Negyven éve csapott össze az NHL és a Szovjetunió

Az 1972-es párharc alapvetően megváltoztatta a világ jégkorongsportját. Kanada hihetetlen körülmények között nyert a nyolcadik mérkőzésen. 40 éve annak, hogy elkezdődött a Summit Series, egy 8 felvonásos összecsapás a legjobb NHL-es játékosokkal felálló Kanada válogatottja és a Szovjetunió között. A világ akkoriban két legerősebb csapata szeptember folyamán, az NHL-szezon kezdete előtt játszott 4-4 meccset Kanadában és a Szovjetunióban. Habár végül Kanada nyert négy győzelemmel, három vereséggel és egy döntetlennel, nem férhetett hozzá kétség, hogy azt követően az NHL többé már nem lehetett ugyanaz, mint az összecsapás előtt volt. Megkérdőjelezhetővé vált egyeduralma a világon. Az esemény fontossága miatt az nhl.com szeptemberben több cikkben is emlékezik a legendás összecsapásra, ebből szemezgettünk, kiegészítve a fontosabb  forrásokkal.

Az első meccset 1972. szeptember 2-án játszották, a kanadai válogatottban két fontos kivétellel mindenki ott volt a legjobb NHL-es játékosok közül. Az egyik kivétel Bobby Hull volt, aki igazolási problémák miatt (aláírt egy kérészéletű alternatív nemzetközi szövetséghez) nem játszhatott, a másik Bobby Orr, aki sérült volt. Akkoriban profi játékosok nem játszhattak az olimpián, és mivel csak a szovjet hokisok rendelkeztek színlelt állásokkal, ezért a világ két legjobb válogatottja nem tudott megmérkőzni egymással. Ugyanakkor az NHL sem az volt, mint ahogyan ma ismerjük. 14 csapat alkotta, köztük mindössze három kanadai, és csak két csapat (Vancouver és Los Angeles) helyezkedett el nyugatabbra St. Louistól, amely (Los Angelest leszámítva) a legdélebbi fekvésű, NHL-csapatnak otthont adó város volt.

A ligában túlnyomó többségben kanadaiak játszottak, amerikai játékosok csak elvétve voltak megtalálhatók az NHL-ben 40 éve. Ezzel szemben a szovjetek valódi erejét senki sem tudta felmérni a tengerentúlon akkoriban, annak ellenére, hogy előtte három olimpiát nyertek sorozatban. A játékosmegfigyelés messze nem volt annyira fejlett, mint ma, kanadai játékos pedig aligha nézett szovjet jégkorongmérkőzést a tévében. “Semmit nem tudtunk róluk ? fogalmazott Rod Gilbert az nhl.com-nak. ? Fogalmunk sem volt, mennyire jók. Nagy volt rajtunk a nyomás, egyszer nem kaphattunk ki. Életemben nem játszottam ilyen hihetetlen teher alatt.” Nem véletlen, hogy habár nem sikerült úgy lemosni a szovjeteket, ahogy várták, a nyolcadik mérkőzés döntő gólját sokan az évszázad találataként aposztrofálják Kanadában.

A kanadaiak nagy többsége természetesen meg volt győződve arról, hogy az ő válogatottjuk sokkal jobb. Csak néhány újságíró, aki személyesen is látta a szovjet játékosokat játszani, figyelmeztetett, hogy nem lesz olyan egyszerű feladat a győzelem. Jelezték, hogy nem csak 1-2 mérkőzés megnyerésére van esélyük a vörösöknek, hanem összesítésben is. “Be kell látni, nem vettük őket komolyan ? emlékezik a párharc későbbi hőse, Paul Henderson. ? Tudtuk, hogy jó játékosok, de azzal a kerettel, ami nekünk volt, el sem tudtuk képzelni, hogy kikaphatunk.” A szovjetek rögtön a Montrealban rendezett első meccsen bizonyították, hogy hiba volt őket alábecsülni: kétgólos kanadai vezetésről fordítottak, a vége 7-3 lett.

És a párharc hasonlóképpen folytatódott, hiszen az első öt meccs után a szovjet válogatott vezetett 3 győzelemmel, 1-1 vereséggel és döntetlennel. Következett az utolsó három meccs Moszkvában, amelyből Kanada végül mindhármat megnyerte, az utolsót 6-5-re, Paul Henderson utolsó percben lőtt góljával. Azóta az összecsapás és Henderson gólja a kanadai kulturális emlékezet egyik határköve lett. De a két jégkorongiskola találkozása alapvetően változtatta meg a jégkorongsportot is, amelynek gyümölcseit máig érezzük. Ahogy Vlagyiszlav Tretyak, az Orosz Jégkorong Szövetség jelenlegi elnöke, egykori legendás szovjet kapus fogalmazott: “1972-ben mindkét csapat nyert. Nagyszerű párharc volt, melynek igazi nyertese maga a jégkorong.”

Az első mérkőzésről hosszabb, szöveges visszaemlékezésért, illetve az érintetteket ma megszólaltató és régi felvételeket egyaránt bemutató videóért kattintsanak ide. És ezt a felvételt semmiképpen se hagyják ki: