Egy éve történt a Lokomotiv-tragédia

2011. szeptember 7., 14 óra 5 perc. Pontosan egy évvel ezelőtt zuhant le a Lokomotiv Jaroszlavl gépe. A tragédia okai azóta nyilvánosságra kerültek. 37 sportember és a személyzet 7 tagja vesztette élelét.

A repülőgép lezuhanását követő napon olyan hírek láttak napvilágot, hogy mindennek ellenére a Lokomotiv indulna a KHL-ben. Jelentkeztek is játékosok, de két nappal később kiderült, egy évet kihagy a jaroszlavli csapat. Egy hónappal a szerencsétlenség után rendeztek MHL-mérkőzést a városban ? ez a csapat hétfőn és kedden Budapesten játszik ?, az MHL-esekre épülő új felnőttcsapat pedig december 12-én mutatkozott be a VHL-ben, a másodosztályban. Ott is jól szerepelt, a harmadik helyen jutott be a rájátszásba, ahol két kört tudott menni. Az új KHL-csapat augusztus másodikán játszotta első felkészülési mérkőzését, bár kikapott akkor a CSZKA-tól, mégis nyolc előszezonbeli összecsapásból hatot megnyert, csütörtökön pedig győzelemmel tért vissza a KHL-be.

A tragédia után több mezt is visszavonultattak, köztül Stefan Liv 1-esét, Marek 15-ösét, Vjuhin 35-ösét az Avangardnál, a cseh válogatottnál Marek (15), Rachunek (4) és Vasicek (63) számai nem adhatók ki soha többé, míg a szlováknál Demitra 38-asa tabu. Jégkorongozóktól és sportolóktól láthattunk különböző megemlékezéseket, ilyen például Georgij Gelasvili és Alekszandr Jerjomenko kapusmaszkja, vagy az Ak Barsz-drukkerek két rigai gesztusa.

Engedjék meg, hogy szubjektíven folytassam az írást. Eltelt egy év, de a mai napig érthetetlen a tragédia. Emlékszem, készültem nézni a Nyitó Kupát, ahol a Szalavat Julajev az Atlant ellen játszott. Már vezetettek a hazaiak, amikor az első harmad hatodik-hetedik perce táján egy játékmegszakításnál Alekszandr Medvegyev bejött a jégre, bejelentett valamit, amitől sírtak a szurkolók. Annyit értettem, hogy a Dinamo Minszk?Lokomotiv meccshez van köze. Azonnal keresni kezdtem az interneten, mi történt. Mikor megláttam, hogy lezuhant a Lokomotiv gépe, még reménykedtem, egy-két játékos könnyebben megsérülhetett, a többiek pedig épségben vannak. Viszont amikor megláttam az első képeket és videókat, tudtam, katasztrófa történt.

Napokig csak meredten bámultam magam elé, a család és a barátok próbáltak visszazökkenteni a megszokott kerékvágásba, de amikor két nappal a tragédia után autóba ültem, még mindig remegtem. Öt nappal később eljutottam az első poprádi KHL-mérkőzésre Csató Kovács Imre jóvoltából, így láthattam, mennyire megviselte a szlovákokat Demitra elvesztése. Az elmúlt egy évben ha megláttam egy vonatot, vagy egy repülőt az égen, esetleg a táskámra tűzött emblémára pillantottam, mindig ugyanaz jutott eszembe: a Lokomotiv Jaroszlavl. A 26 üres öltözőszekrény.