A sport összeköti a magyar társadalmat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére a Századvég Alapítvány elemezte a magyar felnőtt korú lakosság egyes sportágak, kiemelt sportesemények iránti érdeklődését, valamint a sportközvetítésekkel kapcsolatos elvárásait. Az elemzés egy 1000 fős, telefonos közvélemény-kutatáson alapul, melynek legfontosabb eredményeit a kutatóintézet saját honlapján tette közzé, ebből szemezgetünk.

Az első és legfontosabb tanulság, hogy a sport kiemelt szerepet tölt be a magyar lakosság életében. A magyar lakosság 87 százaléka kíséri figyelemmel valamilyen rendszerességgel a sporttal kapcsolatos történéseket. A heavy usernek is minősíthető csoport aránya 45%, ők saját bevallásuk szerint gyakran vagy mindig figyelik a sporthíreket. Ami talán még ennél is fontosabb ? hívja fel az alapítvány a kutatás eredményére a figyelmet ?, hogy a sport nem elválasztja, hanem összeköti a magyar társadalom különböző csoportjait. A számos más kérdésben megosztott magyar lakosság sport iránti érdeklődése ugyanis nem mutat differenciákat sem a lakhelyül szolgáló település mérete (pl. Budapest vagy falu), sem az életkor, sem pedig a legmagasabb iskolai végzettség szerint.

A sportesemények figyelemmel kísérésének elsődleges eszköze a tévé, a lakosság 89%-a televízión keresztül figyeli a sporteseményeket, 5% interneten, 2-2% vendéglátóhelyek kivetítőin, illetve élőben, 1-1% pedig rádiós közvetítések útján vagy szabadtéri vetítéseken. Kereskedelmi szempontból fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az alacsonyabb társadalmi státusszal rendelkező emberek életében a sport esetében is fontosabb tényező a televízió, míg a nagyobb városokban élők, vagy a fiatalok nagyobb arányban használják az internetet vagy a szabadtéri kivetítőket.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy melyik sportág mennyire népszerű. Összesen 18 sportágra kérdeztek rá, amellyel nagyjából lefedték a magyar sport teljes spektrumát. Az adatok csak részben meglepőek. A legnépszerűbb sportág természetesen a labdarúgás, mely a teljes lakosság 63%-ának, ezen belül a sportfogyasztók 73%-ának érdeklődésére tart számot. A labdarúgás után következik a a vízilabda, az úszás, a kézilabda, az autó-motor sportok, a korcsolya, a kajak-kenu és a tenisz. E sportágakról a megkérdezettek több mint 25%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy mindig megnézi a velük kapcsolatos sporteseményeket. A kutatás eredményei szerint a magyar lakosság érdeklődésére legkevésbé számot tartó sportág a jégkorong, a röplabdával, a kerékpározással, a kosárlabdával, a küzdősportokkal és a vívással együtt. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy még ezen sportágak esetében is 40-50% azok aránya, akik többé-kevésbé nyomon követik az eseményeket.

Ha kicsit módosítjuk az eredmények értékelése során kialakított kategóriákat, akkor tovább árnyalhatók az eredmények. Egyrészt, ha a “soha” választ adók arányát vizsgáljuk, megállapítható, hogy a legnépszerűbb sportág az úszás, az atlétika/torna, a kajak-kenu, a vízilabda és a kézilabda. A labdarúgás csak a hatodik helyezett. Ha azok arányát vizsgáljuk, akik gyakran vagy mindig figyelemmel kísérik egy adott sportág eseményeit, akkor a labdarúgás már harmadik az úszás és a vízilabda mögött. A kutatás szempontjából nem voltak fontosak a helyi szinten lényeges nézőszámok. Ez is szembetűnik az eredményekből, hiszen módszertanilag nem értékelték külön az egyes sportágak különböző szintű versenyeinek és olimpiai szereplésének népszerűségét. Éppen ezért felülteljesítettek az olimpiai sikersportágak és alul azok a sportágak, amelyeket kevés pályán (pl. jégkorong) vagy kisebb számú lakosságot képviselő településeken játszanak (pl. a kisvárosokban nagyon népszerű kosárlabda).

Ha ugyanezt az elemzést elvégezzük az alsóbb szegmensben, akkor azt látjuk, hogy a jégkorong népszerűtlensége matematikailag abból adódik, hogy az egyik legmagasabb azok aránya, akiket egyáltalán nem érdekel, illetve kiugróan alacsony azoknak az aránya, akik nem “függők” ugyan, de gyakran figyelemmel követik a sportág eseményeit. Ez az arány kedvenc sportágunk esetében 8%, miközben egyik sportágnál sem ment 10% alá. Az okok ennél mélyebb elemzést igényelnek, nyilván közrejátszik a hagyományok hiánya, a szezonális jelleg, a média torzító hatása és még sok minden más.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Nem meglepő módon a magyar lakosság körében kiemelt jelentősége van a legnagyobb sporteseményeknek. Legnépszerűbb sportesemény természetesen az olimpia, amit a vizes vb és Eb, majd a focivébé és -Eb követ. Itt az eseményeket rendszeresen figyelemmel kísérők aránya 85, 78 és 61%. Fontos esemény a fentieken kívül a kajak-kenu Európa- és világbajnokság, a labdarúgó Bajnokok Ligája döntője, a magyar futball klubcsapatok nemzetközi megméretései, a téli olimpiai játékok vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj. E sportesemények esetében a magyar lakosság legalább egynegyede rendszeresen nyomon követi a híreket.

A jégkorong a kosárlabdával együtt a két olyan sportág egyike, ahol a nemzeti válogatott fellépései a válaszadók kevesebb mint felét érdekelték. A valamilyen szinten ezen eseményeket is nyomon követők aránya 49% a kosárlabda és 37% a jégkorong esetében, ami a vizsgálatot végzők szerint még így is magasnak mondható, és ha azt állíthatjuk, hogy a jégkorong-válogatott mérkőzéseit mintegy 3,5 millió ember változó intenzitással ugyan, de követi, akkor valóban nem lehetünk elégedetlenek mi, a sportágért átlag felett lelkesedők sem. ”Összességében minden nagyobb sportrendezvényre vonatkozóan meghatározó erejű társadalmi érdeklődést rögzített a kutatás” ? összegzik eredményeiket a kutatók.