A jégidő-statisztikusok titka

Az egész szezonban, különösképpen a rájátszásban, amikor maratoni hosszúságú mérkőzéseket játszanak, nem mindegy, hogy a sztárjátékosok mennyi időt töltenek a jégen. De hogy mérik ezt?

A legjobbak 25 perc feletti jégidőt képesek produkálni az alapszakaszban, mint például Ryan Suter a Wildból vagy Brian Campbell a Floridából, ám ezek a számok a rájátszásban az egekbe szökhetnek, idén a Boston csapatkapitánya, Zdeno Chara már 30 perc felett átlagol. Míg az alapszakaszban csak 4 játékos jutott 26 perc fölé, addig a rájátszásban már 11, és még ugyanennyi játékos van, aki minimum 25 percet töltött a jégen. Zubov rekordja pedig egyenesen döbbenetes.

Adódik a kérdés, hogyan tudják ilyen pontosan számon tartani a játékosok jégidejét. A válasz egyszerű: az NHL-ben minden csarnokban van egy minimum 20 főből álló csoport, amely nyomon követ mindent, ügyel minden apró változásra, ami a jégen történik. Ebben a csoportban helyet kap egy-egy statisztikus, aki a játékosok jégidejét veszi figyelembe egy számítógép segítségével. Bármilyen hihetetlen, ez a munka nem igényel olyan nagy fokú intenzív összpontosítást. Ugyanis egy nagyon egyszerű és könnyen kezelhető program segíti a munkájukat, az úgynevezett TOI Software. Ebben a programban egy kattintással minden változást azonnal frissíteni lehet. Egyedül az emberelőnyös játék igényel nagyobb odafigyelést a program kezelőitől.

Természetesen a számítógépek korszaka előtt a klasszikus papír-ceruza módszerrel vezették a statisztikákat. Laura Shifflett így vallott azokról az időkről: “Az 1998 /99-es szezonban kezdtem a munkám az AHL-ben a Hersheypark Arenában, a Bearsnél. Abban az időben papírra jegyzeteltünk, utána pedig vadul matekoztunk a szünetekben és a mérkőzés végén. Elég nagy munka volt.”

A következő két képen a TOI kezelőfelületét mutatjuk meg, a harmadikon egy összesítő adatlap látszik. Végül egy videót nézhetnek a működésről.