Szeretnénk csütörtökön 18.30-tól nyerni

Újabb fejezetet nyithatunk a női jégkorong történetében, de az egész magyar hokiéban, mégpedig azt, hogy másodszorra is megtartjuk A csoportos tagságunkat. Gömöri Csaba, a 17. születésnapját ünneplő Ungár Rebeka, az agyrázkódása után visszatérő Szelényi Lilien és három orosz meccsreakciója.

Gömöri Csaba (Magyarország, szövetségi edző): ”Ahogyan ígértük, az első percekben megpróbáltunk nekimenni az oroszoknak. Az volt a célunk, hogy az elején lőjünk egy gólt, és aztán türelmes játékkal próbáljunk meg folyamatos pressziót gyakorolni a kapujukra, közben ne kapjunk gólt, ne tudjanak hamar kiegyenlíteni. Egy pár percig ez sikerült is, a gól okozta sokkból nehezen jöttek ki az oroszok, de sajnos mi nem tudtunk akkora nyomást gyakorolni rájuk, amekkorát kellett volna. Sikerült nekik az egyenlítés viszonylag gyorsan, de ettől lelkileg sem törtünk meg, hiszen az elsődleges célunk a találkozó megnyerése volt, nem a számolgatás. Természetesen tudtuk, hogy nehéz lesz legalább négy gólt lőni, hát még ötöt, ezért folyamatosan sulykoltuk a lányokba, ne számolgassanak, a következő cserére figyeljenek, mert a mérkőzést ha szorosan is, de meg kell nyerni.

Sajnos a második harmadban pont azokból a helyzetekből kaptunk gólokat, amiket kielemeztünk az orosz csapat ellen, többek között kapu előtti kavarodásból, melyet láttunk a svédek ellen is, hogy számtalan ilyen gólt lőttek. Sajnos a középső játékrészben fölénk nőttek, nem csak a gólok számában mutatkozott ez meg, hanem minden statisztikai mutatóban és a játék képében is. Egyszer-egyszer amikor kijöttünk a szorításból, kreatív támadásokat vezettünk, de keveset lőttünk, kapura lövés nélkül nehéz gólt elérni.

A harmadik harmadra a szünetben elmondtuk, hogy az itt kint lévő 1600 néző akkor lesz elégedett és boldog, és mi is akkor távozhatunk emelt fővel, ha mindent megteszünk azért, hogy több gólt ne kapjunk és lőjük egyet, hogy visszatérjünk a meccsbe, majd kapuslehozatallal hosszabbításra mentsük a meccset. Továbbra is az volt a célunk, senki nem hihette azt, hogy 6-0-ra verjük az oroszokat. Viszont a kis apró sikerünk lehetett volna ez, hogy az utolsó harmadban szorosabbá tesszük a mérkőzést. Azt gondolom, a harmadik harmadban nagyot küzdött a csapat, a végén sajnos további kiállításokat szedtünk össze, akkor már csak az lehetett a cél, hogy az eredményt megtartsuk. Ez sikerült.

Lezárultak a csoportmérkőzések, összességében első körben a célunkat nem értük el, de játszottunk két olyan mérkőzést a tavalyi bronzérmessel és az orosz válogatottal, amelyen a vereség ellenére egyenlő partnerek lehettünk. Az USA elleni mérkőzés eredményét csak most értékelhetjük igazán, milyen kemény melóval lehetett elérni, hogy a tavalyi bronzérmes svédeket is 7-0-ra intézte el a sokak szerint végső nagy esélyes USA.

A világbajnokság folytatódik és számunkra olyan újabb kör következik, amikor élet-halál kérdése a Japán elleni csata. Japán eredményeit és játékát nézve elmondható, hogy felkészült, alázatos, fegyelmezett csapat, ezt is tudtuk, hiszen játszottunk velük Tromsőben, amikor büntetőkkel vertük őket. Szeretnénk csütörtökön az első mérkőzést megnyerni ellenük, és utána egy pihenőnapon a fejeket kiszellőztetve, a lábakat rendbe téve nekik menni a szombati második mérkőzésre. Reméljük, hogy a fantasztikus közönség továbbra is mellénk áll, és akkor sikerül a legfőbb célunk, a bennmaradás, mellyel újabb fejezetet nyithatunk a női jégkorong történetében, de az egész magyar hokiéban, mégpedig azt, hogy másodszorra is megtartjuk A csoportos tagságunkat.”

Ungár Rebeka (Magyarország, 17. születésnapját ünneplő támadó): “Ennél nagyobb élmény nem érhet senkit sem, minthogy a születésnapján válogatott meccsen játszhasson saját közönsége előtt. Elképesztő élmény volt, amikor az egész közönség felköszöntött, énekelt nekem, köszönöm mindenkinek. Örültem, hogy a barátnőim gondoltak rám egy külön kis drapériával. Hajtottunk, ahogy bírtunk, sajnos a helyzetkihasználásunk most sem volt az igazi. Remélem, Japán ellen már jobban fog menni a befejezés és több gólt lövünk. Bízunk a szurkolóinkban, hogy a japánok ellen is kilátogatnak, csütörtökön 18.30-tól, és biztatnak bennünket.”

Szelényi Lilien (Magyarország, agyrázkódása után visszatérő támadó): ”Még fejleszthető az erőnlétem a sérülésem után, konkrétan elestem az első jégre lépésnél. Jó volt ilyen nagyszámú közönség előtt játszani, az első pár cserében izgultam, aztán ráéreztem arra, mi a feladatom ebben a csapatban. Úgy léptem utána jégre, mintha nem is lett volna az agyrázkódásom, aminek szerencsére elmúltak a tünetei. Hálás vagyok az edzőknek és a közönségnek, hogy bíztak bennem és kipróbáltak azonnal, már a kezdésnél jégen lehettem. Fantasztikus élmény hazai közönség előtt játszani, Japán ellen teljes bedobással fogunk menni, ha kell, taknyunkon, nyálunkon csúszunk, de bennmaradunk alázatos játékkal.”