


Krakkó visszalépett a rendezéstől
Lengyelországban nem lesz téli olimpia 2022-ben, így döntött a vasárnapi népszavazás. Négyen maradtak, Ukrajna továbbra is pályázik, Lviv központtal.
Az európai parlamenti választásokkal együtt kiírt népszavazáson 36% felett jelentek meg a szavazásra jogosultak, ami bőven több a 30%-os érvényességi küszöbnél, közülük 69,7% utasította el a rendezés ötletét, annak ellenére, hogy nem kisebb nevek, mint Lech Walesa korábbi köztársasági elnök, vagy a lengyelek síugró ikonja, Adam Malysz is Krakkó támogatás mellett kampányolt. Jacek Majchrowski polgármester ezt követően bejelentette, Krakkó visszavonja pályázatát.
Ugyancsak nem állnak annyira jól a dolgok a további két európai pályázónál, Lvivnél (azaz Ilyvó, vagyis Lemberg) és Oslóban. Az ukrán belpolitikai helyzet miatt a pályázati bizottság még áprilisban azt jelentette be, hogy legalább az elmúlt vasárnap megtartott elnökválasztásig felfüggeszti a pályázattal kapcsolatos marketingtevékenységét. Közben egy kamunak bizonyult e-mail is eljutott a NOB-hoz, illetve számos, az olimpiai játékokkal foglalkozó szakújságíróhoz, amely arról számolt be, hogy kirúgták Szergej Goncsarovot, a szervezőbizottság orosz állampolgárságú elnökét. Ezt az ukránok rögtön meg is cáfolták, mi több, Goncsarov személyesen is részt vett a NOB és a szervezőbizottság között lezajlott május 8-i videókonferencián.
Május közepén a NOB, melynek mostanra egyik legbefolyásosabb tagja lett az ukrán Szergej Bubka, egy 300 000 dolláros alapot hozott létre, hogy támogassa az ukrán sportolók felkészülését. “Az alap célja, hogy támogassa az ukrajnai sportolókat, függetlenül attól, honnan jöttek és milyen a hátterük, és segítse őket nehéz helyzetükben” ? mondta erről akkor Thomas Bach, a NOB elnöke. Az alap létrehozása egyben politikai üzenet is lehetett a NOB részéről, így talán nem botorság azt állítani, hogy a politikai instabilitás ellenére sem lehet leírni az ukrán pályázatot.
A harmadik európai pályázatot is politikai természetű viták veszélyeztetik. Ellentétben Krakkóval, ahol a lakosság nem akarta és Lvivvel, ahol a belső instabilitás fenyegeti, a kőgazdag Norvégiában a kormánypártok közötti nézeteltérés kaszálhatja el Oslo rendezésről szőtt álmait. A két kormánypárt kisebbike, a Haladó Párt ugyanis május elején olyan határozatot hozott a kongresszusán, mely szerint az olimpia túl sokba kerülne, és olyan fontos társadalmi kérdések elől vonna el pénzt, mint az egészségügy vagy az oktatás. A játékok megrendezése azzal járna, hogy a kormány nem tudna finanszírozni fontos projekteket ezeken a területeken, ahogy nem jutna elég forrás infrastruktúra-fejlesztésre és adócsökkentésre sem. Atle Simonsen, a párt ifjúsági tagozatának vezetője annyit mondott: “Abban hinni, hogy az olimpiát Oslóban meg lehet rendezni 50 milliárd koronából (ez mintegy 6 milliárd euro ? HBlog), amikor a szocsi olimpia 500 milliárdból (60 milliárd euro) jött ki, körülbelül olyan szint, mint hinni a télapó létezésében.” A nagyobbik kormánypárt így csak akkor remélheti a játékok megrendezését, ha ehhez az ellenzék soraiból talál támogatót.
Így igazából két “problémamentes” pályázó maradt a korábbiak közül. A kazahsztáni Almatiban és a kínai fővárosban, Pekingben garantáltan nem kell szembenézni lakossági ellenállással, illetve koalíciós ellentétekkel, ahogy alighanem a politikai berendezkedés is kellően szilárdnak tekinthető.
A NOB végrehajtó bizottsága, soraiban René Fasellel és Szergej Bubkával, nem áll könnyű döntés előtt, július 8-án és 9-én le kell szűkítenie a pályázók körét azokra a városokra, amelyek közül aztán a szavazást ajánlani fogja a tagoknak 2015. július 31-én, Kuala Lumpurban.
További cikkek
- Elkészült a női válogatott februári olimpiai selejtezőjének menetrendje
- Ez fog történni, ha az oroszokat mégsem engedik be az olimpiára
- Íme a nyolc pozsonyi magyar gól
- Mindhárom olimpiai selejtezőtorna a házigazda sikerét hozta
- Szlovákia jutott ki az olimpiára
- Ausztria–Magyarország 4-3
- Sofron István nélkül szállunk harcba Ausztria ellen
- Dánia csak hosszabbításban tudta legyőzni Japánt
- Szlovákia–Magyarország 7-3