14/30 Florida

30 napos sorozatunkban az NHL egy-egy csapatát tesszük alapos vizsgálat tárgyává az nhl.com beharangozói alapján. Bemutatjuk a változásokat és hogy mire számíthatunk a 2014/15-ös szezonban.

Floridának ezen a pontján, Miamiban egyszerűen nincs létjogosultsága a hokinak. Dale Tallon menedzser ugyan a fejébe vette, hogy legalább a rájátszást el kell érni, de ez aligha fog sikerülni a közeljövőben. 2015 tavaszán még aligha.

A Pantherst hosszú-hosszú évek óta a sikertelenség és a kudarc jellemzi, ami a rossz igazolásokból, elherdált draftjogokból és tragikus cserékből fakad. Két éve ugyan teljesen véletlenül és elképzelhetetlen módon kvalifikálták magukat a playoffra, ám előtte tíz évig semmi, akárcsak az elmúlt kettőben, amikor is a megszerezhető pontok 40%-át sem tudták begyűjteni. Dale Tallon azonban bizakodik és ismét csapatépítésbe kezdett.

Kezdésként leigazolta a kispadra azt a Gerard Gallantot, aki korábban két és fél évet töltött a Columbusnál, ám a 2006/07-es szezonban menesztették. Azóta megjárt néhány alsóbb ligás csapatot, de 2012-ben visszakerült az NHL vérkeringésébe és két évet eltöltött a Canadiens kispadján mint segédedző. Gallant székfoglalójában elmondta, hogy olyan csapatot szeretne építeni, mint amit Montrelban látott, és ehhez nem feltétlenül sztárokra van szükség, hanem olyan játékosokra, akik illenek a kirakósba. Tallon második lépésként a drafton a legelső választás jogával lefoglalta a hátvéd Aaron Ekblad játékjogát, aki azóta agyrázkódást szenvedett, visszatérésének időpontja egyelőre kérdéses. A draft után a játékospiacon is aktív maradt a Panthers, Floridába csábították a chicagói Dave Bollandot, a bostoni Shawn Thorntont és a Los Angeles-i Willie Mitchellt. Nem mondhatnánk, hogy nagy sztárok, de mindhárman kupagyőzelemmel rendelkeznek, ami óriási rutinról tanúskodik. Mellettük érkezett még Jussi Jokinen, aki szintén nem kezdő és a fiatal kapus, Al Montoya, akinek a visszatérő Roberto Luongót kell majd tehermentesítenie.

Mindeközben persze távozók is voltak, úgy mint Matt Gilroy, Ryan Whitney, Scott Gomez és Ed Jovanovski, akikből különösen utóbbi lehet nagy érvágás a Panthers számára, hiszen 38 éves kora ellenére is kitűnő védőnek számít mind a mai napig.

Ebből az állományból kell tehát valamit összegyúrnia Gallantnak, ami nem lesz egyszerű dolog, hiszen a Florida minden statisztikai mutatóban a mezőny alsó felében végzett. A Panthers a második legkevesebb alkalommal talált be az ellenfelek kapujába, összesen 196-szor és a második legtöbb gólt kapták, szám szerint 268-at. Ezek után nem meglepő, hogy mind emberelőnyben, mind emberhátrányban a legpocsékabb teljesítményt nyújtották, minden tizedik fórt használták ki és minden negyedik hátrányban gólt kaptak. Optimistán szólva innen csak felfelé vezet az út, lássuk, mit tehet ennek érdekében Gallant.

Az első sor középső játékosa Alekszander Barkov vagy a csapat házi pontkirálya, Nick Bjugstad lehet, akinek mindössze 38 pont elegendő volt ehhez. Itt kaphat helyet a bal oldalon a friss igazolású Jussi Jokinen, akinek főszerep juthat emberelőnyben is, hiszen volt olyan éve, amikor 10 gólig jutott ebben a szituációban. Az első sor jobb szárnyán idén is várhatóan Brad Boyes lesz látható, aki 21 találattal házi gólkirályi címet szerzett. Gallant egyértelműen többet vár Jonathan Huberdeau-tól, aki első évében Calder-trófeát szerzett, ám második szezonjában messze elmaradt a várakozástól, hiszen 21 meccsel többet játszott, mégis három ponttal kevesebbet szerzett, mint egy évvel korábban. A csatársorba érkező új játékosok közül Dave Bollandnak és Shawn Throntonnak biztosan csak a harmadik és a negyedik sorban, illetve az emberhátrányos szituációban jut hely.

A védelem megerősítése első ránézésre sokkal jobban sikerült. Az egykor a liga legszűkebb elitjéhez tartozó Brian Campbell simán hozza rutinból a meccseket, de elkel mellé a segítség, mivel Tom Gilbert Montrealba távozott. Gilbert távozása után Kulikov léphet előre, akinek a helyét Willie Mitchell veheti át, aki így Erik Gudbransonnal kerülhet párba. A kupagyőztes Kingsből érkező Willie Mitchell minden bizonnyal szerepel majd előnyben és hátrányban is, a jégideje aligha lesz kevesebb 20 percnél. Szüksége is lesz a csapatnak rá, hiszen Campbell mellett nincs olyan bekk, akit Gallant biztonsággal bevethet minden szituációban. Az idei játékosbörzén elkelt egyperegyes Aaron Ekblad bizonyosan helyet kapott volna a kezdőben, ha nem sérül meg. Visszatéréséig egyelőre a nem túl acélos Dylan Olsen, Colby Robak páros kaphat kaphat szerepet, ami nem tűnik jó előjelnek.

Nem vitás, hogy a Panthers legerősebb csapatrésze a kapusposzt. Luongo személyében egy igazi sztárkapusa áll rendelkezésre, aki 70 meccset is képes játszani a szezonban, kérdés, hogy ezt a papíron gyenge védelmet mennyire tudja kompenzálni. Nagyon sok fog rajta múlni, de ha még hozza is a tőle várhatót, a statisztikai mutatója valószínűleg nem lesz élete legjobbja.

Röviden összefoglalva a Florida években mérhető lemaradásban van. Az egymagában szenzáció lenne, ha huzamosabb ideig a playoffvonal körül tanyáznának, a rájátszásba kerülés pedig egyenesen csoda lenne. A realitás azonban az, hogy ez a csapat nagyon messze van mindentől, amit pozitívnak lehetne nevezni. Az egyetlen vigaszt az jelentheti, hogy innen már tényleg csak javulni lehet. Gyakorlatilag még azt sem lehet tudni igazán, hogy milyen összeállításban lépnek majd jégre, hiszen nincs húzóember, nincs olyan, aki cipeli a csapatot, akinek biztos lenne a posztja a keretben. Valószínűleg mindenkinek jobb lenne, ha elköltöznének Seattle-be.

Várható kezdőcsapat

Csatárok:
Jussi Jokinen, Aleksander Barkov, Brad Boyes
Jonathan Huberdeau, Nick Bjugstad, Scottie Upshall
Tomas Fleischmann, Dave Bolland, Sean Bergenheim
Tomas Kopecky, Brandon Pirri, Jimmy Hayes
Derek MacKenzie, Shawn Thornton

Hátvédek:
Brian Campbell , Dmitry Kulikov
Willie Mitchell, Erik Gudbranson
Dylan Olsen, Aaron Ekblad
Colby Robak

Kapusok:
Roberto Luongo
Al Montoya