Lehet második NHL-csapat Torontóban

NHL-es csapatok tulajdonosainak tanácsokat adó befektetési bankárok szerint ennek ára elérheti az 1,2 milliárd dollárt, a szakértők összedobtak egy lehetséges költségvetést is. Kiderül, mibe kerül és mennyit hoz egy kanadai csapat.

Nem hiába kérte ki magának Gary Bettman, az NHL főnöke azokat az augusztus végi spekulációkat, mely szerint 2016-ra akár négy csapattal is bővülhet a liga, mely együttesen 1,4 milliárd dollárt is hozhat a konyhára, csak a csatlakozási díjakból. A legesélyesebb jelöltek között Las Vegast, Seattle-t, Québec Cityt és Torontót említik. Bettman azt nyilatkozta a már idézett interjúban, hogy a csapatonkénti 350 milliós csatlakozási díj felháborítóan alacsony, lebecsüli a ligát az, aki komolyan gondolja, hogy ennyiért (plusz aréna, plusz csapat) már be lehet szállni a buliba.

A tsn.ca munkatársa ezen felbátorodva megkérdezett néhány befektetési bankárt, hogy szerintük mennyibe kerülne például egy második torontói csapat csatlakozásának díja. Az öt megkérdezett bankár szerint a legalacsonyabb becslés 800 millió dollárnál indul. Kettejük szerint nem haladná meg az egymilliárd dollárt, viszont hárman azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy akár 1,2 milliárd dollárig menjenek fel a tétek.

Az biztos, hogy Torontóban NHL-es csapatot működtetni napi 24 órában profitot termelő vállalkozásnak tűnik. Torontóban egyedül több hokifan van, mint New Yorkban és Los Angelesben együtt, márpedig a két város tágabb vonzáskörzetében öt NHL-es csapat is található. A csapat éves nyeresége elérheti a 80 millió dollárt, ami több NFL-es csapat profitját is meghaladja. Ugyanakkor a klub tulajdonosai féltik is ezt a bevételi forrást. Olyan rendkívül erős médiacégekről is szó van, mint a Bell Media vagy a Rogers Communications, akik nem véletlenül fizettek másfél milliárd dollárt a tulajdonrészükért a Maple Leafsnek. Egy bankár szerint még jogi lépéseket is tehetnek a befektetésük védelmében, ha komolyan felmerül a második torontói csapat csatlakozása.

Mint említettük, a csatlakozási díj csak a költségek egy része, erre még rájön az aréna megépítésének költsége, ami a megkérdezett pénzemberek szerint egy 400 milliós létesítmény esetén évi 24 millió dollárjába kerülhet a befektetőnek, 70 millió megy el a játékosok fizetésére, az utazás, az adminisztratív személyzet és az edzői stáb szintén legalább 15 millió dollárba kerül. Szintén jelentős tétel a csatlakozási díj megfinanszírozása, ugyanis a liga nem engedi, hogy ennek a felénél többet saját zsebből fizessenek a tulajdonosok. A másik felét banki hitelekből kell finanszírozni, ami évi újabb 30 millió dollár lehet. Ez éves szinten mintegy 140 millió dollárt jelent, plusz az egyszeri 600 milliós kiadás, a csatlakozási díj “készpénzes” fele.

A bevételi oldalon ott vannak a jegyeladások, ami évi 80 milliót is jelenthetnek, a liga mintegy 20 millió dollárt oszt a csapatoknak az országos, kanadai és egyesült államokbeli közvetítési díjakból, további 20 millió bejöhet vállalati szponzorációból. A legnagyobb kérdés, hogy a helyi közvetítési jogokat hogyan tudja értékesíteni egy második NHL-csapat, hiszen a fent említett médiacégek a hagyományos csatornákat blokkolni tudják. Tekintve azonban a hoki népszerűségét és az új média számtalan lehetőségét, ez sem lehet akadály. A Rogers és a Bell jelenleg egymillió dollárt fizet a Maple Leafsnek meccsenként, ami évi 42 milliót hoz a konyhára, nem kis tételről van tehát szó.

Az öt bankár, akik segédkeztek már NHL-es csapat vételénél, eladásánál, kisebbségi tulajdonrészt vásárló partner felhajtásánál egyaránt, egy dologban egyetértett: bármit nyilatkozik is Bettman, a bővítés a szeptember 30-i NHL-igazgatósági ülés egyik legforróbb témája lesz.