


Minden játékvezetőnek ez a rémálma
Neves játékvezetők egybehangzóan állítják ezt azokról a helyzetekről, amikor szándékolatlanul gólhoz segítik valamelyik csapatot.
A játékvezetők a jégkorong nélkülözhetetlen részét képezik, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, rengeteg kritika éri a tevékenységüket. Főleg akkor, ha akaratlanul, de valamilyen formában gólhoz van közük. Az ilyen extrém eseteket leszámítva is napi gyakorlat, hogy a nézőtérről érik inzultusok őket, amiért a nézők szerint rossz helyezkedéssel akadályozzák a folyamatos játékot. Az ilyen jelenetek a 3-ról 4 bírós rendszerre átállás után elszaporodtak, érthető módon. Az ügy nem tűrt halasztást, úgyhogy megkerestük a legilletékesebbet, Gebei Pétert, akit a legfrissebb hírek szerint Krakkóban is viszontláthatunk a divízió 1/A csoportos világbajnokságon, hogy ossza meg olvasóinkkal a legfontosabb tudnivalókat, illetve személyes tapasztalatait.
Mi a munkamegosztás a négybírós rendszerben, kinek mi az alapvető feladata, mit fújhat, kinek hol kell helyezkednie, mely területeket kell elsősorban figyelnie?
A négy játékvezetős rendszer elég bonyolult. Bármennyire is egyszerűnek tűnik. Én mióta bevezették, gyakorlatilag hat éve tanulom, mert mindig lehet jobban csinálni. Nincs megszabva, ki mit fúj, mindkét vezetőbíró egyenrangú, nincs alá- és fölérendelt szerep. A súlyosabb döntéseket megvitathatják és közösen hozhatják meg. Ha a korong a támadó harmadban van és a játékosok a kapu előtt tartózkodnak és várhatóan bejátszott korong következik, akkor a belső játékvezető figyeli a kapu előterét. A hátsó, követő játékvezető a sarkokat és a hátsó kék vonalat figyeli. (A laikus néző sokszor megállapítja, hogy a távolabbi bíró fújja be a szabálytalanságot, de ez nem azért van, mert a közelebb álló vak, hanem mert neki más feladata van éppen ? szerk.)
Mit tanítanak a helyezkedésről, hogyan lehet legjobban elkerülni, hogy a bíró akadályozza a játékot?
Nagyon jól kell olvasni a játékot, jó reflexek és partnerség kell a játékosokkal. Kommunikáció, jó korcsolyatechnika és fizikum, talán ez a kulcsa. De mindig minden helyzet mást kíván.
Önnel előfordult-e már nagy esés, esetleg egy potyagól egy rossz helyezkedés miatt?
Mindenki esett már el a jégen, hiszen elég csúszós. De viccet félretéve, igen, előfordult már hogy felborítottak. Van hogy ez elkerülhetetlen, mert rosszul helyezkedtem, vagy bealudtam egy-két tized másodpercet, és ez a kis idő már elég ebben a sportban ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Szerencsére viszont nem volt még olyan, hogy az én hibám miatt előnybe került volna bármelyik csapat. Azt hiszem, minden játékvezetőnek ez a rémálma!
Volt olyan, hogy úgy érezte, szándékosan ment önnek egy játékos korcsolyázás közben?
Nem fordult még elő, hogy direkt elütött volna egy játékos. Vagy annyira jól csinálta, hogy nem vettem észre szándékosságot, így viszont megérdemelte, hogy ne állítsam ki. Természetesen senki nem hibátlan, nekünk játékvezetőknek, akárcsak a játékosoknak, az a célunk, hogy a hibáink számát minimalizáljuk és segítsük a tiszta jégkorongot. Ezért kell dolgoznunk minden egyes mérkőzésen, ezért kell, hogy fizikálisan is felkészültek legyünk, hogy az erő és az oxigén hiánya ne befolyásolja teljesítményünket és döntéseinket a jégen.