Magyarország?Ausztria 3-2

A szerdán győzelmet hozó bécsi mérkőzésnél egy jóval  magasabb színvonalú találkozón megérdemelten nyert újra Magyarország. Ami 38 évig nem sikerült, most három nap alatt kétszer is, legyőztük Ausztriát.

Az előre megadott sorokkal kezdett Magyarország, az osztrákok jobbára csak kapusposzton tudtak változtatni a két nappal ezelőtti meccshez képest, az viszont jelentős, hiszen a svéd élvonal egyik legkiválóbb kapusa, Starkbaum állt a vendégketrecbe. Az osztrák szövetségi kapitány, Daniel Ratushny továbbra is klubcsapatánál maradt, a Red Bull Salzburgot vezeti a Vienna Capitals elleni EBEL-döntőben, helyét átmenetileg Dieter Kalt foglalja el.

Nagy iramban, sokat ütközve kezdett a magyar válogatott és egy-kétperces csapkodás után jelentős fölényt alakítottunk ki, amelyet végig tartottunk. Jó volt látni, hogy csapatunk tagjai mindannyian felelősségteljes játékkal ajándékozzák meg a kiváló hangulatot teremtő közönséget. A Tüskecsarnokban a magyar válogatott történelmi első gólját Bartalis István szerezte, miután Pozsgai Tamás tökéletes lövése lepattant az osztrák kapus fejvédőjéről. Nagyon érett már a vezetésünk, szerencsére a 10. percben sikerült realizálni az első percek fölényét az eredményben is. Nem állt meg a magyar támadásfolyam, még az osztrák előnyt sem éreztük meg igazán, annál inkább a miénket. Érdekes felállást választott a szakmai stáb, öt csatárral nyomtuk a fórt, Banham és Sofron volt lövőpozícióban hátul, és ez eredménre is vezetett, Sofron készítette le a korongot a hatalmas kedvvel játszó Banham Franknek, aki bődületes erővel lőtte át Starkbaumot. 2-0-ra vezettünk, alaposan visszaadtuk Ausztriának a bécsi első harmad szenvedéseit. Továbbra is nagyon koncentráltak maradtunk, jöhetett volna a harmadik és a negyedik gól is akár, de ez az első húsz perc így is jó volt, nem maradhatott hiányérzet a szurkolókban. Kifejezetten aranyos jelenet volt, ahogy az NHL-t is megjárt, a 40. születésnapját kedden ünneplő Banham elrakta azt a korongot, amellyel élete első válogatottbeli gólját ütötte.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

A második harmadra nagyobb szenvedéllyel jött ki a vendégcsapat, ennek előbb egy előny, majd egy nagyon szép Ganahl-gól lett az eredménye. A 23. percben 2-1-re módosult az állás, kicsit elaludt a védekezésünk a gólnál. Ez a húsz perc még élvezetesebb volt, mint az első, a mi játékunk éppen annyival lett visszafogottabb, mint amennyivel az osztrákok feljebb jöttek, így kiegyenlített küzdelem folyt a jégen. A játék tempója mit sem csökkent, továbbra is a jobb felkészülési meccsek közé sorolandó volt a hangnem. A 30. percben Kóger Dániel látszólag szabályos gólt lőtt, pontosabban Sarauer erős passza után a lábáról pattant a kapuba a korong, nem tűnt rúgó mozdulatnak, de a játékvezető 35 méterrel közelebb állt az esethez és érvénytelenítette a találatot. Ha őszinték vagyunk, ezt követően az osztrákok támadtak erősebben, néhányszor elvédekeztük magunkat, de vagy ők kombinálták túl, vagy Bálizs Bence állt jól a lábán, így megúsztuk ezt a rövid periódust, ami vendégfölénnyel telt. A harmad vége aztán megint egyértelműen a miénk volt, és teljesen jogos, hogy visszaállítottuk a kétgólos előnyt. Nagy Krisztián agilitása emberelőnyt eredményezett, amit ezúttal Banham játszott ki Sofronra, akinek kék vonalas bombájába Kóger ért bele a kapu előtt, Starkbaumot ismét megvertük, a 38. percben 3-1 állt a táblán. Könnyen lehetett volna 4 is, mert lendületben maradt a társaság, de a kapusuk jól fogott.

Ausztria nem kikapni jött Budapestre, ezt a harmadik harmad első perceiben is bizonyította. Hundertpfundék komoly munkát tettek ki a jégre, de jó volt látni, hogy a mieink is reagálnak erre. Bármi benne volt a meccsben, 3-1-es vezetésünk ellenére.  Jókor jött a harmadik emberelőnyünk, de az első kettővel ellentétben ezúttal nem lőttük, hanem kaptuk a gólt. Kétszer is rosszul mozogtunk, így a támadóharmadban eladott korongból vezetett osztrák kontra végén Schumnig egyedül mehetett Bálizsra, fonákkal a jobb felsőbe emelt, a 48. percben 3-2-re szépített. Fokozódtak az izgalmak, amikor 10 perccel a vége előtt 4 a 4 elleni játék alakult ki, miután Sofron és Hundertpfund akadt össze. Igazán tetszetős, fineszes támadóhokival töltöttük ki ezt a két percet, a vendégek egyszer jöttek át a félpályán, igaz, akkor veszélyesek voltak ők is. Fej fej mellett haladtak a csapatok a végjátékban is, érthető módon egy kicsit jobban szaporázták a vendégek, de ez már kevés volt, megtartottuk az egygólos előnyt. 3-2-re nyertünk a felkészülés jelen szakaszában minden igényt kielégítő játékkal.

Ügyesen és jól kombináltak támadásban, ezzel is növelve a felettük aratott két győzelmünk fényét. Modern hokit játszó, aktív csapatot vertünk Bécsben és Budapesten is, amelynek tagjai jó része a vb-csapatba kerülésért küzd ezekben a hetekben, és ne feledjük, a hét újonc mellett ott volt a jégen sok kiváló A csoportos alapemberük is. Rich Chernomaz csapata jó teljesítményt nyújtott a második felkészülési mérkőzésén. Van még min csiszolni, de ez a jó, hiszen nem holnap, hanem kilenc nap múlva kezdődik a világbajnokság.