Még nem tudni, kivel játszunk az A csoportban

Egyelőre csak annyi biztos a 2016-os A csoportos világbajnoksággal kapcsolatban, hogy Moszkvában és Szentpéterváron rendezik, továbbá hogy Oroszország, Kazahsztán és Magyarország részt vehet rajta. Minden más legkorábban a prágai világbajnokság utolsó napján derülhet ki.

A világbajnokság lebonyolítási rendszerét az IIHF dokumentumai, különösen az alapszabály és az úgynevezett Sports Regulations szabályozzák. Ezek közül az egyik legfontosabb a kiemelési szisztéma. A rendszer változott a legutóbbi látogatásunk, a 2009-es svájci vb óta. Már nem négy csoportba sorolják a csapatokat, néhány éve 2 darab 8 csapatos csoportot alakítanak ki. Így még több meccs vár ránk Oroszországban, legalább hét. A csoport utolsó helyezettje kiesik, az első négy a negyeddöntőben folytatja, az 5?7.-ek számára pedig véget ér a vb.

A csoportokba sorolás alapja a szabály szerint nem a világranglista, mint az olimpiákon, hanem az előző évi világbajnokságon elért helyezés. Ennek ellenére a gyakorlatban mégis elsősorban a világranglista szerint osztják be a csapatokat, mert a szabálykönyv a csapatok egyetértése esetén lehetőséget ad erre is. A vb utáni ranglistasorrend alapján minden csapat kiemelési számot kap. Ezek szerint a csapatokat összefésülik. A feljutók a legrosszabb kiemelési számmal csatlakoznak a mezőnyhöz, a fentiek alapján megállapított rangsorban. Az tehát bizonyos, hogy az oroszországi vb-n Kazahsztán a 15-ös, Magyarország a 16-os kiemelési számmal szerep majd.

A világbajnokság csoportjait kiemeléssel vagy sorsolással hozhatják létre. Ha kiemeléssel alkotnak csoportokat, akkor a két csoportot a kiemelési számok alapján a következő csapatok alkotják:

A csoport: 1, 4, 5, 8, 9, 12, 13, 16
B csoport: 2, 3, 6, 7, 10, 11, 14, 15

Az tehát már biztosnak látszik, hogy hazánk a világranglista-vezetővel szerepel egy csoportban. De még ez sem biztos, mint ahogy semmi sem, mint írtuk, de erre visszatérünk a végén.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Sorsolás esetén nyolc kalapba osztják a csapatokat. Ezt ritkábban alkalmazzák. A nyolc kalapban a kiemelési számok alapján az alábbi csapatok találhatók:

1. kalap: 1, 2
2. kalap: 3, 4
3. kalap: 5, 6
4. kalap: 7, 8
5. kalap: 9, 10
6. kalap: 11, 12
7. kalap: 13, 14
8. kalap: 15, 16.

Minden csoportba egy kalapból egy csapat kerülhet. A rendező országnak joga van arra, hogy legfeljebb két csapatot előzetesen különböző csoportokba tegyen.

A fentebb ismertetett mindezen szabályokat az IIHF tanácsának döntése alapján módosítani lehet. Amennyiben ugyanis azzal a részt vevő országok többsége egyetért, úgy azért, hogy a rendezők speciális igényeinek megfelelhessenek, vagy hogy figyelembe vegyenek földrajzi adottságokat, lehetőség van a kiemelési számok módosítására. Így cserélt helyet például Svájc és Szlovákia legutóbb annak érdekében, hogy északi szomszédaink ne a prágai, hanem a földrajzilag és gazdasági szempontokból is előnyösebb másik, azaz az ostravai helyszínen játsszák le a csoportmeccseiket. Ugyanígy variálhat például Oroszország, hogy a világranglista-helyezéstől függetlenül kéri, Moszkvában játsszon az a csoport, amelyikbe ő kerül.

Az oroszországi vb-re nem vonatkozik, de egy évre rá már fontos lehet, hogy ha két ország rendezi a vb-t, és mindketten egy csoportba kerülnének, úgy a rosszabb kiemelési számmal rendelkező csapat helyet cserél a vele azonos pozícióban, de a másik csoportban található válogatottal. Mindez azt jelenti, hogy a 2017. évi A vb két házigazdája nyilvánvalóan a saját hazájában szerepel majd a csoportmeccseken, tehát Németország Kölnben, Franciaország pedig Párizsban. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha idén valamelyikük kiesik és jövőre nem jut vissza, illetve hogy ha bennmaradnak, de egy csoportba kerülnének a 2016-os vb-n, akkor tényleg a csoporthatodik esik-e ki helyettük, ha ők 7.-ek és 8.-ok lennének, az IIHF 4 nap alatt nem válaszolt.

Mindenesetre az biztos, hogy minden kiderül időben, a kérdések első és egyben nagyobbik része alig két hét múlva tisztázódik.