Drasztikusan csökkent a szétlövések száma

A három a három elleni játék nemcsak a mérkőzéseket befolyásolta jelentősen, de a kapusok statisztikáit is.

Az idei szezon egyik nagy szabályváltozása volt, hogy a hosszabbításban a négy a négy elleni játékot részben felváltotta a három a három elleni harc. Az új szabály mellett kardoskodóknak kevesebb mint egy hónap elég volt arra, hogy dörzsölhessék a tenyerüket, ugyanis alaposan visszaesett a szétlövések száma. Tavaly a 2014/15-ös szezon első három hetében 35 mérkőzés végződött egálra, amiből 21-szer a rávezetésig húzták a csapatok. Ez azt jelenti, hogy a találkozók 60%-a dőlt el szétlövésben. Idén a szezon első három hetében 27 mérkőzés végződött döntetlenre és csak 9 ért véget szétlövéssel, ami pontosan a meccsek egyharmada.

Az új szabálynak természetesen nem mindenki örül felhőtlenül. Vannak szurkolók, akiknek nem tetszik az új rendszer, ám a legnagyobb vesztesek úgy néz ki, hogy a kapusok. A három a három elleni játék során a kapusok mindössze 84,6%-os védéséi hatékonyságot tudtak felmutatni, ami alacsony, miközben a büntetőlövésekben vesztett meccsek utolsó góljait nem számolják be a statisztikába.

Cory Schneider, a New Jersey kapusa éppen ezért még a szezon előtt javasolta az NHL-nek, hogy a három a három elleni statisztikát külön vezesse, mert a játéknak ez a része alaposan rontja a kapusok mutatóit és nem ad valós visszajelzést a teljesítményükről.

A hálóőrök ligaátlaga 91,5%, így teljesen érthető Schneider aggodalma. Élő példának ott van Ryan Miller, a Vancouver és Steve Mason, a Philadelphia kapusának a statisztikája. Előbbi három meccset bukott el a hosszabbításban úgy, hogy öt lövésből csak kettőt fogott meg. Ez a három hosszabbítás alaposan megváltoztatta Miller mutatóit, a hosszabbítások nélkül 93,5% lenne a hatékonysága, a hirtelen halállal azonban ez 93%-ra csökken. Hasonló helyzetben van Mason is, aki két meccset bukott el az extra játékidőben úgy, hogy 11 lövésből kilencet hárított, így a védési hatékonysága 90,5% helyett mindössze 89,9%.

A kapusoknak egyszerűen rémálom az új rendszer, mert a legkisebb hibát is góllal büntetik a csapatok. Összesen 18 mérkőzés dőlt el a ráadásban eddig, ebből hat úgy, hogy a hibázó csapatot nyolc másodperc alatt büntette góllal az ellenfele. Elég tehát egy eladott korong, egy rossz passz vagy csel, esetleg egy blokkolt lövés és az ellenfél azonnal lefordul és az esetek egyharmadnyi részében gólt szerez az ellentámadásból. Senki ne reménykedjen abban, hogy ez az szám jelentősen csökkenni fog, sőt szakértők szerint egyenesen növekszik majd a szezon előrehaladtával és azzal, ahogy élesedik a harc a rájátszásért.

Végül még egy figyelemre méltó adat. A hosszabbítások alaposan megrövidültek, ötször esett az első percben a mindent eldöntő találat, de ha az átlagot nézzük, akkor sem kúszik fel az idő kettő perc felé.

Röviden tehát ez az első hónap mérlege az új játékrendszert tekintve. Az látható, hogy az elsődleges célját elérte, nőtt a gólok és csökkent a rávezetések száma. Ám a kapusok számára is ki kell találni valamit, mert hosszú távon nem fogunk róluk reális képet kapni, ami sok mindent negatív irányba mozdíthat el.