Hüffner Adrián előkerült és a Tisza Volánban folytatja

A 2014-ben pályafutása során először felnőtt-vb-re is eljutott dunaújvárosi védő egy évvel később a krakkói csapatból már kimaradt, azután pedig eltűnt a profi jégkorongból, az előző szezon vége óta nem is lépett jégre tétmeccsen.

Hüffner Adrián a Dunaújvárosi Acélbikáknál és másutt sem kapott MOL ligás szerződést, mígnem a héten a szerb bajnokságban játszó szegedi Tisza Volán keretében bukkant fel. Az éppen 30. életévébe lépett játékossal erről beszélgettünk a szombati meccs előtt, amikor is először játszhat új csapatában.

Hogyan jött ez a lehetőség?

Nem álltam le teljesen a szezon után, Lee Gilbert vezetőedzővel egyeztetve hetente kétszer lejártam a juniorok edzésére Dunaújvárosban, emellett természetesen kondiztam is. Amikor a szegedi szakvezetés megkeresett, nem a nulláról kellett elkezdenem, így néhány telefon után azonnal meg tudtunk állapodni. A csapat nem teljesen ismeretlen számomra, Szőke Attila kapust vagy Győri Tamást már régről ismerem, újpesti és dunaújvárosi éveimből. A ligáról már nem mondható el ugyanez, kíváncsian várom, hogy milyen lesz a színvonal, annyit tudok, hogy két veretlen csapat mérkőzik meg szombaton. Szerencsére már a Crvena Zvezda ellen bemutatkozhatok, ez is szólt a liga mellett, hogy heti egy meccs éppen belefér a jelenlegi életembe.

Tulajdonképpen miért is jutott arra a döntésre tavasszal, hogy abbahagyja a versenyszerű jégkorongozást?

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy mihez kezdek aktív pályafutásom után. A szezon után kicsit aktívabban elkezdtem keresgélni a munkaerőpiacon, és akkor jött a lehetőség, hogy egy helyi vetőmagüzembe keresnek igazgatóhelyettest és üzemvezetőt. Dunaújvárosban elvégeztem a főiskolát, van egy gépészmérnöki diplomám. Úgy éreztem, hogy ilyen fiatalon ilyen jó pozícióval nem mindennap keresik meg az embert, ezért végül úgy döntöttem, hogy hosszú távon sokkal jobban járok, ha életemben először nem a jégkorongnak adok elsőbbséget. Nem is bántam meg ezt a döntést, jól érzem magam a bőrömben, egész más ritmusban zajlik az életem, mint korábban, új kihívásokkal kell szembenéznem.

Van még innen visszaút a profi jégkorongba?

Egy éve azt sem gondoltam volna, hogy itt fogok tartani, ahol tartok, úgy gondolom, az a legjobb, ha visszafelé irányban sem zárom ki semminek a lehetőségét, bármi előfordulhat.

Fotó: Mudra László (DAB)