Oroszországban sokkal felszabadultabban fogunk játszani, mint Svájcban

Vas János elképesztő formát mutat a cseh másodosztályban. A válla még nem tökéletes. Klubjánál az osztályozó kör elérése a cél, a világbajnokság pedig minden eddiginél nagyobb élmény lesz.

A magyar csatár tavalyi szezonja nem sikerült a legjobban, 50 meccsen 14 pontig jutott a cseh első osztályban, a Slavia pedig kiesett. A csalódást keltő évad végén jött a vb a válogatottal és a feljutás, majd a nyarat elképesztően tudatosan építette fel. Előbb következett egy egyéni edzőtábor St. Pöltenben az NHL-ben 18 szezont offenzív koordinátorként lehúzó Newell Brown irányításával. Ez annál is fontosabb volt, mivel így 100%-os felkészültségi állapotban találta a Medvescak Zagreb KHL-es próbajátékra invitáló ajánlata. Itt ismét nagyon kemény feladatokat kellett megoldania, több keretszűkítést élt túl, végül a légiósszabályok miatt váltak meg tőle. Így újabb pozitív visszajelzésekkel és egy hatalmas élménnyel gazdagabban kezdhette a szezont, újra Prágában, ám ezúttal a cseh másodosztályban.

Már a szezonkezdet is kiváló volt, az első négy meccsen három pontot ért el. Aztán szeptember 19-én megsérült a válla, amely elsőre nem tűnt komolynak, azután azonban lassabban gyógyult a vártnál, és végül több mint két hónapot kellett kihagynia. Visszatérése viszont parádésra sikerült, november 25. óta 9 mérkőzésen 6 gólt lőtt és 5 asszisztot adott, 9 mérkőzéses pontszerző és 5 meccses gólszerző szériában van. Magyar légióstól nem is emlékszünk ilyen teljesítményre.

“Örülök neki, hogy ilyen jól megy a játék ? mondta Vas János a Jégkorongblognak. ? Visszatérésem után igyekeztem a lehető legkevesebbet változtatni a játékomon a szezon elejéhez képest. Szerencsére jönnek a pontok, és most már nem csak azok, hanem ? ami még fontosabb ? a győzelmek is.” Természetesen először a válla állapotáról érdeklődtünk: “A sérülésem utáni 2-3 meccs volt a legkeményebb, a vállamnak ennyi időre volt szüksége, hogy visszaszokjon a meccsterheléshez. De azt kell mondjam, még mindig nem 100%-os, jól jön a karácsonyi szünet, arra számítok, hogy a szünet után már tényleg minden rendben lesz vele.”

Tavalyhoz képest sok minden megváltozott a csapatnál, ezeknek mind nagyon fontos szerepük volt abban, hogy sokkal ponterősebb játékot látunk a válogatott egyik alapemberétől. Nem pusztán arról van szó, hogy a második liga gyengébb, mint az első: “Tavaly sok volt a probléma, sokat variálták a sorokat. Most folyamatosan, majdnem mindig ugyanazzal a két emberrel megyek fel a jégre, aminek következtében egyre jobb az összhang, meccsről meccsre jobban ismerjük és jobban ki tudjuk szolgálni egymást. Ha tavaly is ennyi állandóság lett volna, akkor meggyőződésem, hogy sokkal több pontom lett volna a szezon végére. De ez már a múlt, Csehországban még a másodosztály is elképesztően erős.”

Ezzel kapcsolatban érdemes feleleveníteni, hogy tavaly nem akármilyen megpróbáltatásokkal kellett szembesülnie a Slaviánál, ahol nem csak a sorok, de az edzők is gyakran változtak. A Slavia Ladislav Lubinával kezdte a szezont, akit ideiglenesen Petr Novak helyettesített, majd 2014. december 17-én érkezett Dusan Gregor, akit két hónappal később Josef Beránek váltott a prágai kispadon. Vas Jánost különösen érzékenyen érintette a szakvezetés állandó változása, hiszen magyar idegenlégiósként minden edzőnél majdnem a nulláról kezdve kellett bizonyítania, hogy helye van a csapatban.

A csapatnak még van hova fejlődnie, hiszen jelenleg a 4. helyen áll a bajnokságban, 9 pont választja el a második helytől, amely osztályozó helyet jelent. Az élbolyban egymás nyakán van a Dukla Jihlava, a Kladno és a Ceske Budejovice, sorrendben 70, 69, illetve 68 ponttal. Igaz, ez csak az alapszakaszt jelenti, amelynek végén az első 8 jut a rájátszásba és a két elődöntő nyertese játszhat az Extraliga kieső körének két vesztesével a feljutásért: “Az igazi tánc majd a rájátszásban és az osztályozó körben lesz, eddigi tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy az élcsapatok közül lesz olyan, aki fel tud majd kerülni valamelyik jelenleg extraligás csapat rovására. Csapatként is az a cél, hogy mindenképpen ott legyünk az első két csapat között és a feljutásért játszhassunk. Ez a cél változatlan a szezon eleje óta, az egész stáb ezért dolgozik. A menedzsment is azonnal belenyúlt a folyamatokba, amint kicsit hullámvölgybe kerültünk, nagyon együtt van mindenki. Magammal szemben nincsenek ilyen számszerűsíthető elvárások, azt várom magamtól, hogy minél többet segítsek a csapatnak a fenti célok elérésében.”

Hogy mennyiben más az idei csapat, mint volt a tavalyi? Természetesen sokan elmentek azok után, hogy a csapat 1994-es legutóbbi felkerülése óta először kiesett az első osztályból. De a maradók az újonnan érkezettekkel sokkal egységesebb csapatot alkotnak, mint a tavalyiak: “Az idei csapatban sokkal nagyobb az összetartás, nincsenek széthúzások, abszolút pozitív szemlélet uralkodik a csapaton belül. És mint tudjuk, a jó csapatszellem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy sikeres csapatot építs, akkor lehet győzni, ha mind a 22 játékos egy irányba húz. Ebben egyértelműen sokkal jobban állunk, mint tavaly.”

Hosszú és nehéz szezon közepén tart tehát Vas János, amelynek végén ott lesz az évad fénypontja, az oroszországi A csoportos világbajnokság. Vas számára nem lesz ismeretlen ez a terhelés, a szapporói csapathoz például egy 80 meccses AHL-szezon után csatlakozott menet közben a válogatotthoz, ahol a feljutásról döntő mérkőzésen az ukránok ellen ő lőtte a mieink első gólját. Így természetesen a válogatottról is megkérdeztük csehországi légiósunkat. Mint mondja, mindig nagyon várja a válogatott összetartásokat, mindazonáltal a februári olimpiai selejtező tornán való részvétele több mint bizonytalan.

“Mindenképpen ott szeretnék lenni az olimpiai selejtezőn, azonban ez nem csak rajtam múlik. Azokban a napokban több meccset is játszunk, ráadásul pont arra az időszakra esnek az alapszakasz utolsó fordulói, tehát ezt a programot a csapatnak és a válogatottnak kell egyeztetnie egymással, én ebbe nem fogok beleszólni. Az biztos, hogy nagyon szeretnék játszani, de a klubomtól kapom a fizetésem. Egyébként nagyon kemény tornára számítok, a lengyelekről tudjuk, milyen játékerőt képviselnek, a litvánok és észtek pedig felszabadultan, nyomás nélkül játszhatnak majd. De bízom a sikerben és remélem, hogy sokkal jobban ki fogjuk szolgálni a közönséget Budapesten, mint tettük azt legutóbb.”

A válogatott tornát február 11?14. között rendezik, míg a cseh másodosztály utolsó fordulóira 8-án, 10-én, 13-án és 17-én kerül sor. Feltehetően a kérdést az fogja eldönteni, hogy február első hete után hol áll a csapat a tabellán, mekkora tétje lesz az utolsó fordulóknak. Reálisan azzal lehet számolni, hogy klubja igényt tart majd egyik legjobb játékosának szolgálataira. Vas a sérülése miatt húsz meccset volt kénytelen kihagyni, ennek ellenére csapata 10. legponterősebb játékosa holtversenyben, 14 meccsen éppen 14 pontot ért el, melynek fele gól. A csapatból rajta kívül mindössze ketten tudják tartani a pont per meccses átlagot, az egész ligában sincs húsz olyan játékos, aki számottevő meccsszámmal tudja ezt produkálni. Mindez az A csoportos világbajnokság miatt is nagyon fontos, amely a szezon fő eseménye lesz Vas János számára is. A csatár 2001-ben mutatkozott be felnőtt világbajnokságon, azóta 11 vb-n szerepelt. Ez lehet a második A csoportos világbajnoksága.

“Szentpétervárt már nagyon várom, remélem, számítani fog rám a kapitány. Annyit ígérhetek, hogy én készen leszek, jó erőben csatlakozom majd a kerethez, ha megkapom a behívót. Volt már az ideinél sokkal hosszabb szezonom is, a válogatottban játszani pedig sosem jelenthet problémát. Kulcsfontosságú lesz a felkészülés, ha ismét ugyanúgy összeérik a csapat, mint tavaly, ha sikerül kialakítani azt a csapatszellemet, ami például idén a Slaviánál van, akkor bármire képesek lehetünk. Biztos vagyok benne, hogy lesznek csapatok, akiket megfoghatunk és hogy mindent ki fogunk tenni a pályára, amink van. Az biztos, hogy egy újabb hatalmas élmény elé nézünk, már csak azért is, mert Svájccal ellentétben itt nem csak egy-két nagy csapattal fogunk játszani, hanem szinte mindenkivel. Arra számítok, hogy sokkal felszabadultabban fogunk játszani, mint 2009-ben Svájcban. Már alig várom, hogy elkezdődjön a felkészülés és a világbajnokság is.”