Holtby dehidratációja
A liga pillanatnyilag legjobb formában lévő kapusa, a washingtoni Braden Holtby a vasárnapi játéknapon a második harmad hajrájában cserét kért.
14 másodperccel korábban gólt kapott a New York Rangerstől. A következő játékmegszakításnál a cserepadhoz korcsolyázott és jelezte az edzőnek, hogy nem érzi jól magát, nem tud megfelelően összpontosítani. Aztán még a padnál beszélt a csapatorvossal is, ezután jött a csere, és állt be helyére Philipp Grubauer.
Kiderült, Holtbynál dehidratáció lépett fel. Nem akarok mély szakmai magyarázatot adni, erre ott van a szakirodalom.
Röviden: olyan mértékű folyadékveszteség lépett fel nála, ami már rosszulléttel járt. Azt mindenki tudja, hogy sportolás közben pótolni kell a folyadékot. Igen ám, de a sportoló nem csak vizet veszít az edzés, illetve a mérkőzés alatt. Hanem különböző ásványi anyagokat, ionokat is. És ezeket nem pótolja, vagy nem eléggé.
Az NHL-es kapusok nagyon figyelnek a testsúlyukra. Nem jó, ha 1-2-3 kiló pluszt kell mozgatni a lehető legnagyobb terhelés mellett. Így aztán néha “kicentizik”, azaz “kidecizik”, hogy milyen testsúllyal menjenek ki a meccsre. A meccsen aztán 2-3 kilót simán leadnak úgy, hogy közben megfelelően pótolják a kiizzadt anyagokat.
Holtbynál ez most nem sikerült. Emlékszem olyan hosszabbításos meccsre, ahol Roberto Luongónak – még Vancouverben – infúziót kellett adni az egyik ráadás alatti szünetben. Aztán visszaállt védeni.
Szóval: ha csak közel 1-2 óráról van szó, akkor elégséges lehet a vízpótlás – a megfelelő táplálkozás mellett –, de ha fokozott az igénybe vétel, és a meccs (sportesemény) hosszabb, mint 2 órás, akkor nem elegendő csak a vizet pótolni.
Hajrá! És okosan!
Itt a videó: