Momentumokig jutottunk, de Kanada ellen ez is dicsérendő

A franciáknak sem szabad nekiesnünk, a saját játékunkat kell erőltetnünk ? mondja állandó szakértőnk. Ladányi Balázs a magyar?kanadai meccs elemzésétől jutott el a soron következő kihívásokig.

?Ugyanolyan pozitív vagyok, mint a szlovák meccs után ? mondta Ladányi Balázs. ? Szombaton periódusaink voltak, vasárnap csak momentumokig jutottunk, de Kanada ellen ez is dicsérendő. Rengeteg olyan megmozdulás volt, amiből erőt lehet meríteni a folytatásra. Szép cseleket húztunk meg, gyors támadásokat építettünk, jól védekeztünk, emberhátrányban is jól mozogtunk. Az olimpiai és világbajnoki címvédővel játszottunk, nem vagyunk velük egy súlycsoportban, de le a kalappal a srácok előtt, helytálltak.?

Szakértőnk szerint ?apró szerencsével akár kisebb lehetett volna a különbség, de így sincs okunk szégyenkezésre. Mindenki megkapta a lehetőséget, és a srácok éltek is vele. Ne felejtsük el, nekünk nem Kanadára kell koncentrálnunk. A franciák például feljutásukat követően sokszor elengedték a nagyobb csapatok elleni találkozóikat. A tisztes helytállás mellett a legfontosabb a sérülések és a nagy fáradtság elkerülése. Szerintem mindkettő sikerült, így kell folytatnunk, mert meglepetés bármikor elképzelhető.?

Ladányi elismerően szólt a magyar találatról is: ?Gyönyörű gólt szereztünk. Sofron úgy támadott le emberhátrányban, amire a kanadai hátvéd nem is számított, sikerült megzavarnia, az arrébb csúszó korongot pedig Bartalis tökéletesen felvarrta a felsőbe. Volt még pár lehetőségünk, kár, hogy nem tudtunk élni velük. De nem baj ez, főleg, ha a fontosabb meccsekre maradt a gól a botokban.?

Szombaton Szlovákia ellen úgy tűnt, mintha a második harmadban nőtt volna fölénk az ellenfél, és ma is ebben a játékrészben kaptunk négy gólt. Ennek okát is firtattuk: ?A középső harmadban nehezebb cserélni, a pálya ellentétes oldalán van a kispad. Az ilyen meccseken a megszokottnál több időt töltünk a saját kapunk előtt, és onnan jóval nehezebb cserélni, fáradtan egészen az középvonalig kell elkorcsolyázni, nem elég a saját kék vonalunkig. Ma is látszott, hogy egyszer-kétszer hosszabb ideig bennmaradt egy-egy sor.?

Ladányi az első két meccs kapcsán előre is tekintett: ?Most egy-két fokozattal magasabb volt a tempó, mint a szlovákok ellen, de ez megint nem a korcsolyázásban látszódott meg, hanem a korongkezelésben, a -megjátszásban és az egyérintős passzokban. Ezt nem lehet tanulni, csak gyakorolni, ha minél erősebb bajnokságokban edződnek a játékosok. Kanada esetén az NHL-ben. De ne akarjunk egyszerre több lépcsőfokot lépni, mert annak pofára esés lehet a vége. Évről évre kell javulnunk, ahogy eddig is, és akkor látszani is fog a tendencia.?

?Ne feledkezzünk meg a szurkolókról, hisz amit több mint 10 esztendeje művelnek, az szinte hihetetlen ? tért ki szakértőnk a több ezres nézősereg szerepére és a perspektívákra is. ? Régen a C csoportból való feljutás volt a célunk, majd stabilan megragadni a B csoportban, a divíziók bevezetését követően az 1/A első felében végezni. Szapporo óta bármikor benne volt, hogy egyik évben összejön a feljutás, ebben is látszódik az előbb említett tendencia. Sokan most már a liftezést várnák el a válogatottól, ami nehezebb, hisz favoritként nagy a nyomás minden alkalommal visszajutni az elitbe. De hát teher alatt nő a pálma. Jó lenne, ha pár év múlva a mi kis országunk is stabilan beverekedné magát az A csoport végére.?

A hétfői szünnapot követően a magyar válogatott kedd este méri össze erejét Franciaországgal: ?A szlovák meccs az eredménytől eltekintve önbizalom-növelő volt, mert nagyon jól játszottunk, bírtuk a tempót, periódusaink voltak. Kanada ellen egy fokozattal még feljebb kellett kapcsolnunk, és ha ezt az iramot át tudjuk menteni, akkor a meglepetés sem kizárt. Nem elvárás a pontszerzés, csak az, hogy a srácok kihozzák magukból a legtöbbet a 60 perc alatt. Minden ilyen találkozó végén megnézzük, hogy ez aznap mire volt elég. Ha minden mérkőzés után olyan pozitívumokról tudunk beszélni, mint az elmúlt kettőt követően, akkor előbb-utóbb jönnie kell az újabb történelmi sikernek.?

?Valószínűleg a franciáknak sem szabad nekiesnünk, működik a játékrendszerünk, a saját játékunkat kell erőltetnünk. Őket sem biztos, hogy le szabad támadni, mint egy divízió 1-es csapatot. Türelmesen kell dolgozni a sikerért. Bár a franciákat még nem láttam játszani ezen a világbajnokságon, az edzőknek biztosan pontosabb képük van. Kanada ellen is 1-2-2-es taktikával játszottunk, máshogy nem is lehet, a letámadás végzetes lenne. Összeállva kell szűrnünk a támadásokat, az ellenfelet a palánkhoz kényszeríten, védeni a kapu előtti zónát. Ezt régen sündisznótaktikának hívtuk, bár akkor sokkal jobban domináltak az ellenfelek, mi csak kidobálni tudtuk a korongot a harmadunkból. Most már egyre ritkábban és rövidebb időkre szorulunk be, és jóval kevesebb lövést is kapunk, mint korábban. Szép megindulásaink, forgatásaink voltak. Csak így tovább, ez eredményre vezethet a kevésbé erős együttesek ellen.?