Háborúra számítok a franciák ellen

Kalvin Sagert jól van, és maximálisan magyarnak érzi magát. Ha rajta múlik, ezt a franciák ellen is bebizonyítja.

“Sokkal jobban vagyok, az orvosok ellenőriztek mindent, pihentem, készen állok a játékra. Persze ha azt érzem, hogy valami gond van, akkor teszek egy lépést vissza, de egyelőre minden jónak tűnik.” Kalvin Sagert az első meccs utáni éjszakát a kórházban töltötte, de most már szeretne jégre lépni a franciák ellen.

“Háborúra számítok a franciák ellen ? fogalmazott a hátvéd. ? Persze ez nem úgy működik, hogy kiválasztod előre, melyik meccseken akarsz nyerni a vébén, de úgy érezzük, hogy a franciák passzolnak a játékunkhoz. Tudjuk a szisztémát, már csak meg kell valósítanunk a jégen, és így adni magunknak esélyt. Eddig hihetetlen a világbajnokság, a szurkolók olyan hangulatot teremtenek, hogy mindig beleborzongok. Kicsit még mindig szürreális ez az élmény, hogy a világ legjobbjaival játszunk. Mindenki izgatott, hogy a franciák ellen a győzelem ízét is megkóstolhassuk, bele fogunk állni.”

Érdeklődtünk a kanadai születésű hátvédnél, hogy mennyire érzi magyarnak magát, amire nagy mosollyal vágta rá a választ: “Természetesen nagyon magyarnak érzem magam! Érezni a sok szurkoló támogatását, látni a sok magyar embert a városban mindenhol, a magyar mezt viselni, magyar színekben az országért játszani… A minap is éppcsak kijöttem a kórházból, és nagy élménybe csöppentem: a színpadról látni azt a rengeteg szurkolót, akik mind értünk vannak itt, ehhez hasonlót nem tapasztaltam még sose. Eddig nagyon élvezem a vébét, ez valami igazán különleges, és még közel sincs vége!”

Fotó: Mudra László (MJSZ/jkb.hu)

Sille Tamást is megkérdeztük, edzői szemmel mire számíthatunk a franciák ellen, és hogyan készül a csapat.

“Videóztunk, edzettünk, fizikálisan és mentálisan is felkészültünk a meccsre a szabadnapon. A franciák ellen játszottunk már Norvégiában novemberben, a négy nemzet tornán. Ott persze más kerettel voltak ők is, mi is, de nem idegen számunkra a játékuk. Úgy gondolom, eddig elégedettek lehetünk azzal, amit mutattak a jégen a fiúk, az eredményekkel viszont nem vagyunk azok. Annak ellenére, hogy újoncként vagyunk itt, nem azért jöttünk, hogy csak résztvevők legyünk, mindenki szeretne bizonyítani. Van egy közös célunk, egy álmunk, ezt szeretnénk mindannyian megvalósítani.

Úgy látjuk, mindenki jól megy, hozzáteszi a maga részét a csapathoz. Az előző két meccsből lehet tanulni, de nem szabad nagy következtetéseket levonni. Minden meccs és minden ellenfél más, eddig egyszer sem vallottunk szégyent, a fiúk küzdöttek, harcoltak, a jégre vitték, amit tudnak. Az látszik, hogy egyelőre hiányzik az a rutin, ami például az erős kanadai csapatban megvan, azok a játékosok ilyen ? ha nem erősebb ? meccseket játszanak minden héten a bajnokságban. Nálunk a csapat nagy része még sosem játszott ezen a szinten ezelőtt, nem vagyunk hozzászokva ezekhez a szituációkhoz. Egyáltalán nem lesz könnyű a dolgunk a franciák ellen sem, de ők közelebb állnak hozzánk a játékosok képzettségében és tapasztalatában, mint mondjuk a kanadaiak. Meg fogunk tenni mindent ellenük.”