Máris kezdődik a Világkupa

12 éve nem rendeztek ilyen erős tornát. Rövid áttekintés és egy kis történelem.

Közép-európai idő szerint éjjel Torontóban két mérkőzéssel, az Egyesült Államok?Európa és a Kanada?Csehország találkozókkal elkezdődik a Világkupa. A pakkot az Air Canada Centerben dobják be, a korábbi tornáktól eltérően nem különböző helyszíneken, hanem egy helyen rendezik az összes mérkőzést. Az ACC-be alapesetben 18 819 néző fér be, ez állóhelyekkel több mint húszezerre bővíthető. A jegyárak változatos képet mutatnak, függően attól, hogy melyik mérkőzésről van szó, illetve hogy csoportkörről,  elődöntőről vagy döntőről. Egy svéd?finnre már hat dollárért is be lehet jutni, de a döntő második és harmadik meccsére 560 dolláros jegyek is vannak.

A helyszín kiválasztása nem véletlen, a Leafs a város büszkesége a 2016/17-es szezonban 100. születésnapját ünnepli. A centenáriumi évet rengeteg program színesíti, közte a Világkupa és a az újévi Winter Classic ? hogy csak a legjelentősebbeket említsük. De nemcsak a születésnap miatt esett a választás Kanada e nagyvárosára, hanem azért is, mert bármilyen hihetetlen, Torontóban alig-alig játszottak meccseket a Kanada Kupa története során. 1976-ban, az első torna idején még több összecsapást is rendeztek ugyan a Maple Leafs Gardenben, de a következő három kupa körforgásából kimaradt a metropolisz, és csak 1991-ben tért vissza a városba az elit jégkorong. A Kanada Kupát 1996-ban a Világkupa váltotta, ám ebben az évben még nem, csak 2004-ben volt ismét mérkőzés Torontóban.

Ha már történelem, érdemes röviden végigtekinteni, mi is történt a Kanada Kupa és a Világkupa 40 éve alatt. Az első Kanada Kupát 1976-ban rendezték, bizonyos szempontból kényszerűségből. A jégkorong ? akárcsak most ? küszködött azzal, hogy az észak-amerikai kontinensről a legjobbak nem lehettek ott a világbajnokságon és az olimpián. Hogy a legjobbak is szóhoz jussanak, 1972-ben és 1974-ben megrendezték a nyolc-nyolc mérkőzésből álló Summit Seriest Kanada és a Szovjetunió csapatai között. A két mérkőzéssorozat remekül sikerült, ami után Doug Fisher, a Hockey Canada és Alan Eagleson, a játékos-szakszervezet elnöke gondolta tovább az egészet. Ebből született a Kanada Kupa, majd utódja, a Világkupa.

A Kanada Kupából ötöt, a Világkupából kettőt rendeztek eddig. Az elmúlt évtizedekben a kanadai válogatott dominanciája érvényesült. A hét tornából ötöt nyertek, csak az 1981-es Kanada Kupát és az 1996-os Világkupát bukták el, előbbit a Szovjetunió, utóbbit a Team USA nyerte.

Mi várható most?

Természetesen hazai siker. Hosszabb írásunkban már elemeztük az esélyeket, egyebekben is minden fontosról igyekeztünk szót ejteni, amit a tornáról tudni érdemes. Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, az A jelű csoportból Kanada és az USA a továbbjutás esélyese, de ha nem veszik komolyan, a cseh vagy az európai válogatott meglepheti őket. Ez főként az USA esetében jelent reális veszélyt. Az Egyesült Államok nagyon készül Kanada ellen, eközben pedig könnyű elveszíteni a fókuszt.

A másik kvartettben nincsenek egyértelmű esélyek: Oroszország és Svédország erősebbnek látszik, de a finneket hiba lenne lebecsülni, fiatal titánjaiknak ? köztük Lainénak, az egész torna legfiatalabb játékosának ? jó alkalom ez arra, hogy megalapozzák NHL-es karrierjüket. Ezzel együtt náluk inkább a 2018-as olimpiai felkészülés lehet a cél, nem az azonnali siker. Észak-Amerika U23-as válogatottja igazi sötét ló. Egytől egyig kiváló játékosok, sebességben, ügyességben, fizikumban bárkivel felveszik a versenyt, kérdés, hogy a rutin és a tapasztalat hiánya mennyire látszik meg a játékukon.

A leírtakkal ellentétben az EA Sport készítőinél ennek ellenére az U23-as válogatott a végső győztes. A játékgyártó cég a legújabb termékével az NHL ’17-tel szimulálta a Világkupát, amelynek döntőjében a fiatalok összesítésben 2-1-re győztek, úgy, hogy a mindent eldöntő találkozót 5-2-re nyerték Crosbyék ellen.

Történelmi kitekintésünket két rövid, de annál érdekesebb sztorival zárjuk. 1981-ben, amikor a szovjetek megnyerték a kupát, a válogatott annak rendje és módja szerint Moszkvába akarta szállítani a közel hatkilós, 80 centis trófeát. A tömör nikkel kupa azonban nem jutott át a montreali reptéri ellenőrzésen, ahol a hatóságok kiszúrták. Az esetből hatalmas botrány lett, ugyanis a már említett Alan Eagleson ezek után megtiltotta, hogy a szovjetek elvigyék a kupát. Azzal érvelt, hogy a Kanada Kupa Kanada tulajdona, így az soha nem hagyhatja el Kanada területét. A szovjetek válasza az volt, hogy ez teljes mértékben sérti a nemzetközi versenyeken fennálló hagyományokat. A hidegháború kellős közepén a diplomáciai botrányba hajló történetet végül egy winnipegi teherautó-sofőr mentette meg. George Smith gyűjtést szervezett egy replika trófeára, amit a szovjetek hazavihetnek. A felhívásra Kanada lakossága 32 000 dollárt dobott össze pillanatok alatt, így három héttel később Winnipegben Szovjetunió nagykövete, Vlagyimir Mecsulajev átvehette a másolatot.

Tíz évvel később Hamilton a helyszín, a kanadai válogatott győzelmi bulija egy elegáns szállodában zajlik. A döntő második meccse után megvolt a szokásos parti, ahová a játékosok magukkal vitték a kupát. Ez még nem lett volna baj, de a győzelmi mámorban nagy mennyiségben fogyott az alkohol. A nagy buliban mindenki megfeledkezett a trófeáról, amely szó szerint elkallódott. A személyzet egyik tagja a buli utáni takarításban megtalálta, de ? Kanada kellős közepén! ? éppen egy olyasvalaki, aki azt sem tudta, hogy a hokit eszik-e, vagy isszák. Szegény embernek fogalma sem volt, hogy milyen kincsre lelt, így a trófeát úgy, ahogy volt, berakta a talált tárgyak raktárának a legvégébe. Az ezüst juharfalevelet elkezdték keresni, de sehol sem találták. Végül több mint két hétig porosodott a raktárban, mire egy hozzáértőbb alkalmazott felismerte és visszaszolgáltatta a jégkorongszövetségnek.

A Világkupa mérkőzéseit a Spíler Tv élőben közvetíti.

A Világkupa menetrendje (magyar idő szerint):

szeptember 17., 21:30 USA?Európa
szeptember 18., 2:00 Csehország?Kanada
szeptember 18., 21:00 Svédország?Oroszország
szeptember 19., 2:00 Észak-Amerika?Finnország
szeptember 19., 21:00 Európa?Csehország
szeptember 20., 2:00 Oroszország?Észak-Amerika
szeptember 20., 21:00 Finnország?Svédország
szeptember 21., 2:00 Kanada?USA
szeptember 21., 21:00 Észak-Amerika?Svédország
szeptember 22., 2:00 Európa?Kanada
szeptember 22., 21:00 Finnország?Oroszország
szeptember 23., 2:00 USA?Csehország

szeptember 25., 1:00 Elődöntő 1
szeptember 25., 19:00 Elődöntő 2

szeptember 28., 2:00 Döntő 1. mérkőzése
szeptember 30., 2:00 Döntő 2. mérkőzése
október 2., 1:00 Döntő 3. mérkőzése (ha szükséges)