Radulov jó útra tért

A Montreal idén mindent kivett a Nashville-ből, amit lehetett, nem csak a Weber, Subban cserével járt jól, de megszelídítette a Preds korábbi rosszfiúját, Alekszandr Radulovot is.

A nyár legnagyobb cseréjét egyértelműen a Nashville Predators és a Montreal Canadiens hajtotta végre, amikor a Habs megszerezte a Preds csapatkapitányát, saját sztárjátékosáért cserébe. A kanadai szurkolók vigasztalhatatlanok voltak, egyszerre éreztek dühöt, elkeseredést és csalódottságot. Márpedig egy kanadai szurkolónál az ilyesmi nem fellángolás csupán, jó példa erre, hogy az egyik bérletes még a szezonnyitó idejére sem tudta magát túltenni a dolgon, október 13-án, a Buffalo elleni első meccs napjára egész oldalas hirdetést jelentetett meg a Montreal Gazette-ben, tiltakozásul Subban elcserélése ellen. Az eltökéltség húszezer amerikai dollárjába került a szurkolónak.

Nos, még vége sem lett az októbernek és az engesztelhetetlen montreali szurkolók szívükbe zárták nem csak Webert, de Therrien edzőt és Bergevin menedzsert is. Míg ugyanis Subban 8 meccsen 5 pontot szerzett és mínusz 7-es mutatóval rendelkezik, addig Weber valósággal szárnyal, 9 meccsen 4 gólt lőtt és 6 asszisztot adott, +12-nél jár. Tíz pontjával a legtermékenyebb hátvéd a ligában, az összesített kanadai táblázat 9. helyén áll, olyan csatárokkal együtt, mint Malkin, Stamkos, Matthews és Voracek, plusz/mínusz mutatójának pedig senki a közelébe sem ér. Mindezt persze egyelőre óvatosan kell kezelnünk, egyrészt mivel nagyon az elején járunk a szezonnak, másrészt mivel a Nashville-nek éppen egy olyan, csapat vezetésére is alkalmas, excentrikus figurára volt szüksége, mint Subban, aki szinte fürdik ebben a szerepben, hol az NFL-es Titans meccsén jelenik meg 12. játékosként, hol Prince-nek öltözik Halloween alkalmából.

Egyelőre azonban úgy tűnik, a montreali szakvezetés nem csak bátor, de okos döntést is hozott a cserével. Van még egy játékos azonban, akiről kevesebb szó esik és aki ugyanígy Nashville-ből került át a Habshoz, még ha hosszas KHL-es kitérőt követően is. Természetesen Alekszandr Radulovról van szó, akit 2004-ben draftolt a Preds, ám sorozatos fegyelmezetlenségei miatt 2008-ban, mindössze két szezon után, megváltak tőle. 2012 tavaszán azután kapott még egy esélyt, ám ez a kísérlet is csúfos kudarcot vallott, Radulov egy jottányit sem lett kezelhetőbb játékos. Már-már úgy tűnt, hogy karrierje végképp zabolázhatatlansága áldozata lesz, szépen lassan az orosz válogatottból is kimaradt, a 2014-es olimpia volt az utolsó rangos esemény, ahol igényt tartottak a játékára. Ezek után tett idén, 30 évesen még egy próbát az NHL-lel, ám a csapatok hezitáltak lecsapni az igazán kétélű lehetőségre.

Végül a Montreal húzott bátrat és előlegezte meg a bizalmat és 5,75 millió dollárt, amelynek fejében egy évre leszerződtette a játékost. Mindenki kíváncsian várta, mire lesz képes Radulov, meg lehet-e újulni 30 évesen. Bár az eltelt idő ebben az esetben is túl rövid a végleges mérleg megvonásához, a példa azt mutatja, Radulov nem a levegőbe beszélt. A játékos 9 meccsen 7 pontnál jár, elképesztő odaadással játszik, a pálya minden szegletében nagy kedvvel és energiaszinten mozog. Nem csoda hát, hogy az amúgy igen kritikus montreali közönség máris a szívébe zárta, szinte nincs olyan meccs, ahol ne hangozna fel az ütemes ?Ra-du, Ra-du? skandálás. ?Eddig minden nagyon jól alakul nekem és a családom számára itt Montrealban ? nyilatkozta Radulov az ESPN-nek. ?Óriási élmény hallani a közönség skandálását, természetesen hatalmas megtiszteltetés ez a számomra.?

Az ESPN megkérdezte a csapat általános igazgatóját, Marc Bergevint is, mi vitte rá arra, hogy szerencsét próbáljon a játékossal. ?Az Európában dolgozó játékosmegfigyelőink nagyon szerették a versenyszellemét. Számomra ez személyesen is nagyon fontos része a hokinak. Természetesen az ügyesség is fontos, de számtalan olyan játékos fordul meg a kezeink között, aki ügyes ugyan, de nincs meg benne a megfelelő versenyszellem. Egy játékos szerződtetése mindig kockázatokkal jár, különösen abban az esetben, ha az illető időközben egy időre elhagyta az NHL-t. Éppen ezért volt kiemelten fontos a szerződés időtartama.? A kockázatokat Bergevin igyekezett minimalizálni, így hosszasan beszélt elképzeléseiről a játékossal és másoknál is leinformálta Radulovot, például friss szerzeményénél, Shea Webernél is: ?Ó, igen, beszéltem Shea-val. Azt felelte, Berg, a helyedben, ha tehetném, leigazolnám őt. Együtt nőttünk fel, szerintem működhet a dolog. Úgyhogy Weber teljes mértékben kiállt mellette.?

Radulov így emlékezett az első megbeszélésre a menedzserrel: ?Az első dolog, amire Marc a találkozásunkkor kíváncsi volt, hogy tudom-e majd kezelni azt a nyomást, ami itt Montrealban körülveszi a játékosokat. Azt válaszoltam, hogy juniorként a Quebec Rempartsban játszottam, ismerem a franciai-kanadai embereket, sikeres voltam közöttük. Úgy gondolom, Montreal nagyszerű hely a hokira, nagyszerűek a szurkolók, nagyszerű a klub, amely az Original Six tagja. Itt minden a győzelemről szól. Ezért is választottam Montrealt. Én is utálok veszíteni, mindig nyerni akarok. Nagyszerű srácokkal vagyok körülvéve, akikkel van esélyem nyerni.?

Radulov szavaival nehéz lenne vitatkozni, a Habs 9 meccs után 8 győzelemmel vezet, még nem távozott pont nélkül sehonnan. A játékos képességeit még Nashville-ben is elismerik, egykori főnöke, az 1997 óta megszakítás nélkül a Predatorsnál dolgozó David Poile általános igazgató így nyilatkozott róla: ?Amikor draftoltuk őt, úgy gondoltuk, hogy egy elitjátékost választunk, aki tehetséges és támadásokban nagy segítségünkre lehet. De mindig jár bizonyos kockázattal, amikor ilyen tehetséges játékost igazolsz. Nagyon izgatottak voltunk a draftoláskor és a későbbi szerződéskötéskor is. De számomra ott véget ért a dolog, amikor egy csomó olyan esemény történt, amelyeknek talán az éretlensége volt az oka és amelyek végső soron megakadályozták abban, hogy konzisztens módon sikeres játékossá váljon a mi csapatunkkal. Azt tőle kell megkérdezni, hogy miért ment vissza Oroszországban, de én azt gondolom, hogy ez nagyobb kárt okozott neki, mint bármi más az életben. Azt gondolom, ha kitart mellettünk, akkor nagy segítségünkre lehetett volna. És mi is az övére. A második alkalommal minden nagyon szerencsétlenül alakult, ráadásul az év legfontosabb időszakában. Úgyhogy döntésre jutottunk és ott véget is ért a kapcsolatunk.?

Radulov persze egészen másként emlékszik az egykor történtekre, de most talán nem is ez a legfontosabb, hanem hogy újra elindult a jó úton. Ám azzal ő is tisztában van, hogy egy nagyon hosszú lépcsősor alsó fokainál tart éppen: ?Továbbra is keményen kell dolgoznom és mennem előre. Minden alkalommal, amikor jégre lépek, tudom, hogy kell tennem valamit, amivel segíthetem a csapatot. Az ember tanul azokból a dolgokból, amelyeken keresztül megy. A hoki nem csak a góllövésről és a gólpasszokról szól, a pálya mindkét végén jól kell játszani. Ha jó játékos akarsz lenni, hátul is és a semleges zónában is jól kell játszanod, lövéseket kell blokkolnod, bármit meg kell tenned, amivel a segítségére lehetsz a csapatnak. Aztán a gólok és a pontok úgyis jönnek majd, ha elég keményen dolgozol, és jól végzed a munkádat. Ezt látják a szurkolók is, és ha keményen dolgozol, tisztelni fognak érte.?

Akárhogy is, az bátran kijelenthető, hogy jót tett a környezetváltozás az orosz szupersztárnak. Ha elég kitartónak is bizonyul céljai elérésében, akkor az NHL akár a szbornajába is eljuttathatja a számtalan fronton feleslegessé vált játékost. Ezzel pedig mi nézők csakis jól járhatunk.