Az NHL Kínába készül

Hatalmas lehetőségek és nagy nehézségek is rejlenek a vállalkozásban, de a világ legerősebb ligája nem hagyhat parlagon egy ekkora piacot.

Januárban Bill Daly üzleti ügyben Kínába utazik. Elsődleges célja, hogy előkészítse főnöke, Gary Bettman márciusi kirándulását. Az alelnök óvatosan fogalmazott ezzel kapcsolatban a Puck Daddynek: ?Annyit mondhatok, hogy abban reménykedünk, NHL-meccseket rendezhetünk ott. Először talán felkészülési mérkőzéseket, de hosszabb távon akár alapszakaszmeccseket is. Azon dolgozunk, hogy ezt minél előbb, akár már a következő szezontól tető alá hozhassuk. Az utazás után sokkal többet fogunk tudni a realitásokról.?

Az 1,3 milliárd lakosú Kína hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, de a hoki egyelőre egyáltalán nem népszerű. Egy ekkora országban az a sportág gyakorlatilag nem létezik, amelynek mindössze 1100 igazolt játékosa van. A tetszhalott állapotból önmagában sem a KHL, sem az NHL terjeszkedése nem tudná feléleszteni a jégkorongot, viszont Kína 2022-ben téli olimpiát rendez, ami alapvetően rajzolhatja újra a tágabb környezetet, amelyre üzleti tervet lehet alapozni. 2020-ig 400 új jégpálya építését tűzték ki célul, míg az utánpótlásban részt vevő gyerekek száma 2008-hoz képest megtízszereződött. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a 2022-ig hátralévő 5-6 év mire elegendő.

A KHL tavaly már megtette az első lépést, felvette tagjai közé a Kunlun Red Start, egyelőre azonban nincs nagy tolongás a jegyekért. Eddig hét Kunlun-meccset rendeztek Pekingben, melyek alkalmával átlagosan 6233 néző váltott belépőt. Délen a helyzet ennél is rosszabb. Mivel a Kunlun indulása csak későn vált biztossá, ezért a fővárosi LeSports Center az ősz legnagyobb részében foglalt volt. Így 17 meccset Sanghajban játszott a csapat, ahol pedig 1280 volt az átlagos nézőszám.

Az is igaz, hogy az NHL más kategória. Játékban is megkérdőjelezhetetlen a vezető pozíciója, de legnagyobb versenyelőnye kétségkívül az üzleti modellben, az alapos átgondoltságban rejlik, amely minden ízében jellemzi. Ennek megfelelően az első lépések is jóval óvatosabbak, mint a KHL esetében. Tavaly nyáron a Toronto Maple Leafs, a Vancouver Canucks és a New York Islanders tartott fiataloknak toborzótábort Kínában. Idén nyáron további három csapat, a Boston Bruins, a Los Angeles Kings és a Montreal Canadiens csatlakozott.

E csapatok közül az Islanders viselte leginkább szívén a kínai kapcsolatot, hiszen a klub egykori többségi tulajdonosa, Charles Wang Sanghajban született. Az ő nevét viselő utánpótlás-fejlesztési program kínai hokisoknak kínált sportolási és tanulási lehetőségeket az Egyesült Államokban, de általában is támogatta a két ország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztését. Luc Robitaille, a Los Angeles Kings üzleti ügyekért felelős igazgatója is nagy lehetőségeket lát: ?Szerintünk óriási növekedési lehetőségek vannak Kínában. Tudjuk, hogy egyre több meccsünket közvetíti az ottani televízió” ? nyilatkozta az egykori kiváló játékos a Puck Daddynek.

A Vice magazin cikke szerint e televíziós közvetítések nézőszáma örvendetesen gyarapszik. Az alapszakaszban három év alatt két és fél szeresére nőtt, ma már eléri az egymilliót. A Stanley Kupa tavalyi döntőjének negyedik meccsét már többen látták Kínában, mint az USA-ban. Persze hatmillió néző egy ekkora országban még mindig szinte elenyésző. Mindennek további lökést adhat, hogy Andong Szong személyében 2015 júniusában elkelt az első kínai játékos a drafton, nem meglepő módon az Islanders vitte el a hokist a hatodik kör 172. helyén. A kínai bekk jelenleg a USHL-ben játszik. Fontos szerepe lehet Zach Yuennek, a Kanadában született kínai játékosnak, aki idén ment át az ECHL-ből a KHL-be. A 23 éves hátvéd a KHL első kínai gólszerzője, hatperces meccsenkénti jégideje ma már 15-re nőtt.

Az NHL terjeszkedésének másik fontos eszköze a kínai üzleti szektorhoz fűződő kapcsolatok intenzívebbé tétele. A liga jelenleg egyetlen kínai vállalattal áll üzleti kapcsolatban, ezek száma is bővülhet a közeljövőben.

Nyilvánvaló, hogy 2022-ig bőkezű állami támogatásra számíthat a sportág, és az majdnem ugyanilyen evidens, hogy ezt követően viszont saját lábára kell állnia. A legnagyobb kérdés, hogy a rendelkezésre álló idő elég-e ahhoz, hogy megteremtsék az önfenntartáshoz szükséges alapokat. A legfontosabb feltétel a megfelelő minőségű és mennyiségű játékos kinevelése, ami legalább 10-15 évet vesz igénybe. Ráadásul nem pusztán képzési programokról van szó, a sportág egész kultúráját kell átadni egy más környezetben. Ahogy a Kunlun másik kínai játékosa, Rudi Jing fogalmazott: ?Az ügyesség önmagában nem elég. A versenyszellem a lényeg. A különbség nem a képességekben van, hanem abban, ahogyan ők a játékra tekintenek, ahogyan játsszák ezt a játékot, ahogyan felkészülnek rá.?

David Stern, az NBA igazgatója 1987-ben kijárta, hogy a kínai állami televízió közvetítsen kosárlabda-mérkőzéseket. Az első kínai játékos 2001-ben futott ki a Dallas Mavericks színeiben az NBA pályájára. A jégkorong minden szempontból bonyolultabb sport, mint a kosárlabda, az előttünk álló évtizedben meglátjuk, lehet-e kettesével-hármasával venni a lépcsőfokokat a sportágfejlesztésben. Ha valakinek, az NHL-lel és a KHL-lel megtámogatott kínaiaknak sikerülhet.