Tudom, hogy ezt nem kaphatom meg ingyen

Jó érzés a nagyokkal játszani, sokat tanulok tőlük ? mondja Szekeres Tamás. az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia 14 éves tehetségével beszélgettünk.

Szekeres Tamás kis túlzással a jégpályán nőtt fel. Édesapja, Szekeres Károly ? ő jelenleg a HC Kiskőrös elnöke ? is jégkorongozott, utánpótláséveit Csíkszeredán töltötte, majd az OB II-ben győztes Dunaújvárosban játszott. Fia kiskorában rendszeresen látogatta a mérkőzéseit, és eközben megtetszett neki a sportág. 2009-ben, hétévesen kezdett el hokizni a Dunaújvárosi Acélbikák színeiben, hat évet töltött a csapatnál, 2011-től három évig kettős igazolással a Kiskőröst is erősítette ? ahol a szabványnál kisebb pályán játszott. Jelenleg az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia növendéke.

“Tizenhárom évesen kerültem a Fehérvárhoz, apával közösen döntöttük el, hogy ott kellene folytatnom a jégkorongot, hiszen számos lehetőséget kínál a fiatal játékosoknak. Megfeleltem a felvételin, bekerültem az akadémiára” ? idézi fel a 14 éves támadó, aki úgy véli, fizikailag rengeteget erősödött, mióta Székesfehérváron játszik. Az előző szezonban tagja volt a bajnoki ezüstérmes U14-es csapatnak, idén pedig az U16-os bajnokság II. csoportjában szereplő Ifj. Ocskay Gábor JA B csapatában kap rendszeres játéklehetőséget. Oly annyira, hogy 2002-esként 8 meccsen 7+9-nél tart a bajnokságban.

“Jó érzés a nagyokkal játszani, sokat tanulok tőlük ? mondja Tamás, aki a legnagyobb erősségének azt tartja, hogy jól lát a pályán, és gólerős. ? Nem nyomaszt, hogy a többiekkel állandóan meg kell küzdeni a csapatba kerülésért, ezt inkább kihívásnak tekintem, és egyetértek azzal, hogy az edző folyamatosan versenyben tart bennünket.”

Ha már a szóba került: az edző, Ondrejcik Rastislav ? mellette Ország Martin és Pukli Máté foglalkozik a korosztályával ? jó véleménnyel van a fiatal csatárról. “Szeki idén a B csapatban húzóemberré nőtte ki magát, és 2002-es létére már az A csapat kapuit döngeti. Technikailag jól képzett, a sebességén kell még fejlesztenie, de ez nem lehet akadály, mert imádja, amit csinál. Érzi a játékot, és mindig igyekszik betartani a taktikai utasításokat.”

Nem csoda, hogy meghívást kapott az U15-ös válogatottba, melynek soraiban a decemberi poprádi nemzetközi tornán jégre is lépett, mi több, gólt is szerzett. ”Nagy élmény volt részt venni a szlovákiai viadalon, és természetesen az a célom, hogy az áprilisi, rigai tornára is utazhassak. De igen erős a korosztályunk, így minden egyes összetartáson, mérkőzésen meg kell küzdeni a keretben maradásért. Tudom, hogy ezt nem kaphatom meg ingyen.”

Az ambiciózus játékos a jégkorongban leginkább az ütközéseket, a gyorsaságot élvezi, meg persze a gólszerzés örömét. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy New Yorkban született, és bár nem élt ott, szívesen visszamenne egyszer. Nyilván hokizni, hiszen mint mondja, minden gyerek álma, hogy ott játsszon. A hosszú távú célja mindenképpen az, hogy bekerüljön valamelyik profi ligába. Példaképének Bartalis Istvánt tartja. Több okból is. “Nem csak a jégen a legjobb, hanem tanult ember is, aki több nyelven beszél. És rendkívül alázatos, ez nagyon tetszik benne.”