Miért vették el a dánok szabályosnak tűnő gólját?

A Dánia?Szlovákia vb-meccs hajrájában komoly vitákat kiváltó ítélet született, amely elsőre a 2014 óta érvényes szabályokkal ellentétesnek látszik.

A Dánia?Szlovákia mérkőzésen hat és fél perccel a vége előtt, 3-3-as állásnál óriásit hibázott Juraj Mikus a kék vonalon. Ezt kihasználva Julian Jakobsen viharzott kapura egyedül. Julius Hudacek védett, ám a szabadon maradt korongot a visszafelé igyekvő Mikus besodorta a kapuba a kapussal együtt. A játékvezető gólt ítélt, azaz határozottan mutatta, hogy a korong áthaladt a gólvonalon. A négy zebra a jégen nem tudott egyértelmű és határozott döntést hozni, ezért jobbnak látták, ha a videóbíróhoz fordulnak. A videóbírónak minden kameraállásból vissza kell néznie az esetet, így jobban meg tudja ítélni az ilyen szituációkat. A war room szakembere hosszas szemlélődés után érvénytelenítette a találatot ? és ezzel általános meglepetést okozott. Lássuk, miért döntött így.

A visszajátszásokból kiderült, hogy a kapu elmozdult a helyéről, századmásodpercekkel azelőtt, hogy a korong teljes terjedelmében áthaladt volna a vonalon.

Ez a korábbi szabályok szerint egyértelmű helyzet lett volna, hiszen a kapu elmozdulása esetén semmilyen körülmények között nem ítélhettek gólt a bírók. De éppen egy fontos vb-mérkőzést befolyásoló szituáció miatt változtatta meg az IIHF a kapuelmozdulásra vonatkozó szabályozást nemrégiben. Tömören összefoglalva: 2014 óta gólt kell ítélni, ha a kapu a lövést követően elmozdult ugyan a helyéről, de egyértelműen megállapítható, hogy ha nem tette volna, akkor gól születik a gólba tartó lövésből.

Az elmozduló kapu kérdésével az IIHF 2014-től 2018-ig hatályos hivatalos szabálykönyvében a 98. pont foglalkozik. Mivel az elmozduló kapu esetében a szabályok mélyebb értelmezésére és részletezésére példákkal is rámutató casebook sem tartalmaz részletszabályozást, nincs több írásos előírás vagy magyarázat hozzá.

Akik gólnak látták az esetet, a 98. szabály i.) pontjából indultak ki:
“Ha a védekező játékos elmozdítja a saját kapuját a helyéről, a támadó csapat pedig gólt lő, a gól a következő feltételek együttes teljesülése esetén adható meg:
1. ha az ellenfél már azelőtt megkezdte a lövő mozdulatot, mielőtt a kaput elmozdították volna;
2. ha a játékvezető megítélése szerint a korong akkor is a kapuba került volna, ha a kapu a helyén van.”

A 2. pontban nem lehet vitatkozni, ez a feltétel nyilvánvalóan teljesült. Így a videóbírózás alkalmával elmeszelt találat érvényessége szempontjából egyetlen kifogása lehetett a videóbírónak: nem minősítette lövésnek az esetet, ezért nem az i.), hanem a vi.) pontot alkalmazta, amely tulajdonképpen a korábbi szabályozásnak felel meg, és akkor alkalmazandó, ha nem a támadó csapat lövéséből született a találat:
“Érvénytelen a gól, ha a kapu elmozdul azelőtt, hogy a korong áthalad a gólvonalon, kivéve a 98 i.) szabálypont által leírt eseteket.”

Ha megnézzük a videót, látható, hogy a dán lövést hárította a kapus, és feltételezhető ? de százszázalékos biztonsággal aligha állítható ?, hogy nem jutott volna a kapuba a korong, ha azt a visszaérkező védő nem sodorja be. Amikor a korong áthaladt teljes terjedelmében a vonalon, már valóban nem volt a helyén a kapu, tehát  azért érvényteleníthették a gólt, mert nem lövésnek minősítették az esetet. Így pedig az i.) pont helyett a vi.) pontot kellett alkalmazniuk. Ezt tették.

Az biztos, hogy a szabály nem elég pontos, ez ezúttal kiderült. Ráadásul tulajdonképpen látnoki képességekre volt szükség a döntéshez, nagyjából azt kellett eldönteni, hogy ha a védő nem ért volna a koronghoz, az átjuthatott volna-e a gólvonalon. Inkább tűnik úgy, hogy nem, de ez mégsem objektív mérce ahhoz, hogy így dőljön el adott esetben egy világbajnoki cím. Arra mutat rá ez az eset, hogy érdemes lenne pontosítani a szabályozást.

A történteket jól írja le a szlovákok meccs utáni reakciója. Julius Hudacek kapus elismerte, hogy gólnak érezte az esetet, és 90%-nál is biztosabb volt benne, hogy megadják. Az edzők a kispadon imádkoztak, mint elmondták a meccs után, úgy érezték, ez az egyetlen esélyük. De az érintettek egyetértettek abban, a videóbírózás sokszor kiszámíthatatlan és váratlan eredményt hoz. Így történt ezúttal is.