Nyolc taggal bővült az IIHF Hall of Fame
Vasárnap megtartották a 2017-es IIHF Hall of Fame ünnepséget. Az eseményen 8 új tagot választottak be a halhatatlanok közé.
Saku Koivu 1993-ban, 18 évesen debütált a Finnország felnőtt válogatottjában a németországi A csoportos vb-n. Az ezt követő több mint két évtizedben 1204 mérkőzést játszott az NHL-ben, 7 világbajnokságon és 4 olimpián képviselte hazáját. Az ötkarikás játékokon három bronzérmet és egy ezüstérmet szerzett, míg a vb-kről teljes az éremgyűjteménye, tagja volt az 1995-ben aranyérmes válogatottnak, ezen túl 2 ezüstérme és 1 bronzérme van.
Angela Ruggiero 10 világbajnokságon lépett jégre az Egyesült Államok női jégkorong-válogatottjában, ahol 4 arany- és 6 ezüstérmet szerzett, valamint egy olimpiai siker és két olimpiai ezüstérem az ötkarikás mérlege.
Dieter Kalt a több mint fél évszázados teljesítményéért kapott elismerést. A 75 éves osztrák sportember 1962 és 1972 között stabil tagja volt az osztrák válogatottnak, visszavonulása után pedig edzősködött, illetve játékvezetőként dolgozott. Húsz éven keresztül, 1996 és 2016 között az Osztrák Jégkorong Szövetség (ÖEHV) elnökeként irányította hazája jégkorongéletét.
Joe Sakic már 2002-ben Triple Gold Club-tag lett, miután 1994-ben vb-aranyat, 1996-ban és 2001-ben Stanley Kupát, 2002-ben pedig olimpiát nyert. A kanadai csatár a temérdek NHL-es díja mellett a 2002-es Salt Lake City-i olimpián MVP-díjat kapott. A Québec/Colorado-franchise ikonja 1992 és 2009 között végig a klub csapatkapitánya volt.
A Richard “Bibi” Torriani-díjat azok a játékosok kapják, akik egy nem kiemelkedő jégkorongos országban magas szinten űzték a sportot (2016-ban ifj. Ocskay Gábor volt a díjazott ? K.I.). Az IIHF választása 2017-ben a rutinos skót játékosra, Tony Handre esett. A 47 évesen visszavonult csatár pályafutásával az alábbi írásban foglalkoztunk részletesebben.
A Paul Loicq-díjat ? amellyel az IIHF a nemzetközi jégkorongéletben betöltött kiemelkedő szerepet ismeri el ? Patrick Francheterre kapta. A 68 éves francia szakember fél évszázada dolgozik hazája jégkorongjáért, 1992 és 2014 között néhány évnyi megszakítással a francia válogatott sportigazgatója volt.
Teemu Selanne már 18. születésnapja előtt bemutatkozhatott a Jokerit felnőtt csapatában, ahol mindegyik SM Liiga-szezonjában hozta a pont per meccs átlagot. Az 1992-es olimpia után NHL-szerződést kapott, majd egészen 2014-ig a tengerentúlon jégkorongozott. A 2006/07-es szezonban Stanley Kupát nyert az Anaheimmel, válogatott szinten pedig 1 olimpiai ezüst- és 3 bronzérmet gyűjtött, ellenben NHL-es elfoglaltságai miatt csak 5 vb-n játszott, ahol 1-1 ezüstöt és bronzot gyűjtött, valamint 2003-ban vb-gólkirály lett.
Utolsóként egy Kölnben született német ikont, Uwe Kruppot avattak halhatatlanná. Az 51 éves szakember 1986 és 2003 között jégkorongozott a tengerentúlon, 1996-ban Stanley Kupa-győzelmet érő gólt szerzett a Coloradóban. Játékosként csak 2 vb-n segített az NSZK-t, valamint a 2002-es olimpián játszott Németország színeiben. Edzőként sokkal többet tett a német jégkorongért, 2006 és 2011 között irányította a német válogatottat, azóta klubedzőként tevékenykedik.
