Egy gólkirály, akinek saját helye sincs az öltözőben

A Stanley Kupa idei döntője nem szűkölködik nagyszerű történetekben, de Frédérick Gaudreau-é közülük is az első helyek egyikére kívánkozik.

A 24 éves csatár három gólnál tart a döntőben, ezzel csapatán belül ő a legeredményesebb. A quebeci születésű játékos nem a hagyományos úton közelített az NHL felé, mégis üstökösként robbant be. Gaudreau-t ifjúsági korában nem draftolta a három kanadai juniorliga egyetlen csapata sem, 18 éves korára mégis kikötött a QMJHL-es Shawinigan Cataractesnál. Három évet húzott le ebben a ligában, és konzisztensen emelte pontjainak számát: 64 meccsen 20, majd 68 meccsen 43, végül a 2013/14-es szezonban 71 pont.

NHL-draftot mindez nem ért, de 21 évesen kapott egy lehetőséget a Milwaukee Admirals AHL-es csapatától. Első évében 43 meccsen szerepelt a nagycsapatnál, ám egy 14 találkozós széria erejéig továbbpasszolták az ECHL-es Cincinnati Cyclonesnak. Ott hét pontot gyűjtött, Milwaukee-ban 11-et. A következő év már jobban sikerült neki, 75 meccsen 15 gólt és összesen 42 pontot szerzett. 2016 nyarán a Nashville Predators kétirányú újoncszerződést kínált neki. Szeptemberben az edzőtáborba is meghívták, a szezont azonban az AHL-ben kezdte. NHL-es bemutatkozására mégsem kellett sokáig várni, októberben pályára lépett, az ellenfél egy azóta igen közelről ismert csapat, a Pittsburgh Penguins volt. December végéig még nyolc alkalommal hívták fel a nagycsapathoz, gólt nem szerzett, egy gólpassza volt. Az idény többi részét Milwaukee-ban töltötte, velük kezdte a rájátszást is 40 nappal ezelőtt.

Az Admirals rögtön az első körben összekerült a későbbi döntős Grand Rapids Griffinsszel, nem volt sok esélyük, Gaudreau a 0-3-as söprést három góllal igyekezett megakadályozni, mindhiába. Az AHL-es szezon így április 26-án véget ért számára, utána csak várt. A nyugati konferencia döntőjében az Anaheim ellen megsérült a csapat első számú centere, Ryan Johanson, így a szakvezetés tett egy próbát Gaudreau-val. Három meccset kapott ? és bejutottak a döntőbe.

Élete első Stanley Kupa-döntős meccsén gólt szerzett. Aztán a harmadikon, majd a negyediken is. Élete első három NHL-es gólját a döntőben ütötte. Ilyesmire utoljára John Harms volt képes az 1943/44-es Chicago Blackhawksszal. A háromból az utolsó két gól meccset eldöntő találat volt.

?Ha belegondolok, nem kicsit őrület, ami történik ? mondja erről Gaudreau. ? Őszintén szólva, minden egyes nap, amikor itt vagyok a csapattal, csak igyekszem tenni a dolgom. Történjék bármi. Csak arra koncentrálok, hogy mi a következő teendő.? Valóban: minden annyira hirtelen történt, hogy helyet is alig tudtak neki szorítani az öltözőben. Mindenkinek megvan a maga rekesze, de neki csak egy minibárszerű szekrényke és egy kényelmetlen szék jutott. Ryan Ellis persze azonnal viccelődött is egy sort: ?Talán még lőnie kellene pár gólt, akkor adnánk neki egy rendes helyet.? Gaudreau-t mindez a legkevésbé sem érdekli: ?Ha a földről kell öltöznöm, nekem úgy is tökéletesen megfelel. Örülök, hogy itt lehetek, nem nagyon érdekel, hogy saját helyem legyen.?

?Minden dicséretet megérdemel ? mondja róla edzője, Peter Laviolette. ?Ha valaki azt az utat járja be, amit ő, akkor mindenért nagyon meg kell küzdeni. Szó szerint minden egyes szerződésért, minden egyes lehetőségért, állandóan fejlesztenie kellett a játékát. Nincs ez másként az NHL szintjén sem. Ő mindezt csakis a saját erejéből érte el. Természetesen nagyon sokan segítették őt a fejlődési folyamatban, a junior edzőitől az alsóbb profi ligás trénereken át a mi fejlesztő edzőinkig, nyárról nyárra. De azt gondolom, mindent elmond Freddyről, hogy végül eljutott ide. Hogy képes volt bejárni ezt az utat, eljutott ennek az útnak a végére, ahol a Stanley Kupa döntőjében is képes hozzátenni a magáét a csapathoz.?

Vannak játékosok, akik viszonylag fiatalon felhívják magukra a figyelmet. Természetesen nekik is minden nap meg kell küzdeniük azért, hogy NHL-es játékosok legyenek. De az olyan fickók sorsa, amilyen ?Freddy Hockey?, összehasonlíthatatlanul nehezebb, a véletlennek és a szerencsének sokkal nagyobb szerep jut benne. Mindent elárul Gaudreau státusáról a fizetése: egyes kimutatások szerint az elmúlt két évben 215 000 dollárt keresett, ami a klasszis védő P. K . Subban négynapi bérének felel meg. Nem véletlen, hogy a játékos szüleit nem lehetett visszatartani attól, hogy élőben nézzék meg a mérkőzést, még akkor sem, ha ehhez ezer km-nél is többet kellett vezetniük. Úgyhogy hagyták a kis könyvelő cégüket, és a québeci Bromontból autóval elmentek Pittsburghbe, majd onnan Nashville-be. Péntek hajnalban minden bizonnyal újra ott lesznek a PPG Paints Arenában.