A kapusakadályozásról vitatkoznak az igazgatók

A csapatvezetők szokásos márciusi floridai találkozójának legsúlyosabb kérdése, hogy a rájátszás előtt rendbe tudják-e tenni a legvitatottabb kérdést.

Szinte nincs olyan játéknap, hogy valamelyik edző ne panaszkodna arra, hogy a kapusakadályozás megítélése mennyire szubjektív, következésképpen az ítélek mennyire nem konzisztensek. Mi tagadás, az NHL szabálya sokkal homályosabban fogalmaz, mint a nemzetközi szövetségé, ráadásul az edzőknek lehetőségük van visszajátszást kérni, ami tovább növeli a szabály alkalmazásával együtt járó bizonytalanság súlyát. Valaki egyenesen úgy fogalmazott, olyan ez, mintha pénzfeldobással döntenénk el, hogy a visszanézetett jelenet végén érvényes-e a gól vagy sem. Éppen ezért az edzők az általános igazgatók szokásos márciusi meetingje előtt többnyire arról beszéltek, mennyire fontos lenne még a rájátszás előtt tisztázni a felmerült kérdéseket, egyértelműbbé tenni a helyzetet.

Ez a kívánalom nem biztos, hogy teljesülni fog, hiszen a legnyilvánvalóbb megoldás az lenne, ha módosítanának a szabálykönyvön, amire szezon közben aligha kerülhet sor. Az NHL vezetése nyitott mindenféle megoldásokra, ugyanakkor világossá tette, a továbbiakban nem tűri el, hogy az edzők nyilvánosan kritizálják a rendszer. Ebben van is némi igazuk, hiszen a challenge bevezetése előtt Gary Bettman éppen a szubjektív elem miatt intette óva az általános igazgatókat attól, hogy visszanézhetővé tegyék a kapus akadályozásával kapcsolatba hozható eseteket.

De nézzük meg alaposabban, miről is beszélünk! Jelenleg két esetben lehet videóbírót kérni, az egyik a leshelyzet, a másik a kapusakadályozás. A táblából jól látszik, hogy mindkét esetben dinamikusan növekedtek a számok az első két évben, amikor is a leshelyzetet illetően a hiába kért challenge esetében kétperces kisbüntetést osztottak ki a csapatoknak. Mint látható, ez csaknem megfelezte a vállalkozói kedvet, tehát elvileg ez a megoldás működhetne a kapusakadályozás esetében is. Colin Campbell, a liga szakmai igazgatója nincs oda az ötletért, éppen azért, mivel a leshelyzettel ellentétben ennek megítélése sokkal szubjektívebb.

A másik javaslat arról szól, hogy az ilyen eseteket ne helyben, a játékvezetők nézzék vissza, hanem a torontói esetszobában egy egységesebb álláspontot képviselni tudó szakmai bizottság. Köztes megoldás lenne, ha az arra illetékesek kiadnának egy útmutatót arra vonatkozóan, hogy mi számít véletlen kontaktnak a kapussal szemben, mely az egész ügy legvitatottabb pontja. Egy másik lehetőség, ha teljesen eltörlik a challenge lehetőségét a kapusakadályozások esetében. Hétfőn odáig jutottak a felek, hogy a liga különféle helyzeteket mutatott nem csak az általános igazgatóknak, de a sajtó munkatársainak, majd megszavaztatta őket, hogy szerintük történt-e kapusakadályozás vagy sem. Ezzel arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ténylegesen mennyire nehéz helyzetben vannak a játékvezetők, amikor az egyes eseteket, az inkonzisztens ítéletek nem az ő számlájukra írhatók. A döntést szerdáig kell meghozni, eddig tart ugyanis az ülés, amelyen még számos más napirendi pont is szerepel.

Az egyik ilyen a rájátszás ágainak kialakítása. Négy évvel változtattak a jól bevált szisztémán, azóta nem az első helyezett játszik a nyolcadikkal, hanem ennél bonyolultabb rendszert vezettek be annak reményében, hogy a riválisok első körös összekerülése növeli majd a nézettséget. Igen ám, de ez azzal jár, hogy a liga élcsapatai közül biztosan búcsúzik jónéhány az első körben, míg a középszerűbb alakulatoknak adott esetben jobb esélyük lehet a továbbjutásra. Keddi állás szerint Keleten ennek a rendszernek a legnagyobb vesztese a Boston Bruins és a Toronto Maple Leafs. Mindkét csapatnak több pontja van, mint a Metropolitain-csoportot vezető Washingtonnak, ám ahelyett, hogy a Columbusszal, illetve a Philadelphiával szemben kellene kiharcolni a továbbjutást, egymással meccselhetnek. Nyugaton ugyanez a helyzet a Winipeggel. A kanadai csapatnak 96 pontja van, ami összességében a harmadik helyre elég, ám ahelyett, hogy a hatodik helyen álló Los Angeles Kingsszel mérkőzne, megkapja a 90 pontos Minnesota Wildot. Az állás persze napról napra változik, de hasonló igazságtalanságok minden helyzetben előfordulnak. Floridában arról is vitáznak egy sort a felek, hogy visszatérjenek-e az ágak egyszerűbb és igazságosabb kialakításához (az első játsszon a nyolcadikkal, a második a hetedikkel stb.).

Az emberelőnyökkel kapcsolatban is érkezett néhány érdekes javaslat. Például, hogy a játék késleltetéséért ne két, hanem csak egy perc járjon, illetve hogy a hosszabbításban minden kiállításért csak egy percet kelljen ülni a kispadon. Egy másik javaslat szerint emberelőnyben minden bulit a létszámhátrányban lévő csapat harmadában kellene elvégezni.

Az előző tanácskozáson felmerült annak kérdése, hogy szigorúbban kellene szabályozni a hosszú távú sérültlisták kérdését, hiszen jelenlegi formájában a csapatok vissza tudnak ezzel élni, elég csak Marian Hossa vagy Jeoffrey Lupul szerződésére gondolni. Nagy kérdés, lesz-e erre idő és kedv a Boca Raton-i napsütésben.