Csökkenthetik a honosított jégkorongozók számát

Az új szakmai bizottság üléséről kiadott hírből az olvasható ki, hogy van erre egy szándék.

Megtartotta alakuló ülését a szakmai bizottság címmel jelent meg hír a szövetség honlapján. Ebből kiderült, hogy az Erste Liga Fodor Szabolcsot, az FTC-Telekom vezetőedzőjét delegálta a testületbe, amelynek titkári pozícióját Fodor Ádám kapta. A testület elnöke, mint arról korábban beszámoltunk, id. Kovács Csaba lett, aki három év szünet után vállalt ismét vezető szerepet a magyar jégkorongban. Vele nagyobb interjút is készítettünk felkérését követően. A további tagok: Kovács Zoltán, Kolbenheyer Zsuzsanna, Géczi Gábor, Egri Gergely és Fekti István.

A híradásban szó esik arról is, hogy a szakmai bizottság az ügyrendi kérdések mellett egy fajsúlyos témával foglalkozott, ami nem más, mint a honosított jégkorongozók szerepvállalása a magyar hokiban.

Ez a kérdés néhány éve napirenden van. A 2010-es évek elején-közepén kezdődött el egy erősebb honosítási hullám, melynek következtében játékosok sora kapott magyar állampolgárságot ? és válogatott behívót ?, sok esetben olyanok, akik felmenői között voltak magyarok, de olyanok is, akik semmilyen kötődéssel nem rendelkeztek. A magyar szövetség ? az ezzel kapcsolatos viták hatására is ? 2017 tavaszán fogadott el egyértelmű szabályozást ez ügyben. Ennek lényege szerint az a kettős állampolgár, aki nem játszott a magyar utánpótlásban zsinórban legalább két évet, nem kaphatott automatikus válogatott játékengedélyt. Ezt a számot az akkori világbajnokságra 8, míg a későbbiekre nézve 5 főben maximálták. Az igazsághoz tartozik, hogy a limitet egy alkalommal sem használták ki. Míg 2017-ben Kijevben 5 ilyen hokisunk volt (Kalvin Sagert, Kevin Wehrs, Karol Csányi, Keegan Dansereau és Andrew Sarauer), addig 2018-ban Budapesten csak 3 (Kevin Wehrs, Chris Bodó és Andrew Sarauer), idén Kazahsztánban pedig 4 (Scott Macaulay, Kevin Wehrs, Chris Bodó és Andrew Sarauer).

A szakmai bizottság ugyanakkor ? úgy tűnik ? nem csupán a válogatottal összefüggésben, hanem általánosabban is foglalkozna a kérdéssel. Hiszen mint látható, a rendszeres vb-szereplők mellett több honosított hokisunk is van, akik a nemzeti csapatban csak esetlegesen szerepelnek ? ha egyáltalán ?, ám a klubjaikban értelemszerűen nem számítanak légiósnak. Egyelőre azonban ne szaladjunk a történések elébe, elégedjünk meg azzal, hogy miközben kíváncsian várjuk a folytatást, a hír vonatkozó részét bemásoljuk:

“A szakmai bizottság célul tűzte ki, hogy alaposan, minden részletre kiterjedően megvizsgálja a honosított jégkorongozók szerepeltetésének szükségességét egyrészt a magyar válogatottban, másrészt a magyar bázisú, illetve a nemzetközi bajnokságokban részt vevő klubokban. Ezzel kapcsolatban indokolt esetben felmerülhet a kettős állampolgársággal rendelkező, de nem a magyar utánpótlás rendszerében képezett játékosok számának csökkentése, valamint vele párhuzamosan több fejődési lehetőség biztosítása a tehetséges hazai fiatalok számára. A szakmai bizottság szándéka, hogy a helyzet felmérését, illetve a felmerülő érvek és ellenérvek mérlegelését követően konkrét javaslatokat tegyen a szövetség elnöksége részére.”

2017-ben az egyértelmű szabályozás elfogadását és az akkor körvonalazódó csökkentést ezekkel a gondolatokkal kommentálta blogunk: “Fontosnak tartjuk ezt a döntést. Az a helyes, ha a taónak és a szövetség szakmai programjának köszönhetően egyre terebélyesedő hazai utánpótlásból kerül ki a magyar válogatott nagy része. Nyilván nem feltétlenül szükséges elzárkózni attól, hogy kiemelkedő képességű ? elsősorban magyar származású ? külföldi játékosok segítsék a magyar hoki sikereit,  alacsony számban. De az is fontos, hogy a mindenkori magyar válogatott a magyarországi jégkorongozás színvonalát képviselje és tükrözze, és a magyar játékosoknak nyújtson értelmezhető perspektívákat. Az MJSZ az új szabályozással véleményünk szerint megteremtette erre a hosszú távú lehetőséget.”

fotó: Mudra László/MJSZ