


A 100. svéd is jégre lépett az idei NHL-szezonban
Az európaiak száma eleve folyamatosan növekszik, ráadásul egyre meghatározóbb szerepeket kapnak.
Anton Lindholm a Skelleftea nevelése. Az 1994-ben született játékos tagja volt a 2012-ben ifjúsági világbajnoki ezüstérmes svéd válogatottnak. A hátvéd ekkor már túl volt a bemutatkozáson az SHL-ben, és szép jövő előtt állt. Ám a dolgok az ő esetében sem lineárisan alakultak. A következő két évben 9 alapszakaszmeccsen kapott lehetőséget, 2014 tavaszán 14 mérkőzésen a rájátszásban is szóhoz jutott, három pontot szerzett, +7-tel zárt, ami 20 évesen nem lebecsülendő. Ennek ellenére csak az ötödik körben kelt el, a 144. helyen csapott le rá a Colorado. Még két évig maradt Svédországban, 2016-ban a felnőtt válogatottnak is tagja lett, ám csak három meccsen jutott szóhoz. A következő szezonban tett vele egy próbát az Avalanche, de többnyire az AHL-ben játszott, az NHL-ben csak 12 meccset kapott.
Idén december közepéig kellett várnia a lehetőségre, a Chicago ellen vetették be. Továbbra is kiegészítő szerepben számítanak rá, 12 perc jégidőt kapott, ami a hátvédeknél nem sok, ennek ellenére győztes gólhoz adott passzt. Más szempontból is fontos volt azonban a pályára lépése: idén ő volt a 100. svéd, aki lehetőséget kapott az NHL-ben. Ennyien még soha nem szerepeltek a tízmilliós észak-európai ország csapatából a világ legjobb bajnokságában. Mint a lenti idősoros adatokból látható, kisebb megingások mellett a létszám folyamatosan növekszik 2005 óta. Akkor a mainak kevesebb mint felét, ?mindössze? 47 játékost delegáltak a svédek az NHL-be. Az eddigi csúcsot tavaly és tavalyelőtt érték el, akkor 98 játékosuk lépett pályára, ez azt is jelenti, hogy ők a harmadik legnépesebb nemzet a kanadaiak és az amerikaiak után.
A svédeket nem az oroszok, hanem a finnek követik, az oroszok utánuk jönnek. Mindez nyilvánvalóan a KHL-nek is köszönhető. Több ugyan a pénz az NHL-ben, de a hazai pálya és a saját hokikultúra sok mindent kompenzál. Láthatjuk, hogy egyáltalán nem egyszerű beilleszkedni a tengerentúlon, a legnagyobbaknak is időbe telik, vagy egyáltalán nem is sikerül.
Azt gondolhatnánk, hogy a svédek pezsgőt bontottak a “100-as” hírre, de ez nincs így, a képlet ugyanis bonyolultabb. Lévén, hogy ezek a játékosok hiányoznak a bajnokságból, amely kinevelte őket, és amely így jelentős potenciáltól esik el a nézőszámok növelése tekintetében.
Összességében az NHL-ben a játékosok közel harmada Európából érkezik, és egy nemrégiben megjelent cikk tanúsága szerint ez a liga krémje. Érthető, hiszen a részfeladatok megoldására egyszerűbb helyben embert találni, mégis érdemes megemlíteni, hogy a hátvédek közül az európaiak negyede top 3-as szerepet tölt be csapatában, miközben a csatárok harmada játszik az első két sor valamelyikében. A kapusok még erősebbek, a 31 csapatból 12-ben európai az első számú hálóőr, míg négy továbbiban nincs egyértelmű prioritás az európai és az észak-amerikai között.
Az elkövetkező évek trendjeit vetíti előre az az adat, mely szerint idén 72 játékos debütált az NHL-ben, akik nem kevesebb mint fele érkezett Európából. Ebből a szempontból a St. Louis Blues és a New York Islanders a legamerikaiabb, náluk sem a top 6 csatár, sem a top 3 hátvéd között nincs európai. Ha ezt a 9 posztot tekintjük, akkor a Buffalo, a Carolina, a Dallas és a Nashville a legeurópaibb, ezekben 6 játékos érkezett az öreg kontinensről, de említésre méltó a Rangers és a Washington is, ahol öten játszanak kiemelt posztokon.
Összességében tehát Európa, illetve ezen belül Svédország a második legfontosabb utánpótlásforrása az NHL-nek, és egyre növekvő mértékben az. Ezeket a számokat igazán akkor tudjuk a megfelelő perspektívából szemlélni, ha tekintetbe vesszük, hogy 1970-ben az egész ligában mindössze két európai játszott: Ulf Sterner és Jaroslav Jiřík. 1980-ra a számuk elérte az ötvenet, 1990-re a százat. A globalizáció tehát nem kerülte el a jégkorongot sem, aminek túlnyomórészt pozitív hatásai vannak. Hogy ez mennyire így van, annak érzékelésére elég elmenni egyetlen csoportmeccsre bármelyik A csoportos világbajnokságon.
Az NHL-ben pályára lépett svéd játékosok száma szezononkénti bontásban:
Év | Szám |
2019/20 | 100 |
2018/19 | 98 |
2017/18 | 98 |
2016/17 | 91 |
2015/16 | 85 |
2014/15 | 76 |
2013/14 | 77 |
2012/13 | 63 |
2011/12 | 68 |
2010/11 | 62 |
2009/10 | 54 |
2008/09 | 55 |
2007/08 | 54 |
2006/07 | 51 |
2005/06 | 47 |
Az NHL-ben az idei szezonban legalább egy mérkőzésen pályára lépett játékosok megoszlása országonként
Ország | Arány |
Kanada | 42,7% |
USA | 26,1% |
Svédország | 11,2% |
Finnország | 5,2% |
Oroszország | 4,9% |
Csehország | 3,6% |
Svájc | 1,5% |
Szlovákia | 1,5% |
Németország | 1,0% |
Dánia | 0,9% |
Lettország | 0,4% |
Franciaország | 0,3% |
Ausztria | 0,2% |
Ausztrália, Szlovénia, Norvégia | 0,1% |
További cikkek
- Történelmi sikert ért el a Seattle
- Hosszú sorozatot zárt le az Islanders
- Anders Sorensen a Chicago új edzője
- Igor Sesztyorkin lett a valaha volt legjobb fizetett kapus
- 10 év alatt a harmadik kapitányát cserélte el a Rangers
- 1300. mérkőzését játszotta Sidney Crosby
- A Tampa nyolc góllal szórta meg a San Josét
- Kihirdették a 4 Nemzet Tornájára a kereteket
- Győzelemmel ünneplte 700. mérkőzését Bruce Cassidy