


A lehető legmagasabb szinten szeretnék dolgozni
Majoross Gergely, a szüneteltetett MAC Újbuda vezetőedzője több izgalmas kérdésről is elmondta a véleményét a Nemzeti Sportnak.
Az új generáció első igazán sikeres magyar edzőjével kapcsolatban ? aki a DVTK Jegesmedvékkel és a MAC-cal is Erste Liga-bajnok és Magyar Kupa-győztes lett ? jelenleg az iránt érdeklődnek leginkább a szurkolók, hogy az újbudai Extraliga-projekt berekesztése után hol és mivel folytatja a pályafutását. Erről több dolgot is mondott. A legvalószínűbb, hogy marad a MAC-nál, de más szerepkörbe kerül. Hogy pontosan milyenbe, arról ennyit árult el: “Ezt hamarosan bejelenthetjük. A tulajdonosaink több mint korrekten elmondták: elfogadják, ha máshol szeretném folytatni, ám jobban szeretnék, ha maradnék a klubnál, mert nem megszüntetik a legfelső csapatot, hanem csak szüneteltetik, és ha újraindul, számítanának rám is.”
Ugyanakkor kapott ajánlatokat máshonnan is: ”Volt négy-öt érdeklődés, például Olaszországból és a Tipsport Ligából, ebből kettő konkrétabb, de például az Erste Ligából nem. Egyelőre egyik hívóval sem tartunk ott, hogy érdemes legyen róla beszélni, olyan viszont akadt, akit köszönettel ugyan, de már visszautasítottam.”
Majoross azt sem zárta ki, hogy másodedző legyen egy topbajnokságban: ”A lehető legmagasabb szinten szeretnék dolgozni: vagy Tipsport Liga-csapat vezetőedzőjeként folytatnám, vagy teljesen más bajnokságbeli nyugati klubnál lennék másodedző, ahol temérdek hasznos tapasztalattal gazdagodhatnék. Ugyanezért lehetne hasznos egyébként a MAC-nál a nem felnőtt vezetőedzői feladat is, mert más perspektívából láthatnám a jégkorongot.”
A vezetőedző beszélt a 2019-es divízió 1/A csoportos világbajnokság kudarcáról is, ahol Jarmo Tolvanen szövetségi kapitány helyére beugorva kellett volna helytállnia: ”Ami engem illet: nem tudtam elég jó támasz lenni. Amíg jól mentek a dolgok, tényleg minden rendben lévőnek tűnt, ám a játékosok sem tudtak jól reagálni a nehézségekre. Voltak jó szakaszaink ? de aztán mindig történt valami rossz, ami persze minden meccsen előfordul, csak ideális esetben nem vezet kapott gólokhoz és főleg nem lök le a helyes útról… Nem volt elég önbizalma az egész küldöttségnek, amely azáltal, hogy hirtelen a vezérét veszítette, túl ingataggá vált. Utólag azt gondolom, túl sokat szerettem volna tenni, ahelyett, hogy hagyjam folyni a dolgokat, utóbbit azonban nem engedte a lelkiismeretem. Ha ez bármiként hátráltat abban, hogy mikor leszek szövetségi kapitány, ha egyáltalán valaha is leszek, az szomorú, de nem hiszem, hogy így lenne.”
Ehhez kapcsolódóan a mondandójából kitűnt, nem igazán számít arra, hogy most felkérnék a megüresedett szövetségi kapitányi posztra, amire ezzel együtt alkalmasnak tartja magát: ”Úgy gondolom, készen állok, ugyanakkor pontosan tudom, hogy folyamatosan jobbá kell válni, mert mi, edzők állandó tanulók vagyunk, a fejlődésnek sosem lehet vége. Hogy kapok-e lehetőséget, az viszont nem az én dolgom ? sőt, nem is élem meg negatívumként, ha nem kapok ?, az én dolgom, hogy a lehető legjobb edzővé váljak, amivel a lehető legnagyobb esélyt adom magamnak, hogy érdekes munkákat kapjak. A szövetségi kapitányság természetesen elérendő álom, de ismétlem: ez álmodozás, semmilyen megkeresés nem történt.”
Az interjút teljes egészében ide kattintva olvashatják el.