A fizetések messze vannak a havi 1 millió forinttól

Korábbi írásunkra reagálva a Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezete az alábbi észrevételek közlésére kérte blogunkat.

“A Világgazdaság hírportálon a minap Egyre nehezebb féken tartani a béreket címmel megjelent beszélgetésben Gál Péter Pál, a Hydro Fehérvár AV19 elnöke, illetve Debreceni Gábor gazdasági vezető válaszolt a feltett kérdésekre. Ez szolgált alapjául a Jégkorongblog Havi 1 millió forintos fizetésért harcolnak a fiatalok című cikkének. A Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezete szerint a cikkekben leírtak és azok címe szükségessé teszi, hogy kifejtsük a játékosok álláspontját.

Egy laikus szurkoló a két cikk elolvasását követően joggal gondolhatja azt, hogy a játékosok tényleg 7 számjegyű fizetésekért küzdenek, holott az igazság ettől nagyon messze van. A Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezete immár 4 éve segíti a játékosokat, és ez idő alatt kellő rálátása lett többek között a klubok és a játékosok közötti szerződésekre, illetve a fizetésekre is.

A klubok és a játékosok közötti megállapodások – ahogyan ezt a cikkekben is megemlítik – a legtöbb esetben 8-10 hónapra szólnak. Ebből következően alapvetően nagy kockázatot vállal minden profi játékos, hisz elég egy rosszul sikerült szezon, egy sérülés,és máris nagyot romlik az alkupozíciója. Információink alapján a magyar profi hokisok nettó jövedelme 12 hónapra lebontva átlagosan 300 ezer forint körül mozog. Ebbe beletartoznak a legjobban kereső játékosok, illetve azok a fiatalok, akik egy teljes szezont végigjátszanak nyolc hónapnyi minimálbérért. Sajnos utóbbiból számottevően több van, mint a jól fizetett játékosokból, ezért is lehet ilyen alacsony az átlagjövedelem. Tudomásunk szerint a több évnyi rutinnal rendelkező, válogatottat megjárt kiváló magyar játékosok átlagos fizetése sem éri el a nettó 750 000 forintot.

Általánosságban a dolgok értékét a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg, nincs ez másképp a játékosok esetében sem. Keresleti piacon a dolgok ára magasabb, kínálati piacon alacsonyabb. Egy játékos fizetését tehát elsősorban az határozza meg, hogy a klubok mennyit hajlandóak fizetni érte. A JÉSZ több éve javasolja, hogy a klubokkal közösen határozzunk meg egy bérekre vonatkozó keretösszeget, de ennek alapfeltétele, hogy nemcsak a maximumot, de a minimumot is meg kell állapítani. Sajnos ez a kezdeményezésünk eddig nem kapott kellő támogatást.

Véleményünk szerint tehát a játékosfizetések nagyon messze vannak a havi 1 millió forinttól, másrészt nem a játékosok a hibásak a kialakult helyzetért, hanem azok az – egyébként a klubok és a szövetség által karöltve bevezetett – intézkedések, amelyeknek következtében megnövekedett a kereslet (pl. az Erste Ligában szereplő klubok létszámának erőltetett növelése), miközben a kínálat (a megfelelő tudású játékosok száma) tulajdonképpen nem változott.

Amennyiben tehát a klubok a béreket kordában akarják tartani, adminisztratív korlátozások helyett nincs más dolguk, mint hogy vagy önmérsékletet tanúsítsanak a béralku során, felvállalva annak ódiumát, hogy más klub ráígér a kiszemelt játékos bérére, vagy pedig hogy a kínálatot növeljék a minőségi utánpótlás-neveléssel. Ez utóbbihoz véleményünk szerint a tao-rendszer immár tíz éve megfelelő hátteret biztosít.”