A világelitbe jutást sosem adják ingyen

Kedd délután 15:30-kor a Dél-Korea elleni nyitómeccsel megkezdjük szereplésünket a 2022-es ljubljanai divízió 1/A-világbajnokságon.

Ha esélylatolgatásra nem is vállalkozunk, arra mindenképpen, hogy a lehető legobjektívebben rögzítsünk néhány tényt az idei, módosított vb-csoporttal kapcsolatban. Ezt már csak azért is feltétlenül szükségesnek tartjuk, mert az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, az ismert változtatások ? a papíron két legerősebb válogatott, Franciaország és Ausztria elitbe visszarakása és Litvánia divízió 1/B-ből felhozása ? nyomán a közvélemény egy jelentős része határtalan ?hurráoptimista? hangulatba került, és csalóka módon kvázi automatikus, kötelezően teljesítendő küldetésként tekint a válogatottunk előtt álló nem kis megméretésre. Ez azonban súlyos tévképzet: a világelitbe jutást sosem adják ingyen, most sem fogják, azért a jégen kell megdolgozni, méghozzá jelen helyzetben is kőkeményen.

Az vitathatatlan tény, hogy a francia, osztrák kettős felpakolásával jelentősen megnőtt az esély a feljutásra ? ám ez ugyanúgy igaz a többi riválisunkra is. Ezzel együtt az is számszerű tény, hogy a magyar válogatott az öttagúra csökkentett mezőny papíron harmadikként rangsorolt együttese: a legfrissebb IIHF-világranglistán a szlovénok a 19., a koreaiak a 20., a magyarok a 21., a romániai csapat a 23., míg a litvánok a 24. helyen állnak aktuálisan. Ami az ellenfeleinket illeti: a szlovénok az NHL-playoffozó Anze Kopitar nélkül is nyilván toronymagas favoritok hazai pályán, legutóbb a 2019-es vb-n egy hatossal léptek át rajtunk, a két héttel ezelőtti edzőmeccsen is hárommal vertek minket ? persze, egy meccsen bármi lehet, de reálisan nézve van ennyi a két csapat között. A dél-koreaiakat sokan valamiért hajlamosak kevésbé komolyan venni, holott az előző két világbajnoki randevúnkon mindkétszer ők győztek (és aki ott volt, még azt az ominózus 2013-as budapesti vb-meccset sem feledi, amikor 3-0 és 4-1 után jöttek vissza és nyertek végül szétlövéssel, roppant kellemetlen meglepetésben részesítve a Papp László-sportaréna közönségét ? ami viszont utána az emlékezetes ?kazahverésben? csúcsosodott ki). Noha egyetlen honosítottjuk maradt a 2018-as pjongcsangi olimpiáról, az a kapus Matt Dalton, aki a 2019-es vb-n és a múlt heti, 4-2-es vereséggel végződő felkészülési meccsen is kivédte a szemünket.

fotó: Vörös Dávid/MJSZ

A romániai válogatottat megint csak nem kell bemutatni: a keret zömét az Erste Ligában edződő, a kétszeres bajnoki címvédő Csíkszeredából, a tavalyi ezüstérmes Brassóból és az idén alapszakasz-negyedikként záró Gyergyóból kikerülő kiváló és összetartó székely hokisok alkotják, többek között a veretes KHL-múlttal bíró, Erste-pontkirályként záró honosított Szkacskovval megtámogatva. S noha a hiányzó Kuljas, Taratuhin és Valchar trió elmaradó bombái miatt nyilván nem leszünk szomorúak, ez a meccs ugyanúgy nem lesz sétagalopp, mint a koreaiak elleni nyitány ? elég a nottinghami olimpiai selejtezőre visszagondolni, ahol csak túlórában tudtunk győzni 3-2-re. A harmadosztályból felhozott Litvánia tűnik egyedül gyengébbnek, de egy meccsen ők is meglephetnek bárkit (reméljük, meg is fognak, csak nem minket).

Ordas sportközhely, hogy nem az edzőmeccsekből kell kiindulni, de maguk a játékosok mondták önkritikusan, hogy Ljubljanában a felkészülési időszakban mutatottnál sokkal több kell majd: mindkét kapu előtt, elöl és hátul is jóval keményebben kell dolgozni, a párharcokat nagyobb százalékban megnyerni, és a helyzetkihasználásunkon is egyértelműen javítani kell. Utóbbi terén nyilvánvalóan nem segít Galló és Bartalis kiesése, s hogy változatlanul hiába áhítozunk arra, hogy a Sebők, Hári, Bartalis, Galló ?északi kontingensünket? végre egyszer együtt láthassuk játszani ugyanazon világeseményen. A védelmünk Stipsicz nélkül azért nem tűnik túl vastagnak, és a felkészülési meccseken sem győződhettünk meg az ellenkezőjéről, míg a kapusaink közül Rajna a klubszezonvégi agyrázkózkódása miatt kényszerült kihagyásra, Hetényi pedig a felkészülés alatt betegség miatt esett ki két hétre a ritmusból.

No de eddig a hervasztó tények ? a jó hír, hogy az összkép a valóságban közel sem ennyire borús szerencsére, ezek egyszerűen csak olyan részletek, amelyeket igenis figyelembe kell venni objektíve. A papír ugyanis sok mindent elbír, a fontos dolgok úgyis a jégen dőlnek el ? és ez a válogatott a jelenlegi formájában is abszolút alkalmas arra, hogy odaérjen legalább a még feljutást érő második helyre.

Nekünk a legutóbbi évek válogatott tapasztalataiból érdemes és kell kiindulnunk; elsősorban a nottinghami és a rigai olimpiai selejtezőtornákból és az azon mutatott játékból. Ezeken ? a kilenc rigai harmadból is úgy hét és félben ? egyértelműen bizonyítottuk, a jelenlegi vb-mezőnynél jóval erősebb csapatokkal is fel tudjuk venni a versenyt érdemben. A jelenlegi szövetségi kapitány, a kanadai Sean Simpson öt, svájci kispadon eltöltött elit-világbajnokság rutinjával megmutatta már, kevés rendelkezésre álló idő alatt, a rendelkezésre álló emberekből is képes ütőképes csapatot összerakni, a magyar hokit jól ismerő stábjával együtt a lyukakat betömködni, és olyan játékrendszerrel a jégre küldeni a nemzeti együttest, hogy az néhány nap leforgása alatt is abszolválni tudjon kulcsfontosságú meccseket (lásd az OST-k). A magyar hoki odáig azért már eljutott, hogy ebben a mostani mezőnyben a szlovénokat leszámítva a játékosaink egyénileg jobbak, képzettebbek, magasabban jegyzettek, mint a másik két közvetlen riválisunké (a koreaiaknál ráadásul a pandémia idején nem is volt rendes szezon), így hiába a hivatalos ranglisták, kimondható, hogy e jelenlegi divízió 1/A-csoportban abszolút reális eséllyel szaladunk neki a feljutásnak Ljubljanában (azzal együtt is, hogy a legutóbbi, 3 évvel ezelőtti kazahsztáni vb-keretünknek konkrétan a fele lecserélődött). Azonban ne legyen kétségünk, ehhez pontosan az kell, amit legjobbunk, Sebők Balázs szögezett le a vb előtt: hogy meccsről meccsre haladva, minden egyes mérkőzésen tökéletesen, a játéktervet végrehajtva jégkorongozzunk.

Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a dél-koreaiak elleni nyitómeccsünk egyből sorsdöntő lehet. Az ázsiaiak ellen a kulcs nyilván Dalton feltörése lesz, illetve az, hogy lehetőleg ugyanolyan fegyelmezetten, rendszerezetten játsszunk, mint ők, a villámgyors szélsőiket, kontráikat semlegesítve. Ez Káposztásmegyeren nem sikerült, de arra jó eséllyel senki sem fog emlékezni, a lényeg a most következő összecsapás lesz. Ha megint csak a realitásokat nézzük, az előjelek és a közelmúlt ellenére is egyszerűen jobb csapatunk van, jobb játékosaink, jobb ligákban; játékerőben, méretben, taktikai repertoárban is felülmúljuk őket ? ha ezeket a jégen is érvényesíteni is tudjuk, megfelelő helyzetkihasználás mellett, lélektanilag és számszakilag is kulcsfontosságú sikerrel kezdhetjük a feljutásért indított harcot.

A 15:30-kor kezdődő nyitómérkőzést a Sport 1 élőben közvetíti.

A ljubljanai divízió 1/A-s világbajnokság programja:

2022. május 3., kedd, 15:30: Magyarország?Dél-Korea (Sport 1)
2022. május 3., kedd, 19:00: Szlovénia?Litvánia (Sport 1)

2022. május 4., szerda, 15:30: Magyarország?Litvánia (Sport 1)
2022. május 4., szerda, 19:00: Románia?Szlovénia (Sport 1)

2022. május 5., csütörtök, 15:30: Románia?Dél-Korea (Sport 1)

2022. május 6., péntek, 15:30: Dél-Korea?Litvánia (Sport 1)
2022. május 6., péntek, 19:00: Szlovénia?Magyarország (Sport 1)

2022. május 7., szombat, 15:30: Litvánia?Románia (AMC Mikro)

2022. május 8., vasárnap, 15:30: Magyarország?Románia (Sport 1)
2022. május 8., vasárnap, 19:00: Dél-Korea?Szlovénia (Sport 2)

A magyar válogatott világbajnoki kerete:

A magyar válogatott stábja:

Szövetségi kapitány: Sean Simpson
Edzők: Szilassy Zoltán, Fodor Szabolcs
Kapusedző: Farkas Tamás
Csapatorvos: Rybaltovszki Henrik
Fizioterapeuták: Bors Attila, Antal Dénes
Erőnléti edző: Puskás Sándor
Felszerelésmenedzser: Nagy József
Csapatvezető: Szilágyi Levente
GM: Vas Márton