Duncan Keith visszavonult

A háromszoros bajnok és kétszeres Norris-trófea győztes hátvéd 17 szezont követően akasztotta szögre a korcsolyát.

Duncan Keith nemcsak a generációjának, az évezred első két évtizedének egyik legjobb és legjelentősebb hátvédje volt, hanem magának a Chicago történetének is. Az 1983-ban született hokist 2002-ben draftolta a Blackhawks a 2/54-es helyen, és akkor még semmi sem utalt arra, hogy milyen jelentős szerepet tölt majd be a franchise aranykorában. A játékosválogatót követően Keith a következő három évet az NCAA-ban, a WHL-ben és AHL-ben töltötte és csak 22 évesen, 2005-ben mutatkozott be a legjobbak között. Keith pillanatok alatt alapember lett az előtte évekig vegetáló és teljesen újjáépülő Hawksban, ugyanis az első évében mindössze egy mérkőzésről hiányzott és két szezont követően már “A” felvarróval a mezén léphetett jégre, amit a következő másfél évtizedben, egészen 2021-ig viselhetett. Az egyre erősödő Chicago, amely hat év alatt három bajnoki címet nyert, öt emberre, a Jonathan Toews, Marain Hossa, Patrick Kane, Brent Seabrook kvartettre és Duncan Keith-re épült.

Keith első sikerét 2010-ben érte el, amikor először emelhette magasba a Stanley Kupát és a szezon végeztével megkapta a legjobb hátvédnek járó Norris-trófeát. Az egész ligát uraló Hawks tagjaként 2013-ban is a csúcsra ért, majd egy évvel később másodszor is őt választották a legjobb hátvédnek. A sikersorozat 2015-ben csúcsosodott ki Keith számára: harmadszor is bajnok lett, megkapta a rájátszás legjobbjának járó Conn Smythe-trófeát és nem mellesleg ő lőtte a Stanley Kupa-győzelmet jelentő győztes gólt. A hanyatlás mind Keith-nél, mind a Chicagónál 2017-ben kezdődött. Ekkor még bejutott a playoffba a csapatával, azonban a következő öt évből csak egy alkalommal. A bérkeret szorításában vergődő Chicago a tavalyi holtszezonban Edmontonba cserélte, de ott már nem tudta megismételni korábbi sikereit, mert 61 mérkőzésen mindössze egyszer volt eredményes. Teljes pályafutása során 1256 mérkőzésen 106 gólt lőtt és 646 pontot szerzett, amihez a playoffban hozzátett még 91 egységet 151 összecsapáson. A Hawks történetében a hátvédek között első a mérkőzések (1192) számát tekintve, második a gólpasszok (525) valamint a pontok (620) és harmadik a gólok (105) tekintetében.

Keith neve a több mint másfél évtizedes pályafutása során megkerülhetetlen volt a kanadai válogatottnál. A juharfaleveles gárdával 2010-ben Vancouverben, 2014-ben pedig Szocsiban szerzett olimpiai aranyérmet.