Megérkeztünk a vb-re, amit a harmadik harmadban abbahagytunk, azt kell folytatnunk

Értékelésdömping a dánok elleni nyitómeccsünk után.

A meccs egyik magyar hőse, a legjobbnak választott Bálizs Bence: “Nem szoktam azon gondolkodni, hány lövést kapok, mindig a következőt próbálom megfogni. Ritka az olyan meccs, amin unatkozni szoktam, és az ilyet, amikor folyamatosan foglalkoztatnak, könnyebb végigvinni, mint amikor kapok mondjuk tizenöt lövést. A kollégának például volt öt-hat-hét lövése, azt nehezebb kezelni. Én most a skála másik végén voltam. Nem érzem, hogy nagy probléma lett volna a védekezésünkkel, a 44 kapott lövésből sok kinti helyről jött, ami benne van a pakliban: megpróbálták, hátha beakad. A harmadik gól előtt ráléptünk a nyakukra, ha az a botos alsó megvan, akkor 1-2-vel az utolsó két-három percben forróbb is lehetett volna. Megérkeztünk a világbajnokságra, amit a harmadik harmadban abbahagytunk, azt a hokit kell folytatnunk. Nincsenek leosztva a meccsek, ha nekem szólnak, hogy én jövök, jövök. A mind a hét meccsre sem biztos, hogy nemet mondanék, volt az idényben ötven plusz… Nyilván figyelni kell arra, hogy egyik meccs kárára se menjen, de nem sértődnék meg, ha végig a kapuban hagynának. Amikor szólnak, beállok.”

Nagy Krisztiánt a tisztes helytállásról és a helyenként kissé túlbuzgónak tűnő játékvezetői felfogásról is kérdeztük: “Mi, sportemberek egy vereség esetén a tisztességes helytállás kifejezést kevésbé szeretjük hangoztatni – egész életünk során arra voltunk nevelve, hogy nyerjünk, és minél jobbat hozzunk ki saját magunkból. Szóval ez után a meccs után is át fogjuk vizsgálni az összes eseményt, és ki fogjuk elemezni a következő mérkőzésre. A kiállításokkal kapcsolatban pedig az egész csapat és a stáb részéről az a konszenzus, hogy ha a bíró hoz egy döntést, akkor azzal kapcsolatosan nincs értelme és nem is lehet reklamálni, hiszen ezt gondolták ott a pillanat hevében, erről nem is nagyon tudok mást mondani.

Arra, hogy egy jelenlegi és korábbi NHL-klasszisokkal felálló dán válogatott ellen hogyan néz ki belülről egy 3-1-es vereség, így felelt: “Megint csak mondom, nehéz lenne azt mondani egy ilyen mérkőzés után, hogy ezt mondjuk az elején elfogadtuk volna, mert egyáltalán nem. Szerintem egyik játékosban sem volt benne a meccs során a vereség, mi erre egyáltalán nem gondoltunk, mi nyerni akartunk. És ennek érdekében mindent megtettünk, az összes edzői utasítást igyekeztünk betartani. Értelemszerűen vizsgálták az edzők az ellenfél korábbi mérkőzéseit, ehhez próbáltunk olyan játékelemeket használni, amik csapdába ejtik őket. Ahogy a szövetségi kapitány is mondta, nekem is az a véleményem, hogy az lehet a mi előnyünk, hogy nagyon régóta és rettenetesen részletesen igyekszünk készülni ezekre a mérkőzésre, és tulajdonképpen egyetlen olyan pillanat kell az egész világbajnokság során, ami a mi számunkra kedvező, vagyis hogy jól álljanak az égen a csillagok. Sajnálom, hogy ez a mérkőzés így alakult, és a harmadik gól egy kicsit átalakította a végjátékot. Most ennek vége, és koncentrálunk a következőkre.”

A lövésszámban tapasztalható jelentős differenciáról a BJA támadója a következőképpen vélekedett: “Úgy éreztem, hogy tényleg sokat lőttek, de nagyon sok blokkolt lövésük volt; a szélsők, illetve a hátvédek, centerek, mindenki nagyon jól koncentrált és figyelt, hogy a kapust megóvjuk ezektől a lövésektől. A következő mérkőzésre biztos, hogy valamilyen más információt kapunk majd azzal kapcsolatban, hogy ezeket a fölső hátvédlövéseket hogyan tudjuk elvenni, és akkor remélhetőleg javulni fognak ezek a lövési differenciák.”

Sebők Balázs nem kertelt, nem is szokása: “A helyi újságírók a magyar szurkolókról kérdeztek, illetve hogy milyen itt játszanom, hiszen az egész felnőttkoromat itt töltöttem, úgyhogy jól ismernek. A bíráskodásba inkább nem akarok belefolyni, mert megvoltak nekünk is a fórjaink, csak ők belőtték őket, mi meg nem. De nem is feltétlenül Amerikára, hanem az egész tornára adhat önbizalmat, hogy látjuk, van itt helyünk – az MVM Dome-ban, Kanada ellen is megmutattuk, hogy tudunk nagyobb sebességen hokizni. Nem akarok vulgáris lenni, most az elején kicsit be voltunk tojva… Az első harmad lövésszáma sokkoló volt, egyszerűen nem mertünk játszani. Ám ez normális, hét év után vagyunk itt újra az elitben, a dán nem is rossz csapat. Nem kell szomorkodni, nagyon fontos, hogy a harmadik harmadot így tudtuk befejezni, kellett jó tapasztalatnak, és erre építkezhetünk. Dániának is ez volt az első meccse a vébén, tehát nem tudhattuk egészen pontosan, hogy mire számíthatunk, ami be is igazolódott, mert amit a videón előtte végignéztünk, ahhoz képest szinte teljesen mást kaptunk a jégen. Nem voltak annyira passzívak, amennyire számítottunk rá, kicsit többet jöttek a kapu felé, ellenben nem erőltették azokat a figurákat a támadóharmadban, amiket eddig láttunk. Sokáig nem is hirdették ki a keretüket. Ám nem ezen múlt, hanem azon, hogy első meccs, tanulunk belőle. Az első két harmad a mi sorunknak sem volt az igazi, aztán kicsit mi is belejöttünk. Ennek a hármasnak az a feladata a gólszerzés mellett, hogy lendületet szerezzen a csapatnak, ami az elején nem, utána már inkább sikerült. Jól érzem magam, persze szokni kell kicsit a szélső-szerepet, de bele fogok jönni.”

A szövetségi kapitány, Kevin Constantine pedig így értékelt: “Kicsit megilletődötten kezdtünk. Ha arra gondolok, az elmúlt fél évben miként fejlődött a csapatunk, most az elején úgy néztünk ki, mint három hónapja… Ennek sok oka lehet, az egyik a mezőny erőssége, a második az egész rendezvény hatalmassága. Abszolút nem úgy festettünk, mint a legutóbbi hetekben: szerintem nem játszottunk valami jól az első harmadban, viszont a kapusunk remekelt, és esélyt adott, hogy ha idővel feljavulunk, akkor lehet sanszunk. Így is lett, csak a harmadik góltól megváltozott az egész meccs hangulata, noha előtte nagyon is jó helyzeteink voltak a 2-2-höz. A speciális egységeken sok múlott, továbbá egy NHL-játékos lőtte az első kettőt, fórból. Amikor az első két harmadban a reklámszünetekben takarítgatták a jeget, a mi vödreinkben mindig több volt a jégkása… Nem tudom, generálhatunk-e több lövést. Ez annak a függvénye is, hogy kivel játszol, és nem biztos, hogy a képzettebb ellenfél mellett lesz elég idő és hely. Ha van esély, és nem lövünk, akkor persze, azon lehet javítani. De nem hiszem, hogy nekünk nagyon sok lövésünk lesz ezen a tornán, ahhoz túl erős a mezőny. Azt viszont szeretnénk, ha a harmadik harmadokban még lenne esélyünk, és ez ezúttal is megvolt.”