Jobban be kell bújnunk a nagycsapatok bőre alá

A fájdalmasat blokkoló Nagy Krisztián és az első tamperei vb-meccsét teljesítő Szirányi Bence értékelte a svédek elleni minden szempontból nehéz mérkőzést.

Nagy Krisztián: “Valahol a térdem környékén találtak el, ami sosem kellemes érzés, de már nem fáj, úgyhogy nincs gond. Egyáltalán nincs dráma, de azért mégsem jó érzés átélni az ilyen mérkőzéseket. Az Amerika elleni is ilyen volt az eredmény szempontjából, ám ott jobban tartottuk magunkat az edzői utasításokhoz, és kevesebb lehetőséget engedtünk az ellenfélnek. Helyzetbe kerülni is nehéz volt, mert mindenhol legalább két emberrel overloadoltak a védekező harmadban, ezért pillanatunk sem volt arra, hogy felnézzünk és nagy passzt vagy pontos akciót csináljunk. A legtöbb esetben csak arra volt mód, hogy leforduljunk, adjunk egy körbepasszt a palánkon… Ők más szinten játszanak, mindenhova odaértek. Mihamarabb el kell felejtenünk a mait!”

Szirányi Bence: “Az összes nagycsapat kombinatív hokit játszik, megbecsülik a korongot, nem dobálják el, így mindegyikkel szemben nehéz, hiszen kergetjük őket folyamatosan, mivel nincs nálunk a pakk. Számíthattunk rá, hogy rendkívül nehéz lesz bejutnunk a harmadukba, aztán helyzetet és lövést kialakítani, amikért rettenetesen meg kell dolgozni. Nagyon fegyelmezetten csinálták, hogy a csatárok sem hagyták el a védőiket, ezáltal a piroson sem tudtunk átjutni, mert olyan nyomást gyakoroltak az embereinkre, hogy annyi maradt, hogy átdobjuk a korongot a térfelükre. Nagyon jól játszottak, mi viszont nem. Jobban be kell bújnunk a másik bőre alá: idegesíteni, frusztrálttá őket, a korongokra menni és ütközni, még keményebben dolgozni, hogy elrontsák, amit csinálni akarnak. A svéd csapat az emberhátrányaiban is nagyon keményen dolgozott, egy másodperc nyugtot nem adtak, hogy felálljunk vagy egyáltalán bejuttassuk a korongot a harmadba. Habár nem ehhez a színvonalhoz szoktak, lehetett érezni, hogy nem veszik félvállról a meccset. Ha reálisan nézzük, ezeken a meccseken keményen kell dolgoznunk, ugyanakkor kiélvezni, hogy ilyen csapatokkal találkozunk. Pillanatokat kell lopnunk, hogy ránk figyeljen a nép, és lássák, hogy a magyar hoki fejlődik. Aki látott már magyar jégkorongot, az tudja, hogy a világ élvonalától azért még odébb vagyunk.”

fotó: Vörös Dávid/MJSZ