Mindenkinek utaznia kellene és kapcsolatokat építeni

Svasznek Bence, a magyar U18-as válogatott szövetségi kapitánya mesélt blogunknak a Washington Capitals táborában szerzett tapasztalatairól, a draftolt játékosok elképesztő képességeiről, valamint a szakma hazai helyzetéről.

Július elején virginiai gyakorlópályáján, a Ballston Quater bevásárlóközpont nyolcadik emeletén – ami az Egyesült Államokban az utcaszinthez viszonyítva a legmagasabban lévő jégpálya – megtartotta éves development campjét a Washington Capitals. Az NHL-csapatok minden évben a játékosbörze után megszervezik a saját fejlesztőtáborukat, ahol nem csak a frissen draftolt játékosok képességét mérik fel, hanem az elmúlt 4-5 évben kiválasztott jégkorongozóékét is – azaz a Washington esetében is csupa olyan fiatalt, akinek az NHL-es játékjoga a Capitals birtokában van. Az idei tábornak volt magyar vonatkozása is: a meghívott vendégedzők között kapott helyet Svasznek Bence, a magyar U18-as válogatott szövetségi kapitánya.

„Nagyon fontos tanulmányút volt számomra, remek lenne, ha minél több magyar edző jutna ki ilyen helyekre. Én sem itt kezdtem, ez már a sokadik látogatásom volt különböző csapatoknál. Anno még Glen Williamson indított el ezen az úton, próbált minél több magyar edzőt – például Majoross Gergelyt, Tokaji Viktort, Szilassy Zoltánt – külföldre küldeni tanulás céljából. Nekem szövetségi kapitányként picivel több időm van, mint a klubedzőknek, nem kell folyton jégen lennem, el tudok utazni egy-egy hétre. De mindenkinek utaznia kellene, kapcsolatot építeni, úgy tud jobbnál jobb helyekre eljutni. Az szövetségi edzőknek az MJSZ megteremti az anyagi lehetőségeket, de az már adott edzőn múlik, hogy a saját kapcsolatrendszerével hova tud eljutni. Nyilván valamilyen szinten kell hozzá angolul tudni, majd a megszerzett kapcsolatokat ápolni, és akkor legközelebb ismét szívesen beajánlanak. Frank Kovacs – aki a 2000-es évek elején négy szezon erejéig megfordult a Volánnál, és két világbajnokságon is képviselte Magyarországot – jó barátja a Capitals asszisztens GM-jének, Ross Mahoney-nak, az ő közreműködésével, illetve más jó ajánlóleveleknek köszönhetően juthattam ki ide. A stábban is voltak régi ismerősök, Olaf Kölziggel például még 2005-ben, a Papp Lászlóban játszottunk egymás ellen egy magyar-németen, míg Juha Lehtola, az AHL-es csapat kapusedzője szűk tíz évvel ezelőtt dolgozott a MAC serdülő mellett is.”

A Capitals táborában ott volt az idei első körös draftoltjuk, a nyolcadik helyen elvitt Ryan Leonard is, aki 2007 óta a legmagasabb helyen kiválasztott washingtoni játékos lett: „24 csatárt, 10 hátvédet és 4 kapust hívtak meg a táborban, az AHL-es farmcsapatuk, a Hershey Bears játékosai nem voltak ott, mert ők egy héttel korábban még a Calder Cup-döntőt játszottak, de így is van elég jégkorongozójuk a rendszerben. Helyén kell kezelnünk azt a tényt, ha egy magyar játékos felkerül az előzetes draftlistára. El se tudjuk képzelni, hogy micsoda verseny van Észak-Amerikában, ezek a draftolt játékosok milyen magas szinten vannak. Voltam velük együtt a jégen, elképesztő a sebességük, a lövéseik, a passzaik minősége. Az ügyes magyar játékosokat kontextusba kell helyezni, látni kell ezt a szintet is, mert sokat lehet belőle tanulni. A táborban a srácok tekintetében is nagy különbséget láttam, céltudatosok, mentálisan is nagyon ott vannak. Ezek a 17-18 éves fiatalok olyanok, mintha 22-23 éves férfiakkal beszélnél. Más légkörben nőnek fel, más versenyhelyzetben. Egy lépesre vannak attól, hogy jégkoronggal dollármilliókat keressenek. Az én U18-as korosztályom azért más szituációban van, de akadnak közös vonások.”

A development campben ott volt az egész washingtoni franchise, az NHL-stáb mellett az AHL-es és ECHL-es edzők is figyelték a játékosokat, kit melyik csapatban lehet elképzelni a következő szezonokban: „Nagyon komoly koponyák voltak ott a táborban, az NHL csapat élére új vezetőedző és másodedző érkezett, ők jobbára a július 1-jén nyitott szabadügynökpiaccal voltak elfoglalva, a jeges edzéseket az AHL-es stáb irányította. A nyitó vacsoránál egy 50 fős stáb gyűlt össze, a három edzői kollektíva úgy működik együtt, mint egy nagy család. Az öt nap alatt napi kettőt mentek jégre, mellette szárazon is voltak felmérők. Ez nem egy értékelőtábor, arra kíváncsiak, hogy ki hol tart, mi lehet belőle a jövőben. Én is többször fent voltam a jégen, főleg azt figyeltem, hogy az edzők miként szólnak a játékosokhoz, ők pedig miként reagálnak az egyes gyakorlatokra. Brooks Orpik, a kétszeres Stanely Kupa-győztes hátvéd edzői instrukcióira külön kíváncsi voltam, az elmúlt négy évben a Capitals stábjában is szerepet kap, miközben az NCAA-ben edzősködik. Egy-egy tanulmányi út során rengeteg jó feladatot el lehet lesni, amik valóban fejlesztenek.”

NHL-es táborban most járt először Svasznek Bence, korábban leginkább ifjúsági vagy juniorcsapatok mellett fordult meg, de látogatott már klubot a 4 major juniorliga közé tartozó WHL bajnokságban, vagy az NCAA egyetemi ligában is: „Nyilván nem Észak-Amerika az egyetlen megoldás: a tavalyi szezonban például augusztusban Turkuban voltam, megnéztem 5-6 magyar srácot a TPS edzésén, de később a svéd HV71-nél is voltam egy hetet. Mindig úgy időzítem a kirándulásaimat, hogy két hazai meccset is meg tudjak nézni. Az északi országok szintén nagyon nyitottak, meccsek alatt be lehet menni az öltözőbe, ott lehetek a megbeszéléseken. Nem számít, hogy magyar vagy, odaadnak minden anyagot szívesen, még a playbookot is. Megkérdezik, hogy nekem ki és miért tetszett a legjobban a meccsen, kíváncsiak a véleményemre, hogy egy rendszeren kívüli edző mit lát, hátha feltűnik nekem olyan, ami nekik nem. Amerikában is pozitív tapasztalatokkal zártam, visszavárnak az AHL-es Hershey Bearshez, szezon közben tervezem megnézni majd őket.”

Svasznek szerint nagyon sok jó edzője van a magyar jégkorongnak, az akadémiákon és a válogatottnál is a megfelelő dolgokat próbálják tanítani: „Elméletben szerintem a helyes úton járunk, ez egy jó megerősítés volt, mert hasonlókat hallunk, mint amit mi is hétről hétre át akarunk adni a fiataljainknak. Folyamatosan frissíteni kell az edzők tudását, látni, mik az új trendek, mit gondolnak a játékosokról a külföldi edzők, hogy játszanak a külföldi fiatalok. Az elmélet sem szabad elhanyagolni, de fontos a gyakorlat. Nyilván mi sokkal szerényebb körülményekből dolgozunk, mint egy NHL-csapat, a képességbeli különbségeink miatt más a játékstílusunk, de az élvonalbeli edzők jó úton vannak. Kint is megvannak azok a problémák, amikkel mi is szembesülünk.”