Idén teljesen máshogy kezel minket a stáb

A Fehérvár szárnyalásához eddig 3-3 fontos góllal és gólpasszal hozzájáruló Mihály Ákossal beszélgettünk a nyári kalamajka után minden várakozást felülmúló szezonrajtról, a visszaszerzett magabiztosságról és eredményességről, a különböző sorok erősségeiről, s arról, milyen érzés lesz nemsokára hátrahagyni az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokot.

Elsősorban felszabadultságban és magabiztosságban látszik látványos előrelépés a tavalyi szezonhoz képest. Ez hozza magával az eredményességet is?

A játékszisztémán nem sokat változtattunk, a különbség inkább abban van, hogy a támadásokban több szabadságot kaptunk, így mindenki felszabadultabban játszik, ez pedig kihathat az eredményességre is. Néha persze hibázunk, de idén más egy ilyen helyzet után visszaülni a kispadra, az edzői stáb teljesen máshogy kezeli ezeket a helyzeteket. Részükről van egy megelőlegezett bizalom az irányunkba, tudják, hogy amikor felmegyünk a jégre, mindent megteszünk azért, hogy eredményesek legyünk.

Ezen túlmenően mik még az ennyire markáns, pozitív változás fő okai? Az új stáb tudott újítani Kevin Constantine alapjainak felhasználásával, ahogy Kiss Dávid megígérte, vagy a légióskiválasztás sikerült ennyivel jobban idén?

Az új edzői stábbal a csapat új impulzust kapott, ahogy már említettem, ettől mindenki felszabadultan játszik. A légióskiválasztás ebből a szempontból talán nem olyan lényeges, inkább az, hogy rövidebbek, lényegretörőbbek a mítingek, az egész közeg sokkal inspirálóbb. Mivel kevesebb videózáson kell részt vennünk, nem fáradunk el annyira mentálisan, több energiánk marad a játékra koncentrálni. A csapatból többen is dolgoztunk együtt korábban Kiss Dáviddal, ismerjük az edzői filozófiáját, így tudtuk, hogy mire számítsunk a közös munka során – valószínűleg az, hogy nem a nulláról kellett kapcsolatot építeni közte és a játékosok között, segített abban, hogy gördülékeny legyen a szezonkezdet.

fotók: Soós Attila/Hydro Fehérvár AV19

Nemcsak az új srácok, de a magyarok is nagyon jó dolgokat csinálnak, minden sornak, minden játékosnak megvan a helye és szerepe, látszik, hogy kiváló a kémia. Ez a jó sorösszetételek miatt van?

Inkább azt mondanám, hogy sikerült egy olyan összetételt megtalálnia az edzői stábnak, ahol minden sornak más az erőssége, és így mindenki jó valamiben. Ezt pedig a jégen tudjuk kamatoztatni.

A Vorerlberg ellen remek gólt lőttél villámgyors helyzetfelismeréssel, a pakkot magad elé, a kapus mellett pedig azzal a lendülettel látványosan elhúzva. Úgy tűnik, ezek a megoldások idén zsigerből jönnek – a tavalyi görcsösséget sikerült végleg maga mögött hagynia a csapatnak? Régóta Székesfehérváron vagy már, miben más ez a szezon, ez a társaság az eddigiekhez képest?

A góllövésben kétségkívül rengeteget számít az önbizalom, márpedig szerencsére idén nem csak nekem, hanem a csapat minden tagjának megvan a kellő önbizalma ahhoz, hogy elvállalja a cseleket, lövéseket. Ez a lőtt gólok számában is meglátszik. Minden idényben minden csapat más valamiben, hiszen vannak olyan játékosok, akik cserélődnek az öltözőben. Persze egy jó szériában könnyű egymást biztatni, vagy átsegíteni egy-egy kisebb holtponton, de úgy látom, hogy ez a hozzáállás segít az idei keretnek abban, hogy egyenletesen tudjunk teljesíteni.

A nagycsapatok közül többen, például a Bolzano és a Vienna is szörnyen rajtoltak, miközben a Fehérvár látványosan egyben van. Nyilván hosszú még a szezon, nem feltétlenül most kell nézegetni a tabellát, mégis, az eddigi pozitív jelek alapján mit gondolsz, megismételhető egy, a két évvel ezelőttihez hasonló kiugró bravúr?

Nyilván mindegyik csapat úgy áll neki a bajnokságnak szezon elején, hogy meg szeretné nyerni, és természetesen mi sem vagyunk ezzel másképpen. Ettől függetlenül az edzői stáb is inkább kisebb, rövidebb távú célokat tűz ki elénk az alapszakaszban, mi pedig igyekszünk ezekre koncentrálni, és lépésről lépésre, mérkőzésről mérkőzésre haladni. Az olyan ötmeccses győzelmi sorozatok, mint amilyen a péntek előtti is volt, nagyon sokat számítanak; fontos, hogy ezek a győzelmek lendületet adjanak nekünk. De ami még fontosabb, hogy a szezon során egyenletesen tudjunk teljesíteni.

Láttad már az új arénát kívülről-belülről? Izgatott vagy, hogy ha minden jól megy, hamarosan költözhettek, nem fog hiányozni a Raktár utca?

Még csak kívülről és képeken láttam az új arénát, de amit eddig láttam belőle, nagyon tetszik. Később a csapattal is biztosan megnézzük majd, hogyan áll az építkezés. Nyolc éve kerültem Székesfehérvárra, a város és a csarnok a második otthonommá vált, sok szép sikert ünnepeltünk itt együtt – itt játszottam az első felnőtt mérkőzésemet is. Az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnoknak különleges hangulata van, nem véletlen volt akadémistaként az az álmunk, hogy egyszer mi is telt ház elé korcsolyázhassunk ki. Bízom benne, hogy az Alba Arénában is hasonló hangulat várja majd a csapatot!