Magyarország–Ukrajna 4-5

Ukrajna két hajrában szerzett góllal legyőzte az 52 percen át előnyben lévő válogatottunkat a Sárközy-emléktorna csütörtök esti meccsén.

A jelzett sorokkal és Horváth Dominikkal a kapunkban kezdtünk, pluszemberként, csapatkapitányként ott volt a jégen az a Szirányi Bence is, aki 150. válogatott meccse alkalmából öltözhetett be és viselhette a C betűt.

Amolyan csütörtöki hangulatban (értsd: 898 néző előtt) kezdődött meg a mérkőzés, de legalább gyors magyar góllal: négy és fél perc telt el, amikor az újonc és élete első felnőttmeccsét játszó Nemes Márton második cseréjében ráemelte távolról, beakadt, a Mora juniorja így hamarabb szerzett gólt a válogatottban, minthogy profi mérkőzésen jégre lépett volna (1-0). Varga Balázs sem akart lemaradni társától, azon melegében ő is kipipálta a nem mindennapi fegyvertényt. Előbb Horváth vezetésével kivédekeztünk egy emberhátrányt, majd a sajátunkat egyből a buli után gólra váltottuk egy villámgyors figurával, a JYP pontgyárosa Horváth Bálint jó keresztjét bombázta be kapásból, féltérdről Gyacsenko kapujába (2-0). Két perccel a szünet előtt szépítettek az ukránok, Gyenyiszkin remek meglátás után adott nagy passzt, Vorona teljesen tisztán lőhette be (2-1).

Gyors emberelőnyös gólunk már volt, a szünet után egy gyors emberhátrányossal visszaállítottuk a kétgólos különbséget. Horváth Bálint nyargalt végig az elszórt ukrán koronggal, magabiztosan beverte az ajtó-ablak ziccert, gólpassza után maga is betalált, 3-1-re vezettünk a 27. minutumban. Csupán három percig: a meccs feléhez közeledve Borodaj kipattanója éppen Merezskót találta meg, az iglói bekknek csak az üres kapuba kellett továbbítania (3-2). A 34. perc végén érkezett a második magyar fórgól, a jobb oldali bulikörnél Varga cselezte magát egyre közelebb a kapuhoz, majd irgalmatlanul felvágta a hosszúba, briliáns csuklómozdulat volt (4-2). Ennek ellenére a második szünetre is csak minimális előnnyel fordulhattunk rá, miután Vorona is megszerezte a maga második találatát: a régi ismerős Pereszunko tette le neki az alapra, Vorona bekanyarodott Horváth elé és behúzta a lábai alatt (4-3).

A záró harmad nyitásaként Horváthnak kellett hárítania a botossal Gyenyiszkin ziccerét, az ukránok tovább nyomtak az egyenlítésért, öt perc elteltével a dunaújvárosi Sziszak lövése a kapus érintésével és a védő lába között éppen csak elszállt a hosszú vas mellett. A kritikusabb periódusok után rendeztük a sorokat, de az egyenlítést csak nem úsztuk meg. 3:20 volt vissza, amikor Merezsko szép emelt passza a védőbotok felett megtalálta a kapu elé kiválóan bemozgó Pereszunkót, aki rutinból elhúzta Horváth előtt, majd fonákkal felvarrta a keresztvas alá (4-4). Sőt, egyből ezután jött a hideg zuhany: a felbátorodó ukránok szépen passzolgattak a kapunknál, az ukránok legjobbja, Vorona centerezését végül Kutszevics tette be, miután bemozgását nem tudták lekövetni Stipsiczék (4-5). Menni kellett, de fél perccel a vége előtt elcseréltük magunkat, ezzel nagyjából el is ment az esély az egyenlítésre, az ukránok elsősorban jó harmadik harmadukkal megnyerték a mérkőzést, nem érdemtelenül: a kapura lövési mutató a hivatalos statisztika szerint 37-23-as fölényt mutatott az ő javukra.

fotók: Vörös Dávid/MJSZ