A japánok elleni kudarcot nagyon nehéz volt megemészteni

Az utolsó vb-meccsre viszont sikerült felszívnia magát Farkas Lászlónak és az U20-as válogatottnak, amely a jelentős tét ellenére is képes volt a felszabadult játékra és a bennmaradásra. Gyorsértékelés a FEHA19 szeredai születésű támadójával.

Kijelenthetjük, hogy messze a Franciaország elleni zárómeccs volt a legjobb vébéproduktumotok?

Igen, így is mondhatni. Mindig óriási élmény átélni belülről, amikor így teljesítesz. Felszabadultan játszottunk, annak ellenére, hogy pontosan tudtuk, mi a tétje a találkozónak, hiszen ha nem nyerünk, kipottyantunk volna a csoportból. Úgy érzem, így az utolsó meccsre mindent kiadtunk magunkból, szívünket-lelkünket kitettük a jégre – szerencsére ez végül elégnek bizonyult.

Miként értékeled a tornát, melyik vereség volt a legbosszantóbb belülről?

A japánok elleni blama volt talán a legdühítőbb, amikor vezettünk, húsz másodperccel a vége előtt mégis kiegyenlítettek, a ráadás első cseréjében pedig berámolták a győztes találatot is. Azt kimondottan nehéz volt megemészteni. Summázva, szerintem az összkép nem annyira rossz, mint ahogyan azt a tabella mutatja, mert minden esetben apró hibákon csúsztunk el.

Mi a véleményed a saját teljesítményedről?

Szerintem az első három meccsen egész jól mentem, viszont, ha önkritikus szeretnék lenni, akkor a negyedik összecsapásra picit elfogytam. Szerencsére a franciák ellen újra felszívtam magam, s ismét aránylag jó formámban jégkorongoztam.

Melyek azok a taktikai elemek, amelyeket sikerült megvalósítani Ladányi Balázs elképzeléseiből, illetve milyen téren maradt hiányérzetetek?

Az utolsó meccs volt az, ahol végre mindent meg tudtunk valósítani, amikkel megbízott bennünket a szakmai stáb. Az előző mérkőzéseken akadtak apróbb hibák, de azok mindig vannak, viszont akkor is igyekeztünk mindent betartani, amiket kért tőlünk a mester.

fotó: Vörös Dávid/MJSZ