Kik utazhatnak a 4 Nemzet Tornájára? IV.

24 játékos neve már biztos, mi pedig kiegészítettük a kereteket. Kanadával zárunk.

Az NHL idén februárban bejelentette, hogy 2025. február 12. és 20. között egy új tornát hív életre, amelyen az USA, Kanada, Finnország és Svédország válogatottja vesz részt, szigorúan csak az NHL-ben játszó játékosok részvételével. Ami a kereteket illeti, minden csapat 20 mezőnyjátékossal és 3 kapussal rendelkezik majd. A válogatottba bekerülő játékosok mindegyikének NHL-szerződéssel kell rendelkezniük az 2024/25-ös szezonra és 2024. december 2-án a csapat játékoskeretében kell szerepelniük. A játékoskeret bejelentésének időpontját az NHL és az NHLPA határozta meg, de minden résztvevő nemzeti szövetségnek ki kellett jelölnie az első hat játékosát június 28-ig, mielőtt az év későbbi szakaszában kiválasztja a teljes játékoskeretet, ami 20 mezőnyjátékosból és 3 kapusból áll.

Négyrészes sorozatunkat azzal a Kanadával zárjuk, amely kivétel nélkül megnyerte azt az utolsó három tornát, amelyeken az NHL-játékosok részt vehetettek: a 2010 és 2014-es téli olimpiát és a 2016-os világkupát. A három aranyérmes válogatottat összeköti az a Sidney Crosby, aki mindháromnak a tagja volt és akit most is beválogattak a juharleveles csapat első hat játékosába. A Pittsburgh kapitánya mellett helyet kapott még a csatárok közük Connor McDavid, Brayden Point, Brad Marchand és Nathan MacKinnon, valamint a hátvéd Cale Makar.

Ha az Egyesült Államok válogatottjára azt mondtuk, hogy mély, akkor a kanadaira ez hatványozottan is igaz. A csatárkombinációk szinte végtelenek és a kimaradó játékosok is olyan játékerőt képviselnek, hogy még egy a B-válogatott is felvenné a versenyt a másik hárommal. Az első sorban bombabiztos Connor McDavid helye, mellette pedig az a két játékos kapott helyett, akik egyaránt félszáz gólos szezont produkáltak tavaly. A második sorban összeállhat a Nova Scotia-sor, a Marchand, Crosby, MacKinnon trióval. A három csatár már több alkalommal is játszott már együtt a válogatottban és egészen elképesztő közöttük a kémia. A harmadik és a negyedik sor a gyorsaságot és az új hullámost képviseli. Hagel és Konecny sebessége átlagon felüli, Johnston 21 évesen kora ellenére végtelenül kiegyensúlyozott és a 2024-es rájátszás során bebizonyította, hogy ő a jövő sztárja, Bedardot pedig magyarázni sem kell. Ami a kimaradókat illeti Mark Stone, Steven Stamkos és Ryan O’Reilly neve hiányozhat a legjobban. Stone rengeteget bajlódott sérüléssel, Stamkos pedig egy teljesen új világba csöppent a Nashville-be igazolásával és ez könnyen a teljesítménye rovására mehet. Talán O’Reilly beválogatására van a legnagyobb esély a védekezési képességei miatt, amennyiben a felsorolt játékosok közül valaki sérülés vagy formahanyatlás miatt nem kerül be a végleges keretbe.

Akárcsak a csatársorban, a védelemben is végtelen a lehetősége Jon Cooper edzőnek. Az első sorban a már beválogatott Cale Makar mellé a leglogikusabb lépés csapattársát, Devon Toewst tenni. A második duóba Morrisey és Dobson személyében két elképesztő támadópotenciállal rendelkező bekk kerülhet, akik gyakorlatilag teljesen ugyanolyan szezont futottak: előbbi 10+59-cel zárta az idényt, utóbbi 10+60-nal. A harmadik párba Drew Doughty személyében jöhet a rutin és az a kétirányú játék, ami minden edző álma. A Los Angeles védője mellé Evan Bouchard vagy Owen Power kerülhet. Bouchard jóval nagyobb offenzív skillekkel rendelkezik, mint Power, cserében viszont gyengébb a védőmunkája. Mivel támadó felfogású védőből bőven van már a kereteben, Bouchard így az első számú tartalék lehet a mögött a Power mögött, aki tavaly már sokkal érettebb játékot mutatott és láthatóan szintet lépett az újoncévéhez képest.

Bármilyen hihetetlen, a kanadai válogatott leggyengébb pontja a kapusposzt. Az elmúlt három évtizedben olyan legendák álltak a vasak között, mint Patrick Roy, Martin Brodeur, Carey Price vagy Roberto Luongo, most viszont nincs olyan kapusuk, akik a szűk elitet képviselnék. Az NHL-ben az elmúlt egy-másfél évtizedet a skandináv, az amerikai és az orosz kapusok dominálták úgy, mint Lundqvist, Rask, Rinne, Quick, Seszytorkin, Bobrovszkij és Vasziljevszkij és nincs olyan kanadai, aki jelenleg felvenné velük a versenyt. Az az igazság, hogy a kanadain kívül mindhárom válogatottnak van világklasszisa erre a posztra, a juharleveleseknek viszont nincs. Craig Billington és Adin Hill bizonyította, hogy megbízható, ráadásul egyszer-egyszer ki is jött nekik a lépés és Stanley Kupa-győzelemre vezették a csapatukat, de csoda számba menne, ha rajtuk múlna a kanadai válogatott sikere a tornán.