


Kettő plusz egy évem van arra, hogy elérjek egy profi játékos szintjére
A 2008-as születésű, az áprilisi ifjúsági divízió 1/A-s világbajnokságot megjáró, a minap a finn KooKoo-val szerződést kötő Szongoth Dománnal beszélgettünk elmúlt éveiről, klubja elvárásról, de szóba került Galló Vilmos is.
2023 nyarán, 15 évesen költöztél ki Újpestről Finnországba és lettél a KooKoo játékosa. A 2022/23-as szezonban remekül mentél az osztrák U18-as rájátszásban, 10 meccsen 6 gólt lőttél egy gólpassz mellett, végül ezüstérmesek lettetek. Ez egy jó ajánlólevél volt a KooKoo-hoz?
Már régebb óta, több éve gondolkoztam a külföldre szerződésen. Végül az említett szezon után egy kontakt alapján vettem részt a KooKoo tryoutján, megfeleltem az U16-os és az U18-as próbajátékon is, így igazából onnantól már nem is kerestünk más lehetőséget.
Mit várt el tőled a finn klub, amikor tavaly nyáron kimentél hozzájuk?
Abban egyeztünk meg, hogy először a korosztályomban, az U16-ban kezdek – annak ellenére hogy az U18 is szóba jöhetett volna –, mert védekezésben, illetve taktikailag el kellett sajátítanom a finn játékrendszer alapjait. A taktikát serdülőben tanítják Finnországban, U16-osok között megtanultam az ottani hoki alapjait. Azt is beszéltük, hogy ha a korosztályomban top játékosok leszek, akkor mehetek eggyel feljebb, szerencsére így is lett a tavasszal.
Valóban az U16-os csapat húzóembere voltál (33 meccsen 76 pont), novemberben már kaptál két meccset az ifjúságiak között, majd február végétől végig fent játszottál, végül 18 ifimeccsen 11+6 ponttal végeztél. Gyorsan sikerült beilleszkedni az idősebbek közé?
A szezonkezdettől folyamatosan zajlott a beilleszkedés, hetente kétszer edzettem velük, megvolt az összhang a csapattal. A test- és a fizikális játék nagy lépés volt a két korosztály között, kevesebb idő van nyilván az idősebbeknél, de egy hét, egy meccs után úgy éreztem, hogy fel tudtam venni a tempót. Otthon is általában feljátszottam idősebb korosztályokhoz, így a fizikális ugrás ismerős volt.
Serdülőkorúként ott lehettél a dániai U18-as divízió 1/A-s világbajnokságon unokatestvéreddel, Szongoth Dömével együtt. Gólgazdag meccseket játszott a magyar korosztályos válogatott Frederikshavnban, végül a negyedik helyen végzett. A nyitómeccsen betaláltál, majd volt később még két gólpasszod. Hogy élted meg életed első világeseményét?
Nagyon vártam a tornát, onnantól hogy megtudtam a beválogatásomat. Az egész torna hatalmas élmény volt, szerintem fejlődtem is az egy hét során. Bár van egy kis hiányérzetem a végeredménnyel kapcsolatban, lehetett volna ez szebb eredmény is, de összességében elégedett vagyok.
fotó: MJSZ
Mit kell tudni a szerződéshosszabbításod hátteréről, mit vár tőled a klub, hol számolnak veled a következő 2+1 évben?
A klub úgy vélte, hogy van bennem potenciál, kettő plusz egy évem van arra, hogy elérjek egy profi játékos szintjére. Ez bármelyik szezonban megtörténhet, de ahhoz még rengeteget kell edzenem. A plusz egy év a klub opciója, két év után döntenek a harmadik évemről. A tervek szerint a juniorok között (előző évben elődöntős volt a KooKoo – a szerk.) kezdek majd, nagy kihívás vár rám, itt kell helyt állnom, fejlődnöm. Ha úgy adódik, akkor majd az ifjúságiaknak is besegítek, illetve ha nem tudom hozni a szintet az U20-asok között, akkor bármikor visszatehetnek az ifjúságiak közé.
A KooKoo-hoz visszatért idén a felnőtt válogatott alapembere, Galló Vilmos. Beszéltél már vele hogy immáron ugyanazon finn klub kötelékébe tartoztok?
Még úgy igazán nem beszéltünk, csak edzések után futottunk már össze a csarnokban. Remélem előbb-utóbb összehozunk majd valamit.
Mikor indul a felkészülésetek, mikor utazol ki? A korosztályos válogatott felkészülésében most nem veszel részt?
Július 15-én kezdtük az edzéseket itt Kouvolában, azóta vagyok kint. A junior válogatott programjához később, majd a karlstadi tornán csatlakozok.
Igazi hokis családban nőttél fel, édesapád az Újpesti Jégkorong Akadémián edzősködik, nagypapád ezer szálon kötődik a jégkoronghoz, Döme unokatestvéred az előző idényben a német juniorbajnokságban játszott, öccse, Bende most igazolt Németországba, de két kisebbik húgod is ismerkedik a jégkorong alapjaival a KSI-ben. Családi összejöveteleken gyakran téma kedvenc sportágunk?
Sokáig apukám volt az edzőm, nehéz lett volna, hogy ne a hoki legyen a téma otthon. Próbálunk persze másra is koncentrálni, de egy-egy meccs után otthon mindig megvitatjuk a tapasztalatokat, illetve általában minden beszélgetésünk gyorsan a hokira terelődik.
További cikkek
- A tavaly bronzérmes dánok ellen kezdünk az U20-as vébén
- Németh Zalán: Az éremszerzés idén nagy bravúr lenne
- Vén Bendegúz öt gólpasszt hozott össze a svéd ifiben
- Ennyi nem elég, hogy megtörjek, nem omlok össze mentálisan a hosszú sérüléstől
- Büntetőkkel nyert Fehérváron az Újpesti Jégkorong Akadémia
- Schmidt Ágoston győztes gólt ütött a hosszabbításban
- Minél több meccset szeretnék kiharcolni a felnőtt csapatban
- A DVTK Akadémia ifi csapata mentette meg a játékhetet
- Elindult a jelentkezés az Elite Skill Clinic nyári táboraiba
Hozzászólások (1)
Te mit gondolsz?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Én biztos nem bírnám ki, hogy nem beszélek Vilivel... A többiért grat, szurkolunk!