Történelmi változás előtt az NCAA

Azok a játékosok akik korábban a kanadai juniorligákban játszottak, 2025-től az egyetemi bajnokságban is szerepelhetnek.

Még augusztusban írtunk arról, hogy a 19 éves kanadai jégkorongozó, Rylan Masterson csoportos keresetet nyújtott be az NCAA és további 10 egyetem ellen, azt állítva, hogy megsértik a trösztellenes törvényeket, mert nem engedik az NCAA-ben játszani azokat a játékosokat, akik korábban a juniorok között a legmagasabb szinten játszottak. Az NCAA több mint négy évtizede létező 12.2.3.2.2.4-es szabályzata ugyanis kifejezetten kimondja, hogy profinak tekinti a CHL égisze alatt lévő három kanadai – juniorligát (WHL, OHL, QMJHL), így aki ebben pályára lép, az elviekben “amatőrnek” definiált NCAA-ben többet nem játszhat. Ez a szabály ráadásul még azokra a játékosokra is vonatkozik, akik csak bemutatómérkőzésen vagy felkészülési találkozón léptek jégre.

Hogy az amatőr szó az NCAA-ben mit jelent azt döntse el mindenki a saját vérmérséklete szerint. Maga az NCAA – minden sportágát belevéve – egy dollármilliárdos üzlet, amiből a legnagyobb szeletet egyértelműen a tojásfoci hasítja ki magának. Az egyetemek, a főiskolák és az edzők betegre keresik magukat az amatőröknek mondott játékosokon, akik cserébe még egy adag sültkrumpli sem fogadhattak el ellenszolgáltatásként. Ezen a szabályon az elmúlt években minimálisan lazítottak ugyan, de a legjobb edzők, így is több, mint 10 milliót keresnek évente és még az 50. helyre rangsorolt Jeff Lebby (Mississippi State) is közel 6,5 milliót tehet zsebre bónuszokkal. Hasonló a helyzet a jégkorongedzőknél is, ahol szintén nem keresnek olyan rosszul az edzők, habár a fizetésük a töredéke sincs a tojáslabdásnál vázoltakhoz képest. A jégkorongban jelenleg Adam Nightingale, a Michigan State Spartan edzője a legjobban fizetett, aki 5 évvel hosszabbította meg a nyáron lejáró fizetését összesen 3 millió dollár értékben, de ez a bónuszokkal további 1 millióval nőhet 2030-ig.

Nem véletlen, hogy rengeteg sportoló és sportszervezet éppen ezért álságosnak és kétszínűnek tartja az NCAA egész intézményét, és ez alól nem képez kivételt a CHL sem. Ez a vélemény azonban most jelentősen változhat, miután az NCAA a hétvégén történelmi jelentőségű szavazást tartott, amin eldőlt, hogy azok a játékosok akik korábban jégre léptek a kanadai juniorliga (WHL, QMJHL, OHL) valamelyikében, azok 2025 augusztus 1-jétől az NCAA-ben is játszhatnak a továbbiakban. A játéknak azonban van több feltétele, amiből kettőt ki is emlenénk. Először is azok a játékosok, akik játszottak a WHL-ben, a QMJHL-ben vagy az OHL-ben, csak akkor tarthatják meg az NCAA-jogosultágukat, amíg nem kaptak anyagilag többet, mint amennyit a pontos költségeikből a saját ligájuk keretében kaptak. A második, hogy azok a CHL-játékosok, akik nem írtak alá NHL belépő szintű szerződést (ELC), szintén megtartják NCAA-jogosultságukat, feltéve, hogy ők sem kapnak többet a tényleges és szükséges költségeiknél.

A CHL vezérkara természetesen üdvözölte a döntést és így fogalmazott a közleményében: “Bár időre van szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben áttekintsük ezt a szabályváltozást, úgy gondoljuk, hogy ez egy pozitív fejlemény, amely több lehetőséget biztosít játékosaink számára, hogy a CHL-ben eltöltött idő után egyidejűleg folytassák hokis és egyetemi karrierjüket.”

A döntés után természetesen jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan alakulhat a két liga jövője azt követően, hogy most már kétirányú lehet a mozgás a ligák között. Ezt egyelőre lehetetlenség megmondani, az viszont már biztos, hogy az első fecske megszületett Braxton Whitehead személyében. A Regina Pats (WHL) csatára, még szeptemberben szóban elkötelezte magát az Arizona State-hez a következő szezonra, annak ellenére, hogy a jogosultsági szabályok ezt akkor még nem tették lehetővé. Ő volt az első CHL-játékos, aki elkötelezte magát egy amerikai főiskolára azóta, hogy Rylan Masterson az év elején csoportos keresetet nyújtott be az NCAA és 10 iskolája ellen. Steven Ellis a The Hockey News korábbi és a Daily Faceoff jelenlegi szakírója belső forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy Whitehead mellett legalább 12-15 játékos van, akinek már most van megállapodása NCAA-csapatokkal. Az NCAA határozatát követően azonban nemcsak a játékosokra és a döntéseikre kell majd fókuszálni, hanem NHL-re is, amelynek teljesen különböző megállapodásai vannak a két ligával a profivá váló játékosok számára. Ez akár jelentősen is változhat a közeljövőben, hiszen az NHL kollektív szerződése (CBA) 2026 szeptemberéig szól, és a bérek mellett akár ez is az egyik sarkalatos pontja lehet majd a valószínűleg jövő nyáron induló tárgyalásoknak.