Playmaker játékosnak gondolom magam

A 2007-es születésű Borbély Mihály a finn U18 Mestis középcsapatából lett magasan az első kör pontkirálya, 18 mérkőzésen 41 pontig jutott. A 17 éves játékossal – aki nem mellesleg csapata kapitánya – beszélgettünk a SaPKo-ról, a külföldre igazolásról, a magyar társakról illetve szóba kerültek a jövő kérdései is.

Az elmúlt pár szezonban Finnországban légióskodsz. Mikor és hogyan mentél ki itthonról?

Itthon a KMH-ban játszottam, és bő négy évvel ezelőtt, 2020 augusztusában igazoltam ki. Édesapámmal nézegettük, hogy jó lenne külföldre váltani, beszélgettünk csapatokkal, aztán a TuTo-ból szóltak, hogy várnak engem. U14-esként mentem ki, az első három évben Zimányi Danival (szerk: aki idén igazolt haza a BJA-ba a TuTo-ból) laktam. Az első évem kifejezetten nehéz volt, a covid miatt nem nagyon tudtam hazamenni, egész évben mindössze kétszer sikerült. Kisebb is voltam még, az úgy elég megviselt, de sokat tanultam, szerencsére végig voltak edzéseink, tudtam jégen lenni.

Az U16-ot követően aztán csapatot váltottál és a SaPKo-hoz kerültél. Mi állt a döntésed hátterében?

Három korosztályt töltöttem a TuTo-nál. Az U16-os évem elején szeptemberben eltört a bokám, fél évet kellett kihagynom. Január végén tudtam visszatérni, akkor lekerültem a második csapathoz és ott is fejeztem be a szezont. Akkor tízen voltunk magyarok a TuTo-nál, kicsit magyaros-finn lett a csapat. Engem már picit zavart is, amiatt is gondolkodtunk a váltásban, és így jött képbe a SaPKo (szerk: az ő a felnőtt csapatukban játszott a 2021/22-ben Nagy Krisztián). Az ifi másodvonalban szerepelünk jelenleg a SaPKo-val, de talán U18-ban nincs akkor tempókülönbség az SM-sarja és a Mestis között, mint mondjuk U16-ban. Ott sokkal lassabbnak tűnt a játék a Mestisben, mint az élvonalban.

Az előző idényben is remek szezonod volt a SaPKo-ban, kis ifiként 39 meccsen 23 pontig jutottál, míg a csapat a tizenkettes mezőny kilencedik helyén végzett. Milyen éved volt egyénileg?

A beilleszkedés szerencsére jól sikerült, mindenki kedves volt velem. Az edző sokat érdeklődött felőlünk, hogy hogyan érezzük magunkat, elvitt például minket bevásárolni, mutatta hogy mit érdemes venni, főzni. A csapatnak jól ment az alapszakasz, az első kör végén harmadikak voltunk, az első helyezett feljutott az SM-sarjába. Szerencsére sikerült sok játékidőt kapnom. Nagyon fiatalos edzői stábunk volt, akik könnyebben értenek szót a fiatalokkal, jobban segítik őket a kinti életben. A jégkorongozók az általános iskolában illetve a gimnáziumban sportosztályba járnak, ami így plusz edzéseket – kettőt reggel és egyet délután – tud biztosítani. Mindennap volt edzésünk, néha keményebb, néha lazább, attól függően, hogy mikor volt meccs a hétvégén.

Az idei évre légiósként megkaptad a csapat C felvarróját. Nem gyakran fordul elő, hogy egy magyar játékos csapatkapitánya lehessen egy finn együttesnek beszéljünk bármelyik korosztályról. Hogy esett rád a választás, milyen érzés?

Külföldiként mindig nehezebb egy csapatban, ki kell érdemelni a helyedet. Óriási megtiszteltetés volt ez felém, ugyanakkor nagyobb is lett rajtam a teher, de ez abszolút nem zavar. A csapattársak, illetve az edzőknek köszönöm a bizalmat, ők szavazták meg nekem a C betűt.

Alaposan meg is hálálod a többiek bizalmát, egy középcsapatban hoztál remek számokat, 18 mérkőzés alatt 41 pontig jutottál 12 gól és 29 gólpassz formájában, amivel az első kör pontkirálya lettél. Hogy megy idén ennyire jól?

A nyári felkészülés miatt lehet szerintem, két társammal egész végig az U20-as csapattal tudtunk készülni. Egy hónapig szárazon edzettünk, majd két hetet együtt voltunk jégen. Kemény fizikai táborról volt szó, mindennap egy-két edzéssel. Nagyon sokat adott mind fizikailag mind mentálisan, érzem, hogy biztosabb vagyok a koronggal.

Az első kör végén a csoportunk kilenc csapatából az ötödikek lettünk. A második szakaszra lejön majd három együttes az SM-ből, mindenkivel játszunk egy oda-vissza kört. A tavasszal a legjobb négyre final four vár, ahonnan az első kettő feljuthat az elsőosztályba.

Van szó arról, hogy esetleg feljátssz a juniorokhoz?

Az egyik fő ok amiért itt maradtam a nyáron, az az volt, hogy az U20-as edző megígérte, ha jól játszok, ad lehetőséget a juniorok között. Szerencsére heti kétszer reggelente velük tudok edzeni, lát az edző, beszélgetünk, pozitív egyelőre a visszajelzés. 29 mezőnyjátékosuk van U20-ban, ami nagyon sok, mindenkinek maxot kell nyújtani a csapatba kerülésért. Mestisben játszanak ők is, de tavaly és tavalyelőtt is megnyerték a másodosztályt, csak a selejtezőn nem sikerült a feljutás.

Milyen típusú játékos vagy, mit játszol a csapatodban?

Az első sor jobb szélén megyek, illetve emberelőnyben a bal szélen vagyok. Playmaker játékosnak gondolom magam, aki az egész játékot felépíti. Ha van hely akkor inkább lepasszolom, nagyon a csapatjátékot tartom a szemem előtt. Néha akkor is passzolok amikor nem kellene.

Két magyar csapattársad van a 2009-es Szénási Levente és a szintén 2007-es Chlepko Ágoston személyében. Chlepko ráadásul hasonlóan ponterős szezont fut, az első kör végén 30 egységgel ő is ott van a Mestis U18 kanadai táblázatának top 10-ében. Mit csináltok, ha nem edzésen vagy meccsen vagytok?

Ágostonnal anno még U8ban együtt játszottam a KMH-ban. Ő is akkor igazolt a BJA-tól a SaPKo-hoz, amikor én idejöttem. Általában elmegyünk együtt ebédelni valahova, vagy focizunk, kosarazunk, de Ágostonnal ugyanabba a gimnáziumba is járunk, így napközben is látjuk egymást. Télen sokat vagyunk otthon, mert nagyon sötét van kint, de vannak kinti jégpályák, oda is sokat ki szoktunk járni.

Az U18 Mestis első körének utolsó hétvégéjén a lett Liepajával játszottatok, akik a második legerősebb lett korosztályos csapat (pár játékosuk ott lehet az április A csoportos ifjúsági vébén). Egy 8-3-as vereséget követően másnap 4-1-re nyerni tudtatok. Erősebbek a lettek, mint egy átlagos Mestis csapat?

Teljesen más játékot játszanak, sőt a fizikális játékot is picit máshogy csinálják. Elhozzák a korongot, bedobják a sarokba, és mennek utána, nem pedig beállnak és leütköznek. Sokszor játszanak egy nap két mérkőzést, sőt más-más városokban. Fizikálisan brutál jól bírják a korcsolyázást, nem látszik rajtuk a fáradtság.

Tartod a kapcsolatot az U18-as válogatott stábbal? Rajta vagy a radarjukon?

Remélem, hogy radaron vagyok, igen. Sőt, remélem, hogy az eredményeim felkeltik a szövetségi megfigyelők érdeklődését és újra magamra ölthetem a címeres mezt, amiért mindent meg is teszek.

Hogyan tovább a jövőt illetően: U18 Mestisből fel lehet-e lépni U20 SM-be?

Jó kérdés, nehéz rá válaszolni. Tudni kell, hogy a finn U20-ban 3-4 korosztály játszik együtt, például idén lehetnek még 2004-esek is. Szerintem nem irreális, hogy a SaPKo feljusson az U20 SM-be, illetve lehetséges szerintem akkor is, ha megfelelő csapatot választasz és kellőképp felkészülsz rá.