Liga 2: a legfontosabb most a brandet felépíteni

Egyéves szakmai előkészítő munkát követően októberben útjára indul a másodosztályú Andersen Liga, amellyel régóta tátongó űrt szeretne befoltozni a hazai szövetség.

Az MJSZ kommunikációs vezetője, Fodor Ádám, valamint a Versenyiroda vezetője, egyben a Liga 2 menedzsere, Somogyi Attila vázolták az elképzeléseket, célokat.

Miért éppen most indul el a Liga 2 – ha úgy tetszik, miért csak most?

F. Á.: Évtizedes a sportszakmai vita a Liga 2 kapcsán, hogy van-e elegendő jó magyar játékos az elindításhoz? Milyen lenne a színvonal? Érdemes-e ebbe invesztálni? Meg kell-e mindenkit menteni a sportágnak? A másik oldal szerint, ha nem lesz hol játszania a játékosoknak felnőttszinten, akkor nem kell csodálkozni, hogy nincs motivációjuk – ráadásul miért neveli ki a TAO-rendszer a játékosokat, ha utána abba kell hagyniuk a játékot? A stratégia kidolgozása kapcsán nagyon széles fórum előtt nyitottuk ki ezt a vitát, és egyértelmű volt az üzenet, hogy nem lehet ezt az ellentétet feloldani. Ezért szempontot váltottunk, ha úgy tetszik, egy kardcsapással átvágtuk a gordiuszi csomót.

Mi volt a szempontváltás lényege?

F. A.: A népszerűség oldaláról megközelítve nincs vita: ahol van érdeklődés és rajongótábor, ott lesz szponzor és gazdasági fenntarthatóság. Márpedig ma Magyarországon népszerűsége ott van a sportágnak, ahol most van, vagy korábban volt magas szintű felnőttcsapat. Ezért első körben a népszerűség sokkal fontosabb, mint a színvonal. Egy U18/U21-es csapatot versenyeztető klubnak az Erste Ligához csatlakozás túl nagy lépcsőfok lenne az infrastruktúra, a költségvetés és az egyre szaporodó marketing, kommunikációs elvárások miatt. Ezt a különbséget áthidalni szisztematikus organikus fejlődéssel lehet. Erre biztosít lehetőséget ez a liga. A legfontosabb, hogy elinduljon a bajnokság, népszerű legyen, illetve gazdaságilag fenntartható. Szeged és Jászberény erős hagyományai okán komoly nézőszámokat produkált a korábbi amatőr ligákban is, reméljük, ők tovább fognak erősödni, és jó példát jelentenek majd az Andersen Liga többi csapata számára is, akik hamar közösséget tudnak kiépíteni a csapataik köré.

Helyezzük már el egy kicsit a skálán magát a bajnokságot: klasszikus ob 2-nek feleltethető meg, igazolt játékosokkal, vagy hova képzeljük el az amatőr, félamatőr, félprofi, profi, farmbajnokság, stb. koordinátarendszerben?

S. A.: Néhány U21-es csapat az U21 alsóháza mellett vesz majd részt az Andersen Ligában, és a korábbi OB II csapataink is itt indulnak. Minden csapat eltérő körülmények között működik, ezért lesznek olyanok, akik egykori Erste Liga-játékosokkal, mások U21-es csapattal fognak indulni. A fő rendező elv szerint ez egy U25-ös bajnokság lesz, de a versenyképesség fokozása érdekében szerepelhetnek 25 évnél idősebb játékosok is, mely lehetőséggel a klubok eltérő mértékben élnek majd várakozásaink szerint.

Akkor ehhez kapcsolódóan: pontosan milyen kritériumrendszernek kell megfelelniük az induló csapatoknak, illetve játékosoknak?

S. A.: A PwC-vel lefolytatott elemzés és stratégia kapcsán minden potenciális résztvevőt értékeltünk. Több tucat szempont szerint készült el ez a munka, ennek az elemzésnek része volt a városok gazdasági ereje, konkurens sportágak léte, potenciális szponzorcégek minősítése, az utánpótlásban játszó játékosok száma, a meglévő infrastruktúra és szervezet, de akár a potenciális egyetemi együttműködés lehetősége is. Ez alapján jött ki egy sorrend a potenciális városok/csapatok között. Őket egyenként megkerestük és átbeszéltük velük az erősségeiket és gyengeségeiket, azok alapján állítottuk össze a versenykiírást és a liga rövid távú fejlesztési tervét. Az U25-ös bajnokság alapvetően még TAO-ból finanszírozható, viszont az annál idősebb játékosokra eső költségeket már más forrásból kell biztosítani, ezért a klubok elsősorban a szponzori és egyéb forrásaik függvényében tudnak majd ilyen játékosokat alkalmazni. Ez a legerősebb megkötés, minden másban igyekeztünk a lehető legszélesebb lehetőséget biztosítani a kluboknak.

Lehet-e átjárás a Liga 2 és a többi bajnokság, akár az Erste Liga között?

S. A.: Az Andersen Liga játékosai korlátlan mértekben tudnak pályára lépni az Erste Ligában, azonban a kifejezetten az Erste Ligába nevezett játékosok a bevezetés évében nem tudnak lejátszani. A két bajnokság egyelőre zárt rendszerben fog működni, de a Magyar Kupában összecsapnak majd, ezért már az idei ősz folyamán látjuk, mekkora a sportszakmai különbség az első évben a két bajnokság között. Sok év múlva ki lehet nyitni azt a lehetőséget, hogy feljutás-kiesés legyen a két liga között, de jelenleg még nagy a különbség a két modell között. Például az Erste Ligában 40-60 meccs a szezon, heti több edzéssel és mérkőzéssel. Az Andersen Ligában 20-25 mérkőzés lesz a szezon, heti egy-két edzés és egy mérkőzés mellett. A kettő teljesen eltérő életritmust igényel a játékosoktól, és különböző méretű költségvetést a kluboktól.

Mik lehetnek a célok rövid és hosszú távon, egyáltalán, lehet-e hosszú távról beszélni, vagy jelenleg kimondva-kimondatlanul kísérleti jelleggel indul útjára a Liga 2?

F. A.: Rövid távon látványos sikerekhez csak pénz kell. Hosszú távon fenntartható dolgokhoz azonban hosszadalmas szisztematikus munka. Mi az utóbbira szavaztunk. Az első évben a legfontosabb, hogy a csapatokkal együtt felépítsünk egy önálló brandet a ligának, ezt megismertessük a meglévő és a potenciális szurkolókkal. A célunk egyértelmű: minél több ember minél több örömöt leljen a liga küzdelmeiben. Az első év végén le lehet majd vonni a következtetéseket, hogy milyen gyorsan tudunk haladni. Leraktunk ugyanakkor egy olyan fejlesztési tervet, ami alapján hosszú távban gondolkodunk a liga kapcsán, mi és a névadó Andersen Magyarország egyaránt.