Szuper csapatunk lett volna, 11 játékost választottak ki az OHL-drafton

A tengerentúlon hatodik szezonját megkezdő, 19 éves Bodzai Dáviddal beszélgettünk többek között a kanadai utánpótlás ligák felépítéséről, az Ontario régió erősségéről, a rosszkor jött covid-idényről, a korosztályos válogatottról, de szóba ejtettük jövőbeli terveit is.

Hogyan kerültél ki Kanadába?

Vannak távoli rokonaink Kanadában, akikkel már alig tartottuk a kapcsolatot, de mielőtt kijöttünk volna, felkerestük őket. Rajtuk keresztül találtam csapatot és iskolát. A szüleimmel együtt jöttem ki 2019-ben, itt kezdtem meg a középiskolát, mely egy jégkorong akadémia is volt egyben. A Waterloo Wolves U15-ös csapatában kötöttem ki, miután AAA tryout-on utolsó csatárként estem ki, AA csapatba kerültem és feljátszó státuszt kaptam a AAA csapathoz. Magyarországi nevelőegyesületem az OHA után, ez egy nagyon jó akklimatizációs lehetőségnek éreztem.

A következő évben is a Waterloo Wolvesnál maradtál, az U16-os AAA bajnokságban versenyeztetek. Mit kell tudni egy (tripla A-s) AAA-s serdülő ligáról?

Ez pont a 2020/21-es covidos év volt, ráadásul Kanadában sokkal szigorúbban vették a korlátozásokat, mint Európában. Nagyjából mindent lezártak, a hokisuli miatt valamennyire tudtam edzeni. Kanadában az egész minor hoki az U16-os teljesítményre van építve, amit abban az évben produkálsz, az alapján visznek el az OHL-drafton. Mivel a mi korosztályunknak unblock kimaradt az U16-os év, így az U15-ös benyomások alapján választottak az OHL-scoutok. Én akkor kerültem ki Kanadába, főleg AA-ban játszottam, a AAA-ban csak pár meccsem volt, így esélytelen volt, hogy ledraftoljanak. Pedig szuper csapatunk lett volna, a drafton 11 játékost választottak ki, három játékost az 1-3 körben, ezzel egész Ontarió 4. legerősebb csapatának számítottunk volna a hatvanból. Többeket elvittek az OHL-be, sőt Beau Akey-t azóta második körben már le is draftolta az Edmonton Oilers, míg Ethan Hay-t a hetedik körben vitte el a Tampa Bay. A AAA-s meccseken hemzsegnek a scoutok, ha valakit ledraftolnak az OHL-be, az hatalmas szó, az jelent valamit Kanadában, onnantól kezdve mindenki másképp néz rád.

Az ifjúsági éveidet a Kitchener Junior Rangersnél töltötted szintén AAA-ban, miért döntöttél a váltás mellett?

A két város egymás mellett van, gyakorlatilag összenőve, nem is kellett sehova sem elköltöznöm. Jobban ismertem ott az edzőt, több jégidőt kaptam. Az U14-es és U16-os korosztályban az Ontario régió a legerősebb a világon szerintem, nagy a népsűrűség, a merítési lehetőség, annyi csapat van, amit Európából el sem lehet képzelni. Az U16-os drafton megszerzett játékosok elmennek juniorligákba vagy az OHL-be játszani, onnantól talán már nem annyira bivalyerős a régió.

Junior szinten mit kell tudni az Ontario régióról? Van a mindenki által jól ismert, a három nagy kanadai juniorbajnokságok közé tartozó OHL, alatta 3 junior A besorolású bajnokság (CCHL, NOJHL, OJHL) üzemel, majd van további három junior B-s liga, köztük a 23 csapatos GOJHL (Greater Ontario Junior Hockey League), ahol az elmúlt másfél évben te is játszol.

A gimnáziumból az egyik edzőm GM lett a Brantford Bandits-nél, ismert engem, szerette volna, hogy odamenjek. Nem volt egy top csapat, de nagyon sok jégidőt kaptam, és rengeteget tudtam fejlődni. Brantford arról híres, hogy itt született Wayne Gretzky, a csarnokot is róla nevezték el és a Gretzky múzeum is itt kapott helyet.

Terület szinten vannak a bajnokságok besorolásai. A GOJHL konferenciák top 5 csapatai bármelyik junior A-s együttessel jó meccset tudna játszani. A GOJHL-es csapatokból átlagban olyan 4-5 játékos tud NCAA-ba menni később, sokan NCAA D3-ba kerülnek. Sokan jönnek ide pár évet játszani és utána mennek más erősebb junior ligákba, mint a BCHL vagy az AJHL.

Egy év után mégis csapatot váltottál és a Brantford mezét a Cambridge Redhawks-éra cserélted. Miért igazoltál át?

Elég bonyolult sztori. A Brantford tulaja megvette a Cambridge-t, és a két csapat legjobbjaiból és további átigazolásokkal megalkották az idei Cambridge Redhawks-t. A GOJHL egy remek lehetőség azon fiataloknak, akiket első három körben vittek el az OHL-drafton, de még nem elég idősek, vagy nem férnek még be, akkor leküldik őket ide, hogy fejlődjenek a következő évre. Most is van olyan csapattársam, aki minden második meccsen feljátszik az OHL-be. NHL draft esélyesünk is van, a 2006-os német Neiße kapus ott volt például a Las Vegas Golden Knights táborában, és rajta van az előzetes draftlistán. Cambridge egy 150 ezres nagyváros, ahol nincs felnőtt csapat, így a mi meccsinkre járnak ki a nézők. 1000-1500 fő előtt játszunk meccseket az ikonikus Galt Arena Garden-ben, mely a legrégebbi folyamatosan működő jégcsarnok a világon. Nagyszerű érzés itt pályára lépni.

Remek idényt futsz, 15 mérkőzést követően 8 góllal és 7 gólpasszal pont/meccset átlagolsz, a csapat házi pontlistáján a második vagy. Mit várnak tőled az edzők?

Úgy érzem idén több önbizalmam van, mint tavaly. Sokkal több magas szintű lövést tudok elengedni, nagyobb helyzetek adódnak előttem, ebből jönnek is a gólok. Nemrégiben edzőt váltottunk, azóta öt meccset nyertünk egymás után, pedig jó csapatok ellen játszottunk. Tavalyról már ismerem a két új edzőt, ők is képben vannak a  képességeimmel. Erősek a 2008-as játékosaink, a top csapatok között kellene lennünk, nagyok az elvárások a menedzsmenttől és a tulajdonosoktól is. Az első sor bal szélén kapok helyet általában, emberelőnyben is bent vagyok. A speciális játék sokat változik mostanság, mennek a variálások, mindenkit kipróbálnak mindenhol.

Van olyan meccsed, ami nagyon megmaradt az emlékezetedben?

Két fontos meccs ugrik be így hirtelen. 2020 októberében még a Kitchener U18-as csapatában lőttem három emberhátrányos gólt egy AAA-s meccsen a Brantford 99ers-nek, azt hiszem ezt még az unokáimnak is emlegetni fogom. A másik az első juniormeccsem tavaly ősszel, amelyen rögtön háromszor is betaláltam. Ez abban a tekintetben is fontos volt, hogy elfogadjanak a ligában és legyen respektem.

2005-ösként ez válogatott szempontból az utolsó junioréved, se tavaly, se idén nem szerepeltél még a korosztályos nemzeti együttesben, de a novemberi vaujany-i tornára nemrégiben meghívót kaptál. Tartod a kapcsolatot a magyar juniorválogatott stábjával?

Igen, szoktam rendszeresen beszélni Godóval, tavaly már megvolt a repülőjegyem is, hogy részt veszek a vébé felkészülésben, de lesérültem pár nappal az összetartás előtt, másfél hónap kihagyás várt rám. A novemberi francia négy nemzet tornára megyek, remélem utána a vébén is lesz lehetőségem, és képviselhetem hazámat.

Lehet már tudni, hogy merre folytatod jövőre?

Jövőre is tudok még juniorligában játszani, most is vannak velünk 2004-esek. Sok mindentől függ a jövőm, kapcsolatban állok pár egyetemi edzővel, ügynökkel, játékosmegfigyelővel, figyelek hogy ki melyik ligát ajánlja. Lehetőség szerint a kanadai USports egyetemi bajnokságba szeretnék bekerülni. Sok OHL-es, aki nem kerül azonnal juniorból AHL-be vagy NHL-be, ezt az utat választja, így nehéz lesz elérni. A gimnáziumot befejeztem már, most egy kétéves főiskolai képzést csinálok nemzetközi gazdálkodás szakon.