HSC Csíkszereda?Dab.Docler 3-4

Visszavette a pályaelőnyt a Dab.Docler a MOL Liga döntőjének harmadik mérkőzésén. Pavuk Attila bombagólja a hosszabbítás negyedik percében döntött. A dunaújvárosiak a lehető legjobbkor szerezték meg első csíkszeredai győzelmüket a szezonban.

A nézők első benyomása az lehetett, hogy nem sikerült igazán jól a bemelegítés a csapatoknak, hiszen nem egészen 3 és fél perc alatt mindkét oldalon esett egy-egy gól rémisztő kapushibából, a védők asszisztálása mellett. Előbb Kozuchról csorgott le Peterdi lövése, amelyet Azarinak csak beljebb kellett pöckölnie, miközben a védők nem tudtá mitévők legyenek, majd a túloldalon Novak korcsolyázhatott be zavartalanul a vendégharmadba, távoli lövése pedig Sevela lepés kesztyűje mellett vágódott a hálóba. A harmad felénél Bíró Tamás, Szőcs és Góga is gólt lőhetett volna, végül a csapatkapitány tette meg ezt, a kapu torkában zavartalanul elkövetett harmadik passz után. A hazai védők sem akartak lemaradni, Galanisz tudta így kihagyhatatlan helyzetbe hozni Szappanost, aki az üresen maradt kapuba lőhetett.

A második harmadban javult a védekezés hatékonysága, amelyre szükség is volt, hiszen a csapatok szorgosan gyűjtögették a felesleges kiállításokat. A kapusok teljesítménye is sokkal jobb lett, Kozuch és Sevela is remek védésekkel feledtette az első percek bakijait. Szükség is volt a kapusok javuló teljesítményére, hiszen a játékosok egyre többször találták el a kaput lövéseikkel, mindkét oldalon sok lehetőség akadt. Az eddigi mérkőzések achilles-sarka, az emberelőnyös játék viszont ezúttal sem ment, egyik csapat sem tudott emberelőnyös gólt szerezni.

Nem úgy emberhátrányosat. A harmadik harmad 5. percében ugyanis Galanisz ment el Lindgren kiállítása alatt, és Kozuch kapujába talált. A hidegzuhany után eltartott egy ideig, hogy felébredjen a HSC, de aztán nagy nyomást gyaorolt Gál Sándor legénysége az ellenfélre, és meg is lett az eredménye. Másodpercekkel azt követően, hogy letelt Molnár Zsombor kiállítása, amelyet a vendégek nem tudtak kihasználni, Góga csillogtatta meg ismételten támadó erényeit. Lövése a keresztvas és a függőleges kapuvas találkozásától vágódott le Sevelára, onnan pedig a pakk a kapuba csorgott, a kapus csak a gólvonalon túl tudta megfogni.

A harmad hátralevő részében váltakozva forogtak veszélyben a kapuk, de gól nem született. Óriási esélyt kapott a HSC a vége előtt 1 perc 22 másodperccel, amikor Kiss Dánielt állították ki ismét. A kiállításból nem született gól, de így a hosszabbításban 4 a 3 ellen kezdhetett a hazai csapat. A szokásos módon nem sikerült élni a lehetőséggel, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, ez megbosszulta magát. A 64. percben Pavu korcsolyázott el a koronggal, a kék vonalat átlépve lőtt, és a lövést Kozuch nem tudta hárítani. Ezzel a Dab.Docler visszavette a pályaelőnyt, folytatás pedig vasárnap Csíkszeredában, a hazaiak célja nem lehet más, mint az egyenlítés.

Gál Sándor, HSC Csíkszereda: ?Nagyon rosszul kezdtünk. Az első percekben gólt kaptunk. Utána sikerült felállnunk, sőt fordítottunk is. A második bekapott gól után, amely egy óriási egyéni hibából született, nagyon visszaesett a játékunk és onnan nem tudtunk felállni. Mindvégig csak az eredmény után szaladtunk. A hosszabbításban volt egy vasunk, majd gólt kaptunk. Szomorú, de kell folytassuk. Megyünk tovább, ez még nem a világ vége.?

Szilassy Zoltán, Dab.Docler: “Nagy és hősies küzdelem volt, idegenben játszottunk, ami mindig nehezebb. Sokat voltunk emberhátrányban, ráadásul nem vagyunk sokan, ami tovább nehezítette a dolgunkat. De sokat és szépen dolgoztunk, 3-2-re is vezettünk, de a csíkiak egyenlíteni tudtak. Mindenki mindent megtett a győzelemért, fontos volt, hogy megtörjük a szeredai nyeretlenségünket, ez is sikerült, a legjobbkor. Pavuk Attila szépségdíjas távoli lövésével, ráadásban nyertünk megint, ami jó fizikai és mentális állapotot tükröz, ennek külön örülünk. Most egy nagyot kell pihenni, sok folyadékot inni, és holnap újra nyerni.”

Stephan Lundh, Dab.Docler: ?Győzelemre voltunk ítélve, bár egy nagyon küzdelmes mérkőzés volt. A második és a harmadik harmadban folyamatosan úgy éreztem, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést.?