A bajnoki cím mindig gyönyörű, akárhol játszol is

Szlovákia egyik legfontosabb jégkorongos honlapja a fenti címmel készített interjút Miroslav Stefánkával, az újdonsült MOL Liga-győztes Érsekújvár csapatkapitányával, még a hazaérkezés előtt.

A cikket crex segítségével ültettünk át magyarra.

A 41. évében járó Stefánka egy rövid koreai és egy még rövidebb csehországi kitérőt, valamint a HC Csíkszeredában töltött szezonját leszámítva egész pályafutása alatt Szlovákiában játszott, tájékoztat a hokejportal.sk. Bár nem lett válogatott, nem a legnagyobb sztárok közül való, mégis azon játékosok közé tartozik, akinek a nevét minden szlovák szurkoló ismeri, és akit játéktudása, szorgalma és emberi tulajdonságai miatt mindenhol megsüvegelnek hazájában. Összesen 546 szlovák élvonalbeli mérkőzés van a háta mögött, Érsekújvárra igazolása előtt két évig a HK Nitra csapatkapitánya is volt.

“Marek Uram, Lubomír Hurtaj, Erik Weissmann, Miroslav Stefanka, de akár Erik Caládi vagy Albin Podstavek. Néhány érdekes név, akiket nemrég még az Extraligában láthattunk, ebben az évadban a nemzetközi MOL Liga bajnoki címének örülhet. Az ambiciózus klub, melynek vezetője és tulajdonosa Sucharda Ferenc, már a második évadja után nagy sikert ért el. Az érsekújvári jégkorong újjáélesztésének projektje sikeres lett.”

Miro, milyen éjszaka után van az érsekújvári csapat?

Hosszú éjszaka után, az egészet átutaztuk (nevetés). Túl sok megállónk nem volt. Mindjárt az első brassói benzinkút árukészletét felvásároltuk, de fegyelmezettek voltunk, ezért túl sokszor nem kellett megállni. De lehet, hogy ez azért volt, mert elegendő készletet vettünk magunknak.

Fotó: Mudra László (jegkorongblog.hu)

Énekeltetek is?

Természetesen énekeltünk, kiabáltunk, hülyéskedtünk, végül hajnali negyed három körül aludtunk is egy kicsit. Újvárba reggel fél 11 körül érkeztünk.

Most mi lesz a program?

Fél 5-kor van találkozónk a jégcsarnokban, a programot nem ismerem. Annyit tudok, hogy a város főterére megyünk, este aztán majd improvizálunk valamit.

A Brassó elleni döntő párharcot már otthon eldönthettétek volna, végül az ellenfél pályáján sikerült ez. Min múlott a siker?

Kicsit sajnáljuk, hogy nem Újvárban sikerült elnyerni a címet. Hazai közönség előtt még szebb lett volna az ünneplés, de a sport az ilyen, nem lehet válogatni. A Brassóénál hosszabb volt a cserepadunk, és valamivel tapasztaltabbak a játékosaink. Ez volt a legnagyobb előnyünk ebben a párharcban. A szezon vége elég nehéz volt. Több játékosunkat torokfájás gyötörte, de nem panaszkodtunk,  beleadtunk mindent. Volt néhány apróbb sérülésünk is, a végére igazi csapatjátékra volt szükség.

Egyszerű volt a playoff? A Miskolc nyert egy mérkőzést, a Brassó kettőt.

Most lehet, hogy úgy tűnik, hogy egyszerű volt, de mindegyik játékosunk érezte a komoly felelősségét, a szurkolók és a klub iránt is. Elvárták tőlünk a győzelmet, mert erős csapatot raktunk össze. Az elődöntőben erősebb ellenfelünk volt, mint a döntőben. A Miskolcot 3-1-es összesítéssel búcsúztattuk 3 nyert mérkőzéses párharcban, de az egyáltalán nem volt egyszerű feladat.

Mindjárt az elődöntővel kezdődött a playoff?

Így van. A 7 csapatos alapszakaszból 4-en jutottak a rájátszásba. Mi a második helyről jutottunk be. Érdekesség, hogy a negyedik továbbjutó Brassó kiejtette az alapszakaszgyőztes Dunaújvárost. Pedig a Dunaújvárosnak, mint az alapszakasz győztesének, lehetősége volt ellenfelet választani magának az Érsekújvár, Miskolc, Brassó hármasból. Tavaly nem az alapszakasz negyedik helyezettjét, hanem a Miskolcot választották, így már az elődöntőben létrejött egy “magyar döntő”. Idén ez nem így történt, hanem az alapszakasz negyedik helyezettjét, a Brassót választották magunknak, az pedig kiejtette őket.

Tehát szlovák?román döntőt rendeztek a magyar ligában?

Igen, így is mondhatjuk.

Ez a második évad, és máris sikerült megnyerni a bajnokságot. Ez volt a cél az elejétől fogva?

Mindenki nyerni akar, és ha esély van rá, akkor nincs értelme halogatni holmi fokozatosság jegyében. A szezon remekül indult, úgy működtünk, mint egy jól megolajozott gépezet, vezettük a táblázatot. De aztán sorban jöttek a sérülések, és velük együtt a rosszabb eredmények is. Karácsony környékén visszaestünk egész az 5. helyre. Edzőváltás következett, Ladislav Lubinát a visszatérő Robert Spisak váltotta, aki tavaly is nálunk dolgozott. Tavaly jóval gyengébb csapatunk volt, mégis sikerült bejutnunk a rájátszásba, pont a Brassó helyett, akiket csak az egymás elleni eredményeknek köszönhetően előztünk meg a táblázaton.

Hányadik bajnoki címed ez?

A harmadik. Szereztem egyet a Slovannal az Extraligában 2000-ben, a második pedig a HC Csíkszeredával a MOL Ligából.

Fontossági sorrendben ez a harmadik bajnoki cím az Érsekújvárral hányadik helyre kerülne?

Számomra mindegyik bajnoki cím egyforma, mert mindegyik személyes és mindegyiknek megvan a saját története. Csak az az ember képes megérteni, mit jelent a győzelem a playoffban, aki benne van a sportban. Teljesen mindegy, milyen ligáról van szó, mert mindegyik bajnoki címben benne van a tudás, a szerencse, az önmegtartóztatás, az áldozatvállalás.

Bár sokszor feltett ismétlődő kérdés, de mint tapasztalt játékosnak fel kell tegyem a kérdést. Mire lenne képes a szlovákiai ligákban a jelenlegi érsekújvári csapat?

Mindegyik ligának megvannak azok a sajátosságai, amelyek miatt nem lehet összehasonlítani őket. Akár az extraligás csapatok játszanának MOL Ligát, vagy az Érsekújvár Extraligát, esetleg 1. ligát, minden egyes csapatnak alkalmazkodnia kellene a bajnoksághoz és az ellenfelekhez. Nem tudom megmondani, hogy képesek volnánk-e kiegyenlített mérkőzéseket játszani az Extraligában, de azt biztosan tudom, hogy a felkészülési mérkőzések alapján nem lehet ezt eldönteni. A felkészülési mérkőzéseken teljesen máshogy játszanak a csapatok, mint azokon az éles mérkőzéseken, ahol tét is van. A ligában nagyobb a taktikázás, sok esetben a mérkőzés végére már csak két sorral játszunk, és a mérkőzés képéhez igazodik a játék. A felkészülés során pedig pont az a lényeg, hogy kipróbáljuk a játékosokat. Ott minél több játékost kell játszatni, minél hosszabb ideig. Az Extraligában több a taktikai csata. Sok nagyon jó mérkőzés van a MOL Ligában is, éppúgy, mint az Extraligában, de összehasonlítani nagyon-nagyon nehéz. Mindkét ligának megvannak a maga sajátosságai.

Folytatja Érsekújvárott?

Csapatkapitány és másodedző vagyok egy személyben. A vezetőedzőnek sok mindenben segítek. Az egész száraz felkészülést én vezettem. Robert Spisakkal nagyon jó az együttműködésünk. Ugyanúgy gondolkodunk a hokiról, és személy szerint az 5 legjobb edző közé sorolom, akikkel eddig volt szerencsém együtt dolgozni. Márpedig az Extraligában volt belőlük néhány, nem is kevés. Sucharda úrral abban maradtunk, hogy folytatjuk az együttműködést. Ha akarok még játszani, folytathatom a játékoskarrierem, de ha nem, akkor a klub vezetőségében lesz hely számomra.