


Mindenki azon a pályán a legjobb, ahol edz
Berta Ákos, a Debrecen csatára a DAB legyőzéséből mesterhármassal vette ki részét, 15 gólnál tart a szezonban, amivel máris felülmúlta tavalyi teljesítményét. A hullámvölgyből kilábalni készülő csapat első soros csatára szerint a célkitűzéseik nem változtak, a 4. helynél nem adják alább.
Tavaly új csapatként a középmezőnyben zárt a DHK, idén mi a realitás?
Az idei szezon tervezésekor a tavalyi szereplésből akartunk kiindulni, egy megerősített hátsó alakzattal, minőségi játékosokkal feltöltött kerettel. Az előző szezonban elért 5. helyünknél szeretnénk most előrébb végezni. Ezek a célkitűzéseink nem változtak attól, hogy egy rosszabb szériába kerültünk. A pénteki győzelemmel remélhetően lassan magunk mögött tudjuk ezt is, visszatérnek a sérültjeink, az új edzőnk is megérkezett. Reméljük, eredményességben is javulunk.
Az újpesti 9-2 után menesztették Romanov edzőt a csapattól. Egy nagy vereség miatt történt, vagy voltak más körülmények is?
Az eredménytelenség mellett nem voltak más körülmények. Jobban kellett volna játszanunk, nem sikerült kihoznia a csapatból a benne rejlő potenciált. Jól kezdtük a szezont, de aztán hullámvölgybe kerültünk, ez sarkallta arra a vezetőséget, hogy megköszönjék Romanov munkáját. A vezetőség szeretne még többet kihozni a csapatból.
Fotó: Mudra László (jegkorongblog.hu)
Közel egy hónapig csak megbízott edzőjük volt. Milyen volt Ladányi Balázs keze alatt játszani?
Balázs kicsit változtatott a taktikán, a kondícióra nagyobb hangsúlyt fektetett. A hiányosságokat próbáltuk pótolni, az edzésmunkák is feljavultak. Amit az előtte lévő három hónapban elmulasztottunk, azt próbáltuk meg vele visszaszerezni, többet kezdtünk el szárazon edzeni. Minőségi javulás történt mind Balázzsal, mind a régi-új orosz edzővel. Balázs ideje alatt nem látszódott a fejlődés a játékunkon, mert komoly sérüléshullám sújtotta a csapatot, a soroknak folyton változniuk kellett, nem volt idő az összeszokásra. A csapat nem bírta el 5-6 olyan ember kiválást, akik a pluszt jelenthették volna.
Milyen újra Muhin mesterrel dolgozni?
Ugyanolyan, mint ha a tavalyi szezon után ő maradt volna, csak most három hónappal később kezdtük el a munkát. Hamar meg fogjuk szokni az ő hitvallását, taktikai elképzelését, hiszen tavalyról már ismerjük ezeket. Előbb-utóbb látszani fog a változás a játékunkon és az eredményeinken, még ha vért izzadunk, akkor is.
Kaszkov mögött a második legeredményesebb Debrecen-játékos, csakúgy, mint tavaly. Az utóbbi 8 meccsen 7 gólt lőtt, de emellett csak egy asszisztot szerzett. Miért maradnak el a korábban szép számmal termelt gólpasszok?
Tavaly sok gólhelyzetet kihagytam, idén most jobban állok ezekkel. Tavaly végig Ladányi Balázzsal és Könczei Áronnal voltam egy sorban. Akkor többször tudtam gólhelyzetbe hozni a sortársaimat, Balázs és Áron is jó formában volt, így nagyobb számban lőtték be a helyzeteket. Idén is az a célom és feladatom, hogy minél többször hozzam helyzetbe centerként a társaimat, úgy látszik, ebben még nem tartok ott, mint egy esztendeje.
Ha ilyen hullámvölgybe kerültek, akkor az elején minek volt köszönhető az a sok kiemelkedő eredmény, hiszen sokáig első helyen álltak?
Sok hosszabbításos győzelmünk volt a szezon elején, szerencsére befelé pattantak akkor a korongok. Akkor még csak két sérültünk volt, de ahogy folyamatosan estek ki az emberek, úgy keveredtek egyre jobban össze a dolgok. Dancsfalvi Norbert, Vaszjunyin Artyom sérülés miatt hiányzott, sokszor eltiltások nehezítették az életünket. Nincs olyan mélységű keretünk, mint a MAC-nak vagy a Miskolcnak, a hiányzókat nem tudjuk olyan könnyen pótolni. Egy játékos kiesése, ssokkal nagyobb terhet, munkát helyez a többiek vállára, amit nem bírtunk el.
Fotó: Molnár Dénes
Mikor térhetnek vissza a sérültek?
Vaszjunyin, Dancsfalvi és Izsák Robi már edzenek egy ideje, pénteken játszottak is, így négy sorral támadhattunk. Ladányi Balázs decemberben visszatérhet, ha minden jól megy. Utána már csak az a kérdéses, hogy mikorra lendülnek formába.
Sokat változtak szezon közben a sorösszeállítások. Milyen Könczeivel és Salugával egy sorban játszani?
Máshogy kell viszonyulni a különböző játékosokhoz, máshogy kell passzolni egy jobb vagy egy bal kezesnek. Tavaly két jobb kezessel mentem egy sorban, idén ez össze-vissza van. Nem nehéz megszokni a másikat, csak szükség van pár meccsre, hogy ennek a jelei is látszódjanak. Folyton variálni kellett a sorokat a sérülések miatt, de volt, hogy nem voltunk formában sem.
Sokan mondják, hogy Debrecenben különleges játszani a keskeny pálya miatt. Egyetért ezzel? Mennyiben más a játék egy 26 méter széles pályán, mint egy 30-ason?
Nem nehezebb, de az tény, hogy megszokás kérdése. Máshonnan kell kapura lőni, a nagyobb pályán palánk mellől csökkennek a gólszerzési esélyeid, nem úgy, mint a miénken. Fel kell venni a pálya ritmusát, mit honnan kell csinálni a pályaméret különbsége miatt. De tény, mindenki azon a pályán a legjobb, ahol edz, így mi Debrecenben.
További cikkek
- Nincs is ekkora különbség a két csapat között
- Itt az ideje annak, hogy ezt megfelelően kezeljük házon belül is
- DEAC–DVTK Jegesmedvék 4-3
- Corona Brasov–Gyergyói HK 2-10
- Erdélyi-rangadó és keleti derbi a vasárnapi műsor
- Kyle Just érkezésével jött egy kis nyugalom, elképzelés a csapatba
- Felelősek vagyunk a magyar hoki jövőjét illetően, főleg az akadémiák
- A debütálók sem illetődtek meg, tetszett a történet
- Úgy hangzik, mint egy lejárt lemez, de mi mindent megtettünk