• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Táblázat
  • Hozzászólások

A Fradi utolérheti a Titánokat

Miskolcon kell azonban ehhez győznie, aminél nincs nehezebb feladat a MOL Ligában.

A címvédő 34 meccsen szerzett 77 pontjával most is vezeti éppen a tabellát, bár a MAC és az UTE is szorosan ott van a nyakán. De tiszteletre méltóan stabil formát mutatnak Magosiék az elmúlt időszakban, december óta 12 meccset játszottak, ezalatt 27 pontot gyűjtöttek, az UTE-tól, a Beogradtól és a MAC-tól szenvedtek vereséget. Ezek közül a belgrádiaktól hazai pályán elszenvedett vereség volt váratlan, a másik két éllovast pedig egyszer-egyszer le is győzték ebben az időszakban. Formájuk ráadásul javulóban, idén még nem kaptak ki, Újpesten is nyerni tudtak, a középcsapatokat magabiztosan, a Fradihoz hasonló teljesítményt nyújtó egyesületeket nagy fölénnyel verték. Hazai pályán eddig a megszerezhető pontok 75%-át hozta a DVTK, ez a ligában a legjobb teljesítmény, a csapat erejét mutatja, hogy idegenben egy hajszállal még ennél is erősebbek.

Mindez nem sok jót ígér a Fradinak, aki négy napon belül a második éllovas otthonában kényszerül megkísérelni a pontszerzést. Pénteken az UTE otthonában sikerült a bravúr, egyrészt a 36 lövésből 32-t védő Soós kapusnak, másrészt az öt gólt szerző támadószekciónak köszönhetően. A megnövekedett támadópotenciálban szerepet játszhatott az a szerkezeti változás, amelyet a szakvezetés eszközölt a sorok összetételében. A csapat két messze legponterősebb játékosát, a korábban az első sorban szereplő Sumit és Tendlert ugyanis szétválasztotta Greg Lindvist vezetőedző, Tendler Rafajjal és Dubekkel, míg Sumi Szappanossal és Kiss Ákossal rohamozott. Ennek meg is lett az eredménye: mindkét gólérzékeny támadó duplázni tudott, jóval kiegyenlítettebb lett a sorok teljesítménye ezáltal. Érdekes módon, az előző UTE-meccsen már tettek egy hasonló kísérletet és annak is majdnem meglepetés lett a vége, ha nincs Sevela sérülése, talán az a meccs is meg lehetett volna.

Fotó: dvtk.eu

Most már nincs ideje a Fradinak kísérletezni, minden bizonnyal ezekkel a sorokkal vágnak neki a miskolci meccsnek is. A csapat jelenleg a 8. helyen áll a tabellán, előnye azonban mindössze egyetlen pont a rájátszásról jelen állás szerint éppen csak lecsúszó Galati-cal szemben, míg a hetedik helyen álló Fehérvár három ponttal előzi őket. Mondani sem kell, már a pontszerzés is életbe vágóan fontos lenne. Még akkor is, ha ez egyszer már sikerült a zöld-fehéreknek, október végén csak hosszabbításban tudott győzni hazai pályáján a DVTK Jegesmedvék 3-2-re.

Hullámzó mérkőzésen a címvédő végül begyűjtötte a három pontot a Ferencváros ellen.

Akik sok időt töltöttek a büfében, le is maradtak az első gólról: 30 másodperc elteltével Magosi vitte rá a korongot Soósra, majd kilőtte a hosszú felső sarkot (1-0). A gyors gól kicsit megfogta a Fradit, nyomott a hazai csapat, sorra alakították ki a helyzeteket, és a 7. percben növelték is az előnyüket: Ritó kerülte meg a kaput, majd visszahúzta a korongot, ami a hálóban kötött ki (2-0). A Fradi továbbra sem találta a ritmust, a hazaiak pedig nagy tempót diktáltak, így a játék nagyrészt a vendégharmadban zajlott. Ennek a 15. percben jött el az újabb eredménye, amikor Johnston maradt egyedül a kapu előtt, még egy testcselre is volt ideje, majd a jobb felső sarokba emelt (3-0). Két perc múlva emberhátrányban is betaláltak a Jegesmedvék: egy kontra végén Sakaris lőtt nagy gólt (4-0). Szűk egy perccel a vége előtt villant egyet a Fradi: Jaborník a kék vonal közeléből bombázott a jobb sarokba (4-1).

A szünetben alapos fejmosást tarthatott Lindqvist mester, mert a második harmadra egy sokkal harapósabb Ferencváros jött ki, és ezzel igencsak meglepték a Jegesmedvéket. A 23. percben Jabornik a kék vonalról elemi erővel lőtt a hálóba, majd húsz másodperc múlva a zöldek kipasszolták a hazai védelmet, így Tendlernek már csak az üresen maradt kapuba kellett emelnie a pakkot (4-3). Egymás után mindkét csapat elpazarolt egy-egy emberelőnyt, teljes létszámban viszont folytatódott a nagy tempójú, változatos játék. A 32. percben műszaki szünet következett, miután a zsűrifülke egyik plexije elmozdult, és a javítás beletelt egy kis időbe. A mintegy negyedórás kényszerszünet után lassan pörögtek fel a csapatok, majd újabb emberfórok maradtak ki mindkét oldalon.

A harmadik játékrész elején ismét a Jegesmedvék kerültek emberelőnybe, amit ezúttal már kihasználtak: Johnston lábak között suhanó lövése kötött ki a hosszú sarokban (5-3). A második harmad tempója ekkor már a múlté volt, inkább a küzdelem dominált, de a csapatok sok hibával játszottak, így kevesebb helyzet hozta lázba a szurkolókat. Az 50. percben Popovics lőtt távolról, és a korong Soós lepkés kesztyűje mellett repült a hálóba (6-3). Egy perccel később két zöld-fehér játékos nézett üresen farkasszemet Adorjánnal, és végül Hietamaki betalált a miskolci hálóőrnek (6-4). Az utolsó előtti percben emberelőnyben még Leppanen lőtt második kísérletre gólt (7-4). A miskolciak a szerdai győzelmükkel megerősítették 1. helyüket a tabella élén, előnyük 4 pont a MAC-cal szemben 5 fordulóval a vége előtt.

Doug Bradley (vezetőedző, DVTK Jegesmedvék): “Nagyon jól kezdtünk, gyorsan komoly előnyre tettünk szert, ám a harmad vége előtt a Fradi talált egy gólt. A második játékrészt elrontottuk, nem találtuk a ritmust, és az ellenfelünk meg is lepett bennünket. A harmadik harmadban végre kihasználtuk az emberelőnyöket. Nem volt egy szép győzelem, de most a három pont volt a lényeg.”

Greg Lindqvist (vezetőedző, FTC): “Az első harmadunk szörnyű volt. A Miskolc átszaladt rajtunk, és könnyű gólokat engedtünk nekik. A második harmadban sokkal jobban játszottunk, gyorsan nyitottá tudtuk tenni ismét a mérkőzést. A végén túl sok kiállítást kaptunk, és már csak futottunk az eredmény után.”

Fotó: dvtk.eu