• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Magabiztos Brassó ellen kell győznie az Újpestnek

Sorozatban 8 vereségnél tart az UTE, 23 győzelemnél a Brassó, innen folytatják az Erste Liga negyeddöntőt.

Egy vereség sosem jön jókor, de elmondható, hogy az UTE szempontjából mégis a lehető legrosszabbkor érkezett a Brassó első újpesti győzelme az idényben.  Ahogy a Csíkszereda a Dunaújváros ellen, úgy a Brassó is elvette az Újpesttől a pályaelőnyt az Erste Liga negyeddöntő első mérkőzésén. A lilák csak magukat okolhatják ezért, olyan ordító helyzeteket, mint amiket ők kihagytak, a rájátszásban be kell tudni lőni. Csütörtök este itt a lehetőség a javításra, ami egyszersmind tanácsos is lenne, ha nem akarnak az újpestiek úgy járni, ahogy a Dunaújváros.

fotó: UTE (Horváth György, Róth Tamás)

Ehhez azonban valóban el kellene végre felejtenie a csapatnak a gyászosan sikerült középszakaszt és a januári vereségeket. A Magyar Kupa döntőbe jutás óta nem volt sikerélménye a csapatnak, sorozatban a nyolcadik tétmérkőzését bukta el szerdán. Az egyetlen pozitívum, már amennyiben egy ilyen sorozatban lehet egyáltalán találni ilyet, az az, hogy hat mérkőzés után ismét nem kapott 5 gólt a csapat. Ami viszont számukra aggasztó, az a góltalanság. Az egész szezonban rövid időszakoktól, egyes meccsektől eltekintve kevés gólt szerzett az UTE, különösen ahhoz képest, hogy egyébként a kifejezetten sokat próbálkozó csapatok közé tartozik. Szerda este azonban ezzel is baj volt, önmagához képest keveset lőtt kapura a csapat, a kaput elkerülő lövések pedig köztudomásúlag nem szerepelnek a hoki statisztikáiban. Ez a lövések számában is tetten érhető pontatlanság párosult a kapu előtti határozatlansággal. Az UTE egyik hatékony fegyvere a szezon során az volt, hogy jól dolgozott a kapuk előterében, kiszorította az ellenfeleket onnan, így hatékonyan tudott takarítani a saját, és sok lepattanót tudott második szándékból megjátszani az ellenfelek kapuja előtt. Ez tűnt el a középszakaszra, és ez nem jött még vissza a Brassó elleni negyeddöntő első mérkőzésére sem.

A Brassó végigszenvedte az alapszakaszt, majd Julius Pénzes érkezése óta folyamatosan javul. A papíron nagyon erős keret önmagához képest gyengén teljesített hónapokon keresztül, ám a középszakaszban csak sikerélményeket gyűtöttek a játékosok, amelyet megfejeltek a román bajnoki mérkőzések sikereivel. Ez utóbbiak sportszakmai jelentősége nyilván még az Erste Liga felől nézve is korlátozott, ám az biztosan nem tett rosszat a csapatnak, hogy január 8-a, a MAC-tól elszenvedett alapszakaszbeli vereség óta nem talált legyőzőre. A győzelmi széria az Erste Ligában már 10 mérkőzés hosszúságú, ehhez a román bajnokságban újabb 13 meccs jön, a sikerélmények pedig önbizalmat adnak, jobb mentális állapotot eredményeznek. Az edzői teamnek sikerült elérnie, hogy a 23 győzelem ne szálljon a játékosok fejébe, magabiztos, kétségektől mentes játékot láthattunk a Brassótól. A két csapat összesített mérlege 3-2 az Újpest javára, de csütörtök este nagyon sokat kell dolgozniuk a liláknak, ha az összesítésben szeretnék megtartani az előnyüket riválisukkal szemben.

Megemberelte magát az UTE, a meccs nagy részében jobban játszva hosszabbításban elért találattal egyenlített a Brassó elleni párharcban.

A szerda esti vereség elriasztotta a nézőket, sajnos nagyon kevesen voltak kíváncsiak a második negyeddöntő mérkőzésre, amely egyperces gyászszünettel kezdődött a csütörtök hajnalban elhunyt Lázár Bence, az UTE korábbi labdarúgója tiszteletére.

Nagyon ideges, de nagyon elszánt Újpest korcsolyázott ki a Megyeri úti csarnok jegére, és rögtön magához ragadta a kezdeményezést. Hamar, mindössze 25 másodperc elteltével érkezett az első kiállítás, ám a lilák nem nagyon tudtak mit kezdeni ezzel, pontatlanok voltak a passzok, dadogott a korong az ütőkön. Csak az előny végén érkezett az első lövés. Látszott, a Brassó a megnyert első meccs tudatában sokkal nyugodtabb, bár ritkán tudott csak kijönni a saját harmadából, akkor megbecsülték a korongot, pontos volt az összjátékuk. Az UTE az idegességét rengeteg munkával kompenzálta, fizikai erőben egyértelműen ők voltak a jobbak. Ezúttal látszott az is, hogy igyekeztek arra is hangsúlyt fektetni, hogy ők legyenek az urak a két kapu előterében. Ennek eredménye az első három igazán nagy helyzet is Polc kapuja előtt, előbb Kovács Cs. tette be a pakkot a kapu elé érkező Benk ütőjére, majd Ropret passzolt vissza Froliknak, akinek a kapáslövése kicsivel kerülte el a kaput, végül Frolik maradt le alig-alig Ropret kapu elé belőtt passzáról. Mégis a nagy újpesti fölény dacára majdnem a Brassó szerzett vezetést megint. Varga ütője tört el egy lövés közben a kék vonalnál, a kirobbanó brassóiak gyors kontrát vezettek, a Siláról lejövő korong Trancára pattant, róla meg alig csúszott a kapuvas mellé.

Egy perc múlva, a 10. percben érkezett a lilák számára nyugtatóként ható gól. Sikorcin nagy lövését védte Polc, de a korong maradt a brassói kapu előtt. Kovács Csaba hátraadta a kék vonalon álló Nagy Nilannek, akinek a lövése valahogy utat talált a tumultusban a kapuig. Polc aligha látott bármit is a lövésből. Egy perc múlva növelhette volna az előnyt a hazai csapat, ám a negyedik sor kihagyta az üres kapus helyzetet. Ezt egy újabb hazai emberelőny követte, ez sem volt túl veszélyes, de határozottan jobb volt, mint az első. A második nagyobb brassói helyzetre a 16. percig kellett várni, de Sila védett. A 17. percben egy újabb kék vonalról eleresztett újpesti lövés okozott izgalmakat, Kovács Attila lökete a felső vason csattant. A helyzetnél Schmál szabálytalankodott, de a brassói előnyt biztosan védekezte ki az UTE. 20 perc után megérdemelt hazai vezetéssel mentek pihenni a csapatok.

fotó: TSH fotó

Az újpesti vezetés nyomán a Brassónak fel kellett adnia az eddigi kivárásra játszó taktikáját, jóval támadóbb szellemben kezdték a második harmadot, mint ahogy az elsőben játszottak. Ennek ellenére ez első komolyabb helyzet a lilák előtt adódott, Sikorcin cselezte be magát köténnyel a kapu közelébe, lövését Polc védte, de a korong kiperdült a lepkés kesztyűből és majdnem a kapuba hullott. Egy percre rá újpesti tűzijáték volt a vendégek kapuja előtt, Frolik, Caladi majd Huba lövése közül azonban egyik sem került a hálóba. Az 5. percben Saluga léphetett ki egyedül egy védők által elvétett korong nyomán, de a lövésnél utolérték a védők, odalett a lehetőség. A 8. percben gyors egymásutánban két újpesti jutott a kiállítás sorsára, 1 perc 45 másodpercig kettős fórban játszhatott a Brassó, ráadásul az újpestiek kapuja a cserepaddal ellentétes oldalon volt, így a csere is megnehezült. Azonban a lilák hősiesen kivédekezték az előnyt, ezzel újabb adag önbizalmat tankolhattak. Az előnytől kis lendületet kapott a vendégcsapat, enyhe brassói fölényben teltek az ezt követő percek, de Sila is egyre magabiztosabban védett. A 36. percben a játék késleltetéséért kapott kisbüntetést a Brassó, és ez újabb újpesti helyzetek kialakítására adott alkalmat. Frolik majd Kiss D. lövésénél is helyén volt a vendégek kapusa, ahogy a harmad vége előtt nem sokkal is, amikor egy ritkán látható Polc-Frolik párbajt élvezhetett a közönség. A cseh csatár óriási lövést eresztett meg, a korong kijött Polcról, így jöhetett az ismétlés, az újabb védés nyomán pedig a harmadik kísérlet is. A Brassó honosított kapusa azonban mind a három lehetőséget óriási bravúrral védte. Nem változott tehát az eredmény a második szünetre, maradt az 1-0.

Két brassói helyzettel kezdődött a 3. harmad, majd az UTE pillanatai következtek, aminek brassói kiállítás lett a vége. De mielőtt Bíró G. kiülhetett volna, jó egy percet kapus nélkül támadhatott az UTE. A helyzeteket azonban kihagyta, ahogy az előny alatt is. Fokozatosan feljött a Brassó, előbb csak enyhe fölénybe került a harmad középső szakaszában, majd egyre nagyobb nyomást gyakorolt a lilákra. Az UTE csak szórványos ellentámadásokat vezetett, igaz, ezek között is volt olyan, amit akár be is lőhetett volna, például Caladi üres kapus helyzeténél. Sila vezetésével egy darabig tartotta a vezetést az UTE, ám Varga Arnold halasztott kiállítása alatt megtört a jég, Walls be tudott jutni a kapu előterébe és felvarrta a korongot a felső sarokba Sila válla fölött. Aztán két perccel később meghűlt a vért az újpesti szurkolók ereiben, amikor Walls újabb lökete a kapu mögül Mihály Árpád elé jött vissza, aki egyből a kapuvasra lőtt. Az Újpestnek is volt még egy lapja a talonban, fél perccel a harmad vége előtt Hegyi keveredett a kapu torkához, ám ez a helyzet is kimaradt. Döntetlen lett tehát 60 perc elteltével, jöhetett a hosszabbítás, 4 a 4 ellen, térfélcserével, az első gólig.

Az extra játékrész ismét aktívabb újpesti csapatot hozott. A szokásos óvatosabb játék jobban feküdt a liláknak, akik kezdeményezőként léptek fel. Az első percben Sikorcin került ziccerbe, ám az ütője egy brassói beavatkozás nyomán kettétört, odalett a lehetőség. Válaszként a Brassó részéről Saluga veszélyeztetett, majd Kovács Csaba nagy lövését fogta Polc. Az erős kezdést követően mindkét csapat jobban figyelt a védekezésre, mezőnyjátékkal telt az idő, egészen a 6. percig. Ekkor Benk adott forintos korongot Caladinak, éám a lehetőség kimaradt. De nem volt idő eseregni ezen, hiszen a lilák visszaszerezték a korongot, ami Roprethez került, aki a kék vonal közeléből lőt. A pakk egy védő ütőjén felpattant és Polc hálójában landolt. Egyenlített tehát az UTE, és ami a számukra biztató lehet, ezúttal játékban egy tízperces periódust leszámítva jobbak is voltak ellenfelüknél, így a győzelmük teljes mértékben megérdemelt. Ugyanakkor a brassói egyenlítés előtti percek jelzik, hogy nem lesz könnyű visszaszerezni a pályaelőnyt a Cenk alatt.

Izgalmas, hosszabbításos csatát vívott egymással az UTE és a Brassó. Így látták a szakvezetők a történteket.

Szilassy Zoltán, vezetőedző, UTE: “Nagyon fontos volt ez a győzelem, egyrészt azért, mert kiegyenlítettünk a negyeddöntőben, másrészt pedig azért, mert kellett már a sikerélmény a játékosoknak. Ma is jól kezdtünk, de azért érezhető volt a bizonytalanság a játékunkon, sok volt a pontatlanság az első percekben a játékunkban. A gólunk nyugtatólag hatott, és ezt követően magabiztosabbak voltunk a jégen, sajnos azonban a helyzetkihasználásunk még mindig nem az igazi. Tulajdonképpen a harmadik harmad 10 percét leszámítva, amikor a Brassó nagyon ránk jött és ki is egyenlített, jobbára az történt a pályán, amit mi akartunk.

Az egyenlítés sajnos nem volt meglepetés a játék képe alapján, abban a periódusban sajnos nem hajtottuk végre kellő határozottsággal a faladatainkat. Ilyenkor, amikor vezetünk és közeledik a meccs vége, nem szabad visszavenni az agresszivitásból és nem szabad túlzottan magunkra engedni az ellenfelet, mi viszont ezt tettük. Nem voltunk elég határozottak, amikor ki kellett volna juttatni a korongot a védekező zónánkból, így a Brassó ránk tudta borítani a pályát. Ráadásul a párharcokat is elvesztettük ebben a szakaszban, mert hiányzott az egészséges agresszivitás a játékunkból.

A védekezésünkkel ma meg voltam elégedve, az emberhátrányos védekezéssel különösen, a majdnem kétperces kettős hátrány kivédekezése óriási munka volt a fiúktól, és ez is javított egy kicsit az önbizalmukon. Ales Sila is jól védett. Kevés góllal nyertünk meccset, ez is azt mutatja, hogy ma jól ment a védekezés, de van még min javítanunk. Ilyen például a befejezések pontossága. Ma már többet lőttünk kapura, mint az első meccsen, de megint kimaradtak hatalmas helyzetek és ezzel a saját dolgunkat nehezítettük meg. Örülök, hogy megvan az első győzelmünk a párharcban. Péntek reggel indulunk Brassóba, szeretnénk úgy folytatni a párharcot, ahogy ma abbahagytuk.”

Strenk Hunor, másodedző, Brassó: “Ma is nagyon jól kezdett az UTE, ahogy az első meccsen is, és sokat kellett dolgoznunk, hogy felnőjünk hozzájuk. Ezúttal ők szerezték meg a vezetést, az első harmad képe alapján reálisan. A második harmadtól érzésem szerint már legalább egyenrangú ellenfelek voltunk, nekünk is voltak helyzeteink, talán több is, mint az Újpestnek. A mérkőzés legnagyobb fordulópontja alighanem a kihagyott kettős emberelőnyünk volt. Ha azt belőjük, akkor érzésem szerint ez a meccs is meglehetett volna, így viszont az UTE jutott némi lelki pluszhoz. A harmadik harmadra nagy erőket mozgósítottunk, reális volt az egyenlítésünk, sőt, a győzelmet is könnyen megszerezhettük volna. A hosszabbításban pedig ide-oda játék folyt, amelyben mindkét csapatnak voltak lehetőségei, végül az UTE volt szerencsésebb, egy megpattanó, szerencsésnek mondható góllal nyert. Ki kell emelnem a két kapust, nagyon jól védtek mindketten, nélkülük egészen más eredmény születhetett volna.

Ami a két meccs egészét illeti, nem lehetünk elégedetlenek. Amiért jöttünk, azt megtettük, elvettük az UTE pályaelőnyét. Két nap múlva Brassóban folytatjuk, szeretnénk addig tovább javulni.”