Azari: A legnagyobb problémánk a munkamorál volt

Az elmúlt évek legrosszabb eredményét érte el a DAB az Erste Ligában. Azari Zsolt csapatkapitánnyal boncolgattuk az okokat.

A Dunaújvárosi Acélbikákkal az elmúlt tíz szezonban mindössze egyszer ? 2016-ban ? fordult elő az, ami az idén megint: nem kerültek be a rájátszásba. 2012 és 2013 ligabajnoka nagyon zaklatott évet tudhat maga mögött: többszörös edzőváltás, a légiósok jövés-menése és rég látott mértékben gyenge teljesítmény jellemezte az elmúlt hónapokat. Azari Zsolt csapatkapitány megkeresésünkre nem is tagadta, hogy óriási a csalódottság benne. ?Szavakkal nehéz elmondani, milyen rossz érzések munkálnak most bennem. Ez az idei rettenetes produkció egy eseménysorozat következménye, amelynek során számos kérdésre nem jól reagáltunk, nem a megfelelő döntést hoztuk, ezért az eredmény nem is lehetett más. Sajnos azt kell mondjam: azt kaptuk, amit megérdemeltünk, ezt a szezont elvesztegettük.?

Pedig a bajnoki év indulása előtt a keret erőssége alapján a legtöbben a tabella első felébe várták az Acélbikákat. ?Ha visszagondolok, igazából jól kezdtük a bajnokságot, szeptemberben nyolc mérkőzésből ötöt megnyertünk. Ezután azonban az egyik legjobb légiósunk, Jonas Westerling ? aki a 8 találkozón 11 pontot termelt ? honvágyra hivatkozva hazament. Itt kezdődtek a problémák, őt nem tudtuk megfelelően pótolni. Ezután az első számú kapusunk, Peter Sevela is megsérült, mint később kiderült, az egész szezonra, és nem találtunk a helyére hasonló kaliberű hálóőrt. Hullámvölgybe kerültünk, amelyből edzőváltással szerettünk volna kilábalni, ez tavaly remekül működött. Ezúttal azonban rosszul sült el. Bár bíztunk a kanadai vonalban, ez utólag rossz döntésnek bizonyult. Néhány légiós, érezve a bajt, elhagyta a süllyedő hajót, tovább tetézve gondjainkat, aminek nem is lehetett más a vége, mint ez a csúfos leszereplés.?

A negatív spirál tehát fokozatosan húzta le a csapatot, de melyek voltak a problémahalmaz főbb összetevői? ?Utólag persze okos az ember, most már látom, hogy mi volt a gond, de ez menet közben még javíthatónak tűnt. Az egyik legnagyobb problémánk az idén a munkamorál volt. Az edzéseken nem úgy dolgoztunk, ahogy kellett volna, és ebben komoly felelősségük volt az edzőknek is. A kelleténél gyakrabban fordult elő, hogy a feladatok egy részének elvégzését a játékosokra bízták, és nem kértek számon, nem ellenőriztek. Így kialakult az, hogy ha valaki kevesebbet dolgozott az előírtnál, mások is így tettek, mondván, ha neki szabad, akkor nekem is. Másrészt a keretben nem voltak igazi húzóemberek, vezéregyéniségek, akik a nehéz pillanatokban kilökték volna a csapat szekerét a gödörből a jégen. Ilyenkor kellett volna egy helyzetet belőni elől, megfogni egy ziccert hátul, azaz átlendülni a holtponton. Ez az extra teljesítmény nem volt benne egyikünkben sem az idén. Próbáltunk persze frissíteni, új játékosokat hozni, de ezúttal ehhez sem nyúltunk szerencsés kézzel.?

fotó: Boda Bence/DAB

Az első edzőváltás után Borbás Gergely kapott átmeneti megbízást, aki kisebb csodát tett a csapattal. Utólagos okoskodásnak tűnhet, de talán őt kellett volna hagyni dolgozni. ?Borbás Gergely helyzete nem volt egyszerű. Eleve őt szántuk a külföldi edző segítőjének, ám úgy alakult, hogy játszania is kellett. Emiatt sokszor nem volt egyértelmű, hogy ő akkor most hokis vagy tréner, és ez gondot jelentett. Ezt hamarabb kellett volna tisztázni. Valóban: most már egyértelmű, hogy jobb lett volna, ha ő marad az edző. De a tavalyi tapasztalatok alapján, mint már mondtam, nagyon bíztunk abban, hogy egy kanadai edző fel tudja rázni annyira a csapatot, hogy meginduljunk felfelé. Ez nem történt meg, sőt rosszabb lett a helyzet, és ez odáig vezetett, hogy a szurkolóink kifütyültek bennünket. Ezért nem tudom őket kárhoztatni, igazuk volt.?

Azari Zsoltnak ráadásul kettős szerepben okozott nehézséget a kialakult helyzet, hiszen nemcsak játékosa, hanem general managere is a klubnak. ?Ezt a dolgot kicsit szeretném helyretenni. A GM-ként végzett munkám elsősorban a szezon előtti időszakra koncentrálódik, amikor kapcsolatot kell tartani a kiszemelt edzőkkel, játékosokkal, lefolytatni velük a tárgyalásokat és így tovább. Szezon közben inkább játékosként tekintek magamra, és az edzésekre, mérkőzésekre próbálok koncentrálni. Sajnos ebből is adódtak félreértések, talán ez sem volt mindig egyértelmű, így a jövőben mindenképpen át fogjuk ezt a kérdést gondolni.?

Borbás Gergely így nyilatkozott a Hokiklub Budapest ellen hazai vereség után, amelyen végleg elúszott a playoff: ?Talán igazságos a helyezésünk, mert nem mindenki tett bele annyit, hogy megérdemelje ez a csapat a rájátszást. És csak sajnálom azokat, azt a részét a csapatnak, akik mindent megtettek, és nem kaptak vissza cserébe semmit.? Azari Zsolt szerint: ?Ezzel nehéz vitatkozni. Sajnos valóban hiányzott a megfelelő hozzáállás néhány játékosból, akiknek pedig példát kellett volna mutatniuk, például a fiatal hokisok számára. Ezek a srácok most megtapasztalhatták, hogy az a munka, amit a többieket követve elvégeztek, csak a tizedik helyre elég. Szerintem most már ők is tudják, hogy háromszor-négyszer-ötször annyi melót kell belerakni, ha eredményt akarnak elérni. A munkamorál javítása érdekében nekem is ? mint csapatkapitánynak ? többet kellett volna tennem, más módszereket kellett volna választanom. Az derült ki, hogy a szép szó nem elég motiváló, és a túl lazán tartott fegyelem az öltözőben nem segít.?

A DAB-nak még két mérkőzése van a szezonból, így a kérdés adja magát: mire lehet számítani ezeken a csapattól? ?Nem is lehet kérdés, hogy a fair play szellemében mindent megteszünk majd a győzelemért. Tiszteljük annyira az ellenfeleket, a szurkolóinkat, hogy egy pillanatra se engedjünk ki, és igyekezzünk magunkból kihozni a legtöbbet. Az utolsó mérkőzésünk a Fehérvári Titánok elleni lesz, az pedig bármilyen körülmények között óriási presztízscsata mindkét félnek, az sosem lehet tét nélküli. Méltóságteljesen, felemelt fejjel szeretnénk búcsúzni a bajnokságtól. Utána persze neki kell állnunk készülni a következő szezonra. Végig kell tárgyalnunk az elmúlt hónapok tapasztalatait, levonni a következtetéseket a jó és a téves döntésekből egyaránt. Egy ilyen rossz bajnoki évből is, mint a mostani, nagyon sokat lehet tanulni. Gyökeres változásokra van szükség, ez jól látszik. Még egyszer ilyen nem fordulhat elő. A dunaújvárosi jégkorong múltja, hírneve ennél sokkal többet érdemel.?