Akiben nincs szenvedély, az nem valódi sportoló

Gyökerestül alakítják át a DAB-ot. Bejelentették: új szakvezetés érkezik, és komoly játékosokat igazolnak. Azari Zsoltot, a klub első emberét kérdeztük.

Miroslav Ihnacak, a Dunaújvárosi Acélbikák új vezetőedzője 56 meccset játszott az NHL-ben, nyert AHL-t, csehszlovák és szlovák bajnokságot, volt a csehszlovák pontvadászat pontkirálya is, Kassán és Poprádon ikonként tekintenek rá. Unokaöccse, Brian az olasz válogatott alapembere volt sokáig, idén a Pardubicében játszott. Miroslav Ihnacák a szurkolók emlékezetébe mindenekelőtt az Igor Libával és Jan Vodilával alkotott legendás hármasával véste be magát, amely a nyolcvanas évek első felében Csehszlovákia legproduktívabb támadótriójának számított. 2006-ban fejezte be az aktív pályafutását, rögtön a következő szezonban edzőnek állt, első idényében az MHK Kezmarokot vitte fel a szlovák másodosztályból az élvonalba. Dolgozott Lengyelországban is, a 2017/18-as szezonban a szlovák másodosztályban szereplő Dukla Mihalovce vezetőedzője volt, idén a Kassa játékosmegfigyelője. Ihnacak segítője az a Jan Vodila lesz, aki játékosként sortársa volt, csehszlovák válogatottként megjárta az A csoportos világbajnokságot, háromszoros csehszlovák bajnok, 1988-ban a csehszlovák rájátszás legértékesebb játékosának választották. Kipróbált párost alkotnak edzőként is, 2009-ben Tychyben is együtt vezették a csapatot, és Nagymihályon is párban dolgoztak.

Szerződtetésükkel kapcsolatban Azari Zsolt klubelnök elmondta: ?Az első dolgunk a megfelelő edzők kiválasztása volt. Ebben a legfontosabb szempont az emberi tényező, a karakter volt. Olyan szakembereket akartunk idehozni, akik rendet tudnak teremteni. Egy jégkorongklub életében a rend elsősorban a kiszámíthatóságot és a megbízhatóságot jelenti. Ebből a szempontból is fontos, hogy mindkét szakembernek komoly játékosmúltja van. Nem mindegy ugyanis, hogy ki milyen bajnokságban nő fel, ott milyen szokások és elvárások szerint szocializálódik, hiszen edzőként is ugyanezeket a sztenderdeket várja el a játékosoktól. Nagyon fontos a játékosok megítélésénél, hogy velük kapcsolatban megbízható tapasztalatokat csak akkor tudunk szerezni, ha határozottan kialakított környezetben ismételjük ugyanazt. Ha egy játékos a meccsen mást csinál, mint amit az edzésen gyakoroltak, akkor soha nem fog kiderülni, hogy vele van-e probléma, vagy a játékrendszerben van a hiba. Meghatározó tényező, hogy Ihnacak és Vodila is él-hal a jégkorongért. Szinte az első perctől megtaláltuk velük a közös hangot, ebben a kérdésben nem ismernek tréfát. Szintén elmondták, hogy a szlovák Extraligában is többször érte kritika őket a szigorúságuk miatt.?

A két szakember szerződtetése tehát egyfajta válaszreakció a tavaly kialakult helyzetre, amikor egy ponton a klubelnök úgy érezte, az öltözőben többségbe kerültek a megélhetési jégkorongozók, akik a minimumot megteszik ugyan, de többet egy centivel sem. Azari erről a következőket mondta: ?Olyan edzőket akartunk idehozni, akikre a játékosok felnéznek, akikről el fogják hinni, hogy amit ők tanítanak az hasznos lesz nem csak a csapat, de az ő számukra is.?

Ami a következő szezon játékoskeretét illeti, három meghatározó jégkorongozó szerződtetését már be is jelentették. Visszatér Keegan Dansereau, érkezik Kovács Bronson Zoltán, illetve négyéves kitérő után játszhat ismét Újvárosban Somogyi Balázs. A keret kialakításának szempontjairól Azari Zsolt a következőket mondta blogunknak: ?Idén a fő válogatási szempont az eddig letett teljesítmény lesz. Az első két sorba olyan topjátékosokat igazolunk, akik ligaszinten már megmutatott képességeik alapján képesek fazont adni a csapat játékának. A harmadik-negyedik sorban feltörekvő fiatal játékosok fognak játszani, akik komolyan gondolják, hogy az érvényesülés elengedhetetlen feltétele, hogy a pályán leszaggassák a mezt az előttük álló játékosról. Sortól függetlenül az egész csapatra érvényes, hogy a technikai tudás és a fizikai erőállapot mellett ugyanolyan fontos szempont a mentális felkészültség. Teljesen egyértelmű: a tavalyi kudarc legfontosabb oka az volt, hogy a játékosok az első kudarcélmények után nem megfelelően reagáltak. Nem azt mondták, hogy innentől kétszer annyit dolgozunk és háromszor annyira küzdünk, hanem beletörődtek a kudarcokba, egy-két jobb periódust leszámítva letargiában játszották végig a szezont. Szintén fontos, hogy semmilyen sportot nem lehet és nem is érdemes szenvedély nélkül játszani. Ez alapvető követelmény. Akiben nincs szenvedély, az nem valódi sportoló.?

Dunaújvárosban tehát eltökélték, hogy bebizonyítják a hazai közvéleménynek: az előző szezon egyszeri kisiklás volt: ?Tanultunk a hibákból, még egyszer ez nem fog előfordulni, akkor sem, ha meggyőződésem szerint szerencsétlen véletlenek tömeges egybeesése miatt történt, ami történt. Ez akkor igaz, ha ténylegesen 50 évente egyszer előforduló teljesítményről beszélhetünk. Nagyon sajnálatos, hogy a szezon közben már nem tudtunk ezekbe a negatív folyamatokba érdemben belenyúlni. Ezzel együtt nem érdemes a múlton túl sokat rágódni, annyit kell vele foglalkozni, amennyit képesek vagyunk tanulni belőle. A célunk nem változott: szeretnénk bebizonyítani, hogy Dunaújváros továbbra is kivételes adottságokkal rendelkezik a jégkorong terén, amelyek révén kiváló eredményekre vagyunk képesek. Talpra fogunk állni.?

Nem egészen egy héttel a divízió 1/A csoportos világbajnokság után tmegkérdeztük azt is, hogy mit szól a klubelnök a válogatott szerepléséhez. Ezzel kapcsolatban Azari Zsolt a következőket tartotta fontosnak kiemelni: ?Nem értek egyet azokkal, akik máris temetik a csapatot, ne adj? isten a magyar jégkorongot. Látni kell, hogy a magyar jégkorong ezen a szinten elérte azt, hogy az ellenfelek figyelnek ránk, készülnek belőlünk. Ez mindenképpen pozitívum. Annak a jele, hogy haladunk. Azonban a sportban a további előrelépés mindig összetett folyamatok eredménye. A következő lépés, a liftező státus elérése legalább akkora dolog lesz, mint a stabil divízió 1/A-s tagság kiküzdése volt. Nagy a távolság, amely elválaszt minket ettől, sok időre és még több türelemre van szükség.”

Azari Zsolt fontosnak tartotta, hogy kiemeljen egy ide vágó futballos példát. “A héten játszották a Bajnokok Ligája elődöntőinek visszavágóit, amelyek véleményem szerint több szempontból is tanulságosak lehetnek számunkra. Az Ajax, amely jelentős múlttal és kultúrával rendelkezik a fociban, kilenc év fejlesztő munkájával hozta össze az elődöntős csapatot. Talán még jobb példa a Barcelona, amely hazai pályán 3-0-ra nyert, majd idegenben 4-0-ra kikapott. Számomra példa értékű, hogy az énekesnő Shakira, aki Gerard Piqué élettársa és gyermekei anyja, a meccs után hosszabb twitter-üzenetben szólt a csapathoz és a drukkerekhez. Már az is beszédes, hogy a levelét így kezdte: Köszönöm, Barca! Majd még kb. 30 alkalommal hangzott el a köszönöm szó. Arról beszélt, hogy a kudarcok után talpra kell állni, vissza kell vágni. Számomra ez az egyik legszebb dolog a sportban. Mindig adhatsz és kaphatsz óriási pofonokat, de mindig van lehetőséged arra, hogy tanulj belőle, és legközelebb visszavágj. Nyilván túlzás párhuzamba állítani a Barcelonát, a magyar jégkorong-válogatottat és a DAB előző idényét, de annyiból mégsem, hogy a mögöttünk hagyott szezon végső értelme azon múlik, amennyit tanulunk belőle.?

fotók: acelbikak.net